Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A cégek 9 százaléka tervez leépítést az idén, a múlt évre vonatkozóan az arány még 15 százalék volt – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös felméréséből.
A múlt évben készített felmérés összefoglalóját az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja közli. Az egy évvel korábban, 2006-ban készített felmérés szerint 2007-re a cégek 60 százaléka számolt azonos létszámmal, 26 százaléka növeléssel, 15 százaléka leépítéssel. A mostani válaszok alapján 2008-ban a cégek 67 százaléka nem tervez létszámváltozást, 24 százaléka kalkulált növeléssel, 9 százaléka leépítéssel.
Az ágazati feldolgozás szerint az iparban a cégek az átlagnál nagyobb, 29 százalékos arányban terveznek létszámnövelést, a szolgáltatást végző cégeknél ez az arány 22 százalék, a mezőgazdaságban 14 százalék. Figyelembe véve a közszféra várhatóan csökkenő, vagy stagnáló foglalkoztatását, nemzetgazdasági szinten a válaszok alapján 3-4 ezres létszámnövelés feltételezhető. A teljesen, vagy többségében külföldi tulajdonú vállalkozások 40,5 százaléka tervez létszámnövelést, a tisztán magyar tulajdonban lévők 21 százaléka.
A vállalati munkaerő kereslet alakulását alapvetően határozza meg a tervezett beruházások jellege. Az innovatív, korszerűsítő beruházások esetén többnyire nem változik a foglalkoztatottak létszáma. A kapacitásbővítő beruházást tervező gazdálkodók 38,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a beruházás eredményeként növeli létszámát.
A cégek 15 százaléka ugyanakkor azt jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küzd. Az egy évvel korábbi adatfelvétel során csak a cégek 9 százaléka jelezte ezt. Átlag feletti ez a hiány a feldolgozóiparban, a szállításban, a távközlésben, az építőiparban. Ezekben az ágazatokban a cégek 18-22 százaléka nyilatkozott így.
A munkaerőhiány továbbra is a nagyobb vállalatoknak jelent gondot. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek a cégek egyszerre nagyobb volumenű munkaerőigénnyel jelentkeznek. A 250 dolgozónál többet foglalkoztató vállalkozások 35 százalékára jellemző, hogy nem, vagy csak nehezen tudják felvenni a keresett munkavállalókat. Főként a teljesen külföldi tulajdonú, illetve a döntően exportra termelő cégekre jellemző ez. Az egy évvel korábbi felméréssel összehasonlítva 20 százalékponttal magasabb azon cégek aránya, amelyeknek nem áll rendelkezésére a szükséges munkaerő.
A versenyszektorban a munkaerőhiányt jelző cégek statisztikai állományi létszámuk 3 százalékában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez a versenyszektorban összességében 23 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelyet jelent. A tartós munkaerőhiány több mint fele, 53 százaléka szakképzett fizikai dolgozókra, 33 százaléka szakképzetlenekre, 14 százaléka szellemi foglalkozásokra irányul.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.