Az árstabilitás a legjobb, amellyel a pénzügypolitika hozzájárulhat a szerkezeti reformokhoz Európában – mondta az EKB igazgatótanácsának tagja, Jürgen Stark hétfőn egy párizsi tanácskozáson. Majd figyelmeztette a bérből és fizetésből élőket: a bérpolitikának összhangban kell lennie a termelékenység alakulásával.

Előadásának írásos változatában az is szerepelt, hogy "az árstabilitás védelmén kívül a pénzügypolitika semmit sem tehet a gazdasági növekedés és a foglalkozatás ösztönzésére". Ezt szóban nem ismételte el, de az újságíróknak kiosztott szövegben benne volt.

A jelenlegi euróövezeti infláció közepette az árstabilitás hangsúlyozása egyértelmű üzenet arra, hogy az EKB nem óhajt enyhíteni. Az euróövezetben februárban átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly februárban. A februári ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

A februári euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül a szolgáltatási sokkal jobb a vártnál a korábbi mélyponthoz képest – főleg, mert az új megrendelések ismét növekedésre váltottak a januári visszaesésről –, az ipari mutató gyengülése nem volt túl nagy, miután januárban ténylegesen havi összevetésben 0,9 százalékkal, éves szinten 3,8 százalékkal nőtt az ipari termelés, alaposan rácáfolva a lassulást jósló elemzői előrejelzésekre. Ezek is megerősítik, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nincs oka csökkenteni alapkamatát, és nem is csökkentheti, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben.

Az EKB e hónap elején kiadott, új előrejelzése szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövőre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, jövőre, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövőre 1,5-2,7 százalék között várható. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-ben 1,2-2,4 százalékra számított.

Az Európai Bizottság a maga részéről már februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról.

Valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem elsősorban a beruházások vagy az export különösebb lendületvesztése okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

A kamatcsökkentésben reménykedő piaci várakozások elszakadtak a valóságtól, mondta az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja – Bundesbank elnöke –, Axel Weber is néhány napja, sőt, csaknem nyíltan kamatemeléssel fenyegetőzött, ha az idei béremelkedés meghaladná az inflációt. Mondta ezt annak ellenére, hogy az infláció túlnyomórészt külső eredetű az euróövezetben az energia és az élelmiszerek drágulása miatt, a lakossági fogyasztás viszont mind gyengébb, főleg Németországban, ahol tavaly egyenest visszaesett, ugyanis a bérek-fizetések reálértéke harmadik éve csökkent, de a vállalatok profitja és hitelellátása rekord ütemben nő továbbra is. Az infláció és most már a gazdasági lassulás árát az EKB a jelek szerint elsősorban a bérből és fizetésből élőkre akarja terhelni. Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 1,6-1,6 százalékkal, az utolsó negyedévben 1,1 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is, miközben tavaly átlagosan csak 2,6 százalékosra lassult a GDP-növekedés az euróövezetben a 2006-os 2,8 százalékról, amely hatéves rekord volt

Ez arra vall, hogy az euróövezetben az infláció belső forrása az M3-as pénzellátás csillagászati növekedése, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja, mivel az energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció tartósan 2 százalék alatt van, habár februárban 1,8 százalékra nőtt a januári 1,7 százalékról. Az EKB utolsó statisztikája szerint az M3-as pénzellátás januárban 11,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, a növekedés alig volt kisebb a decemberi, 11,6 százalékos éves többletnél. Továbbra is az őszi rekord közelében maradt az ütem, messze meghaladva az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbét, amely éves szinten 4,5 százalékos pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából. A bankközi hitelezés kissé csökkent a "nem elsőrendű válság" miatt, a bankokon kívül azonban a vállalatoknak adott kölcsönök januárban már 14,6 százalékkal nőttek éves szinten a decemberi 14,5 százalék után - e körben se híre, se hamva semmiféle "hitelválságnak". Ezenközben a lakossági hitelezés 6,1 százalékkal volt nagyobb januárban, mint tavaly januárban, a növekedés üteme stagnált.