Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Kukoricaföld és bioetanolüzem az Egyesült Államokban. Nekünk nem kell © AP |
A legnagyobb vetésterület – 57,7 millió hektár – továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban van: szójából, kukoricából, gyapotból, repcéből, tökből és lucernából is használnak a tengerentúlon génmódosított fajtákat.
A rangsorban második helyen Argentína áll 19,1 millió hektárral, s 15 millió hektárral Brazília a harmadik. A világon 23 országban termesztenek gm-növényeket, ebből 10 állam 50 ezer hektárnál kisebb területen.
Vetésterület szempontjából az egyik legnagyobb növekedés Indiában következett be: az ott termesztett gm-gyapotot 63 százalékkal nagyobb területen, 6,2 millió hektáron termesztették tavaly.
Abszolút értékben a legnagyobb növekedés Brazíliában következettbe, ahol 3,5 millió hektárral 15 millió hektárra nőtt a gm-növények, egyebek között a gm-szója vetésterülete. A dél-amerikai ország további jelentős növekedési potenciál előtt áll, ugyanis génmódosított cukornáddal kívánják fokozatosan kiváltani a bioetanol-gyártás céljából termesztett hagyományos cukornád-fajtákat.
Jelentős új növényfajtának számít a rovarrezisztens gm-nyárfa, amiből Kínában 250 ezer hektárt ültettek 2007-ben. Kínában 3,5 ezer hektáron vírusnak ellenálló papayát is termesztettek.
Európában a gm-növények vetésterülete 2007-ben átlépte a 100 ezer hektárt, ami 77 százalékos növekedés. Az Európai Unióban 8 tagállamban termeszettek gm-fajtákat, s két új tagállamban vezették be a technológiát. A legnagyobb területen 70 ezer hektáron Spanyolországban termesztettek gm-kukoricát. Franciaországban, Csehországban, Portugáliában, Németországban, Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban összesen 35,7 ezer hektár volt a vetésterület.
Magyarországon 2006 decemberében született ötpárti országgyűlési határozat a gm-növények ügyében. Eszerint a környezeti és egészségügyi kockázatokra vonatkozó, megfelelő bizonyítékok hiányában nem lehet ezt az agrotechnikát alkalmazni.
A tilalom feloldása a közeljövőben nem várható. Még ha így is történne szakértők szerint a világ legszigorúbb követelményei lépnének életbe. A genetikailag módosított és a hagyományos agrotechnológiával vetett növények koegzisztencia, azaz együttermesztési szabályai a gm-növények vetéséhez olyan feltételeket támasztanak, amelyeket maguk a gazdák szerint szinte lehetetlenség betartani.
