Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) a különféle civil szervezetekkel közösen tájékozódott az állami vagyonkezelés aktuális kérdéseiről.
Az államtitkár elmondta: az eddigi becslés szerint körülbelül 1 700 milliárd forintot jelent a társasági vagyonrész, 3 400 milliárd forintot a termőföld és erdő értéke, 39 ezer milliárd forintot az egyéb ingatlan, valamint más vagyoni értékű elem.
Kérdésre válaszolva az államtitkár hangsúlyozta: ebben az előzetes becslésben nem szerepel az ásványi vagyon, ennek értékelési rendszerét ki kell alakítani. Ugyancsak nem szerepel a becslésben a műemlékek, műkincsek értéke, bár dolgoznak ezek értékmeghatározásának módszerén. Valószínű, hogy a leltárben egyelőre egy vonal alatti felsorolás lesz a műemléki, műkincs tételekről értékmegjelölés nélkül.
Az államtitkár az új vagyonkezelési elvekről szólva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a különféle állami intézményeknél megszűnik az ingyenes épülethasználat. A piaci áron ugyanúgy bérleti díjat kell majd fizetniük az intézményeknek, mintha a magánszférában bérelnének épületet. Erre ugyan a fedezetet megkapják a költségvetéstől, de legalább kiderül, hogy valójában milyen költséget jelent az egy-egy intézmény által használt épület. Ennek alapján mérlegelni lehet, hogy érdemes-e ennyit kifizetni, miközben a munkát ugyanilyen hatékonyan végezhetnék egy szerényebb épületben is, jóval olcsóbban, az általuk eddig használt ingatlant pedig a piaci áron lehet hasznosítani.
A tanácskozás hozzászólói közül volt aki szerint ez nem más, mint, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. Sőt azt is lehetségesnek tartotta a hozzászóló, hogy például az egyetemek ezekre a költségekre hivatkozva felemelik a tandíjat.
Markó Andrea egy másik célkitűzésről szólva elmondta: a közszolgáltatások állami finanszírozásában is tisztább viszonyokat akarnak. Nem járható az olyan út, hogy az állam különféle közszolgáltatásokra tart igényt például a MÁV részéről, de ehhez nem ad elegendő pénzt, aztán a veszteségeket mint tulajdonos rendezi. A közszolgáltatásokat részletes szerződés alapján kellene teljesíteni és finanszírozni, ebben pontosan leírva, hogy milyen kötelezettségei vannak a közszolgáltatónak, és ezért milyen összegek járnak számára és mikor a költségvetésből. Ezzel a hozzászólók közül többen egyetértettek, sürgették az ilyen szerződésesek kidolgozását, a szerződések aláírását.
Az államtitkár szerint feladatot jelent a körülbelül 450 olyan kft., kht. felülvizsgálata is, amelyekbe a minisztériumok, és más költségvetési intézmények kiszerveztek bizonyos tevékenységeket. Ugyanakkor lehetséges, hogy ezek a feladatok hatékonyabban oldhatók meg az adott minisztériumban vagy költségvetési intézménynél, de még az is olcsóbb lehet, ha közvetlenül a piacról szerzik be ezt a szolgáltatást. Elemezni kell tehát, hogy a feladatkiszervezéssel létesített társaságok közül melyeket érdemes továbbra is fenntartani.
