szerző:
MTI

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 8,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Biztos többség szavazott a 25 bázispontos kamatemelésre – jelentette ki Simor András, az Magyar Nemzeti Bank elnöke. Nem okozott meglepetést a kamatemelés az elemzők szerint, akik nem zárták ki egy újabb, 25 bázispontos emelés lehetőségét májusban.

Jegyzőkönyv
A Monetáris Tanács ülésének  rövidített jegyzőkönyve 2008. május 16-án jelenik meg.
A másik javaslat kamattartásra vonatkozott - tette hozzá a jegybank elnöke. Simor András elmondta: mivel az MNB inflációs célja 2009-re a 3 százalékhoz közeli, s a februári előrejelzés 3,6 százalékot mutat, a Monetáris Tanács nem várhat sokáig, ha ezt a célt el kívánja érni, mivel a monetáris politika 5-8 negyedév alatt képes hatni.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy a hazai folyamatok közül nagy a bizonytalanság a béralakulás megítélésében. Az látszik, hogy a béradatok értékelését számtalan egyedi hatás nehezíti, de a bérnövekedés meghaladta kicsit a korábbi várakozásokat, és annak is nagy a kockázata, hogy a béremelkedés csak hosszabb távon fut le az országban, azaz a bérnövekedés üteme a korábban vártnál lassabban mérséklődik. Ez utóbbi a Monetáris Tanács szerint növelheti a költségoldali inflációs nyomást. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy az inflációs adatokban egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a negatív kibocsátási rés az áruk és szolgáltatások széles körében dezinflációs hatást fejtene ki.

A nemzetközi pénzpiacok kondícióiról Simor András elmondta, jelentős változást nem érzékeltek a Monetáris Tanács tagjai a korábbiakhoz képest, úgy tűnik viszont, mintha kicsit kedvezőbb lenne az a kockázati felár, amely a régió országainak papírjait érinti. Simor András ugyanakkor megjegyezte, hogy még nehéz megítélni mi történik az idén a nemzetközi pénzpiacokon, az év második felében még sok minden történhet, de úgy néz ki, hogy például az európai pénzpiacot illetően "kiárazódtak" a kamatcsökkentési várakozások.

A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését belföldi és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik. A testület arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas infláció áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését.

A jegybank-elnök nyomatékosította: a jövőben is figyelik erőteljesen az inflációs várakozások alakulását, és ha az inflációs cél megkívánja, a következő időszakban ennek megfelelően lép majd a Monetáris Tanács.

A jegybank-elnök kérdésre válaszolva elmondta: a kamatalakulásra mindenfajta forgatókönyvet a el tud a jövőben képzelni, de a következő időszakban a Monetáris Tanács alapvető megítélését a jövő hónapban, azaz a májusban napvilágra kerülő inflációs előrejelzés alapozza meg.

Egyre közelebb a 9 százalékos kamatszinthez

A Monetáris Tanács márciusi, 50 bázispontos kamatemelésének kommentálása és a testület tagjainak nyilatkozatai felkészítették a piacokat az újabb kamatemelésre, ami így nem okozott meglepetést az elemzők szerint, akik nem zárták ki egy újabb, 25 bázispontos emelés lehetőségét májusban.

Az elemzők kis többsége negyed százalékpontos kamatemelésre, a többiek a kamat szinten tartására számítottak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank és Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is az inflációs kockázatok növekedésével indokolta a kamatemelést.

Suppan Gergely emlékeztetett arra, hogy a februári béradatok a versenyszférában a béremelések csökkenő trendjének megtörését jelezték és az inflációs kockázatokat emeli az olaj árának emelkedése is. Az elemző szerint a monetáris tanács további szigorítást is kilátásba helyezett, így nem tart kizártnak egy újabb, 25 bázispontos alapkamat emelést májusban.

A jövőt illetően nagy a bizonytalanság – mondta az elemző, hozzátéve, hogy az alapkamat alakulása nagymértékben függ a májusi inflációs jelentéstől. Ebben vélhetően felfelé módosítja az inflációs pályát a jegybank, de arra törekszik, hogy 2009 végére az infláció a 3 százalékos cél körüli szintre csökkenjen – mondta.

A forint árfolyama nem változott jelentősen a kamatemelés hatására, a piac már beárazta a 25 bázispontos szigorítást.

Nyeste Orsolya is úgy vélte, a májusi inflációs jelentés hangvételétől függ az alapkamat további alakulása. Az Erste Bank elemzője is arra számít, hogy májusban a monetáris tanács újabb 25 bázisponttal emeli a kamatot, prognózisa szerint a 8,50 százalékos kamatszint lehet a csúcs, de a jövőt illetően, mint mondta, nagy a bizonytalanság.

London: a piac által várt kompromisszum (Oldaltörés)


"A piac által várt kompromisszumnak" nevezték londoni felzárkózó piaci elemzők az MNB hétfőn bejelentett, negyed százalékpontos kamatemelését, hozzátették azonban, hogy a helyzet hamarosan megérik az ütemes pénzügypolitikai enyhítésre. Egyes vélemények szerint azonban már a hétfői szigorításra sem lett volna szükség, mert az csak meghosszabbítja a gyenge növekedési időszakot.

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési csoport felzárkózó piacokért felelős főközgazdásza a döntés bejelentése után azt mondta: "sok más jegybankhoz hasonlóan" az MNB is úgy döntött, hogy nyomatékot ad a hosszú távú inflációs cél melletti elkötelezettségének e "jelképes mértékű" kamatemeléssel. Ebben az intézkedésben "semmi olyan nincs, ami döntően megváltoztatná a (pénzügypolitikai) kondíciókat ... nagyon nehéz azonban egy jegybanknak tétlenül ülnie, és elfogadnia az inflációs várakozások emelkedését, a pénzügypolitikai környezettel kapcsolatos növekvő aggodalmakat ... (a hétfői kamatemelés) erre adott válasz", fogalmazott a londoni szakértő.

Arra a felvetésre, hogy a Cityben több elemző, recessziós aggodalmak miatt, szükségtelennek tartja a magyarországi jegybanki szigorítást, Sueppel azt mondta: ha egy jegybank nem hajtja végre az inflációs várakozások kordában tartásához szükséges kamatemeléseket a növekedési félelmek miatt, az a jegybank elveszti hitelességét. A központi banknak nem elsődleges felelőssége a növekedés generálása, elsődleges felelősségi körébe az áremelkedés stabilizálása és a pénzügyi stabilitás biztosítása tartozik. E célnak megfelelően szigorítania kell, ha az inflációs cél átlépésének kockázata látszik, fogalmazott a BlueCrest Capital Management vezető elemzője.

Sueppel szerint ugyanakkor jó esély van arra, hogy a magyarországi jegybanki kamatszint hamarosan tetőzik. Az év közepéig még széles bázisú további globális árnyomás fog hatni, és a kamatszint várhatóan 8,50-8,75 százalékig emelkedik. Azonban az erős forint, valamint az élelmiszer-komponensben belépő bázishatások révén a teljes kosárra számolt magyarországi infláció stabilizálódik, majd csökkenésnek indul, és a második félévtől "nagyon gyorsan el kell majd gondolkodni a kamatpálya visszafordításáról", mondta a szakértő.

BNP Paribas: szükségtelen volt az emelés

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza ugyanakkor már a hétfői kamatemelést is szükségtelennek nevezte. Az MNB-nél nyilvánvalóan az a meggyőződés, hogy erősíteni kell a hitelességet, mert az ellátási oldali tényezők jelenleg nem segítik a 3 százalékos inflációs cél teljesítését, a kamatemelés azonban "nem tesz jót a reálgazdaságnak ... csak tovább hosszabbítja a nagyon gyenge gazdasági teljesítménnyel jellemzett időszakot". Ez még mélyebb és még elhúzódóbb negatív kibocsátási rést eredményez, önmagában korlátozva a kereslet vezérelte inflációs nyomást a következő hónapokban, mondta az elemző. Dybula szerint ebben a környezetben a kamatemelés további problémákat fog okozni az átfogó makrogazdasági stabilitás szempontjából.

A hétfői döntés előtt többségben voltak a londoni elemzői közösségben a szigorítást várók, a várt kamatemelés mértékéről és a későbbi kamatpályáról azonban eltérőek voltak a vélemények, és több citybeli elemző vélekedett úgy, hogy hiba lenne ismét kamatot emelni. Ez utóbbi állásponton volt a nagy londoni házak közül például a Merrill Lynch. A cég múlt heti előrejelzése változatlan, 8,00 százalékon tartott kamatot jósolt hétfőre, azzal, hogy a magyar jegybanknak a márciusi fél százalékpontos szigorítás után most nem kellene emelnie, tekintve a forint "meredek" erősödését az euróhoz képest, valamint a vártnál kisebb márciusi inflációt.

Emellett a magyar gazdaság "a stagflációval flörtöl", és a "példátlanul" széles – a GDP-érték arányában 3 százalékos – negatív kibocsátási rés, valamint a kedvező bázishatások miatt a Merrill Lynch elemzői arra számítanak, hogy a fogyasztóiár-infláció éves üteme 2008 végéig 4 százalék környékére zuhan, és 3 százalékra 2009-ben.

Az agresszív magyarországi pénzügypolitikai szigorítást váró citybeli házak között van ugyanakkor a Goldman Sachs, amelynek jelenleg érvényes előrejelzése szerint a következő három hónapban 9 százalékra emelkedik az MNB-kamat. A cég elismeri, hogy ez még a piac által árazottnál is agresszívabb előrejelzés.

A ház londoni elemzői szerint azonban már a januári béremelkedési adatok is kellemetlen meglepetést hoztak az MNB-nek, és szerepük volt a márciusi kamatemelésben. A jegybank ezután lassulásban reménykedett, de februárban további gyorsulás következett.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Száz másodpercnyi harangozást hirdettek a keresztény értelmiségiek a trianoni évfordulóra

Száz másodpercnyi harangozást hirdettek a keresztény értelmiségiek a trianoni évfordulóra

Vészjelzést kell adniuk az orosz buszsofőröknek, ha kínait látnak

Vészjelzést kell adniuk az orosz buszsofőröknek, ha kínait látnak

Mészárosék birodalmába olvadnak Simicska egykori cégei

Mészárosék birodalmába olvadnak Simicska egykori cégei

Már telefon sem kell, ha zenét hallgatna az Apple Watchon

Már telefon sem kell, ha zenét hallgatna az Apple Watchon

Lemondott Persányi Miklós, a fővárosi állatkert igazgatója

Lemondott Persányi Miklós, a fővárosi állatkert igazgatója

Erről a grafikonról leolvashatja, hol és mennyire kell félni a koronavírustól

Erről a grafikonról leolvashatja, hol és mennyire kell félni a koronavírustól