Luxushotel és irodák kerülhetnek a pécsi "magasház" helyére

A pécsi "magasház" ködben. Helyére másik torony épülne © MTI

A Wallis ingatlanfejlesztő csoport leányvállalata, a WPR Furmint Ingatlanfejlesztő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a március 17-iki pályázati határidőig 450 millió forint plusz áfát, azaz bruttó 540 millió forintot ajánlott az önkormányzati tulajdonú „magasházért”, melynek meghirdetett legalacsonyabb vételára nettó 410 millió forint volt – mondta Gonda Tibor.

A szocialista politikus beszámolt arról, hogy a cég a huszonöt emeletes épület elbontását javasolja. A telken két éven belül ugyanakkora, azaz nyolcvan méter magas, de huszonegy emeletes toronyházat építene mélygarázzsal, irodákkal, üzletekkel, a felső szinteken pedig luxusszállodával.

Az alpolgármester hozzátette: a vételár megfizetésének feltétele, hogy a társaság előzetesen bérleti szerződéseket tudjon kötni a felépítendő ingatlan legalább tízezer négyzetméterére, továbbá az önkormányzat megszünteti a „magasházra” érvényes szerződéseket, melyekben elsősorban távközlési cégekkel állapodott meg a ház tetején telekommunikációs eszközök elhelyezéséről.

Pécs közgyűlése január végén döntött arról, hogy ismét pályázatot ír ki a „magasház” eladására. A közgyűlés azután döntött az értékesítés mellett, hogy bár Tasnádi Péter polgármester tárgyal központi szervekkel az épületben kormányzati, önkormányzati irodai központ kialakításáról, konkrét befektetői ajánlat ezzel kapcsolatban még nem érkezett. A város pedig nem rendelkezik elegendő anyagi forrással egy ilyen beruházás megvalósítására.

A magasház alulnézetből. Végül beteljesedhet a sorsa © hu.wikipedia.org

A „magasházat” négy évvel ezelőtt már értékesítették 500 millió forintért, a vevő azonban élve a várossal kötött szerződésbe foglalt lehetőséggel, tavaly visszalépett az üzlettől, így az épület újra a baranyai megyeszékhely tulajdonába került. A lépést Gonda Tibor alpolgármester akkor azzal magyarázta, hogy a Pécsi Tudományegyetem anyagi okok miatt nem mert belevágni az épületnek az egyetemi központtá és kollégiummá alakításába.

A 12 milliárd forintos beruházást magántőke bevonásával, az úgynevezett PPP-program keretében tervezték, költségeit egy négy évvel ezelőtti megállapodás értelmében az intézmény és az állam fele-fele arányban viselte volna – emlékeztetett Gonda.

A világ legmagasabb üres épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, „magasházat” 1989-ben nyilvánították életveszélyesnek, majd kiürítették. Szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.

Magyarországon a 70-es évek elején vezették be az IMS rendszert, amellyel mintegy 125 lakó- és középületet építettek. Az ilyen technológiával készült házak előre gyártott födémelemekből és vázoszlopokból állnak, amelyek kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. Az IMS-szerkezetű épületek Amerikában is elterjedtek, mert a födémek nincsenek mereven aládúcolva, így földrengés esetén rugalmasan elmozdulhatnak a pillérekhez képest. A pécsi „magasház” statikai megerősítését az önkormányzat 360 millió forintos hozzájárulásának köszönhetően 2003 őszén fejezték be, de az épület még mindig elhanyagoltan, üresen áll.