szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását, ha Szlovákiában a jövőre esedékes felvétel után meglódul az infláció, áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében, amely szerint a szlovákiai dezinfláció a konvergencia-lemaradás miatt nem fenntartható.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének átfogó heti felzárkózó piaci elemzéseinek legújabb összeállítása szerint Szlovákia lesz az első a kelet-európai EU-tagállamok közül, amely úgy csatlakozik az euróövezethez, hogy viszonylag jelentős a lemaradása az egy főre jutó jövedelemben és az árszintben a többi eurótagországhoz képest. Az ország jövőbeni makrogazdasági teljesítménye, főleg az infláció terén, így precedensértékű lesz a többi közép- és kelet-európai ország számára, amelyek a következő évtized első felében célozzák a csatlakozást, áll az elemzésben.

A JP Morgan londoni elemzői szerint Közép-Európa konvergencia-gazdaságai egyébként is különböznek az eredeti euróövezeti tagoktól, mivel jövedelmi és széles értelemben vett gazdasági felzárkózási folyamatuk óhatatlanul együtt jár az árszinteknek az euróövezeti átlaghoz való közelítésével. A térség magasabb inflációja nem gazdaságpolitikai kudarc, hanem természetes folyamat, amelyhez azonban az euróövezeti csatlakozási feltételrendszer nem biztosít külön mozgásteret.

Szóba került már, hogy a feltételrendszert ki kellene egészíteni egy olyan új elemmel, amely egy minimális fejenkénti GDP-értéket, vagy az euróövezetihez közeli árszintet írna elő a csatlakozáshoz, vagy pedig a jelenlegi feltételeket hozzá kellene szabni a felzárkózó gazdaságok adottságaihoz, de eddig semmi nem változott.

A ház szerint Szlovákia sikeres felvételi folyamodványa első pillantásra jó hír az összes potenciális pályázónak, főleg most, amikor "eszkalálódik" az infláció az EU egészében. Szlovákia konvergencia-folyamata azonban távolról sem zárult le: az ország árszintje 2007 végén az euróövezetinek hozzávetőleg a 60 százaléka, az egy főre jutó GDP-érték a valutauniós szint 62 százaléka volt. A szlovák infláció csak akkor maradhat alacsony, ha a gazdasági teljesítmény felzárkózása korlátozott mértékű lesz, vagy egyáltalán nem folytatódik, ami nyilván nem a döntéshozók célja, és nem valószínűsíthető fejlemény, áll a JP Morgan elemzésében.

Ha a szlovák infláció 1-2 százalékponttal az EKB által kitűzött célszint felett lesz, és a gazdaság különösebb makro-egyensúlytalanságok nélkül, jól teljesít, az eloszlathatja az euróövezeti jegybanknak (EKB) a többi kelet-európai ország beengedésével kapcsolatos aggodalmait. Ha azonban a szlovákiai infláció ennél számottevően gyorsabb ütemben növekszik, akkor a csatlakozásban reménykedő következő országnak sokkal nehezebb dolga lesz saját maga elfogadtatásával, és ez az euróövezet további bővítésének késleltetését valószínűsítené, áll a londoni elemzésben. A JP Morgan szerint ebben az esetben az EKB még azt is megvétózhatja, hogy a jelentkező országok az ERM II.-be – az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba – belépjenek.

BNP Paribas: másodlagos jelentőségűvé válhat a fenntarthatóság (Oldaltörés)

A majdani új euróövezeti tagállamok konvergencia-folyamatából eredő nagyobb infláció várható következményeiről más nagy londoni házak is behatóan értekeztek már. A befektetési csoport nemrégiben kiadott átfogó elemzésében azt írta: ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggodalmak ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei fenntarthatók lesznek-e, "másodlagos jelentőségűvé" válik a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében.

Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája – vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási üteme – a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a "központi" eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció. A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik. Ebben a helyzetben az EKB-nak vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, állt a BNP Paribas néhány hete kiadott londoni elemzésében.

Nemrég a JP Morgan is külön elemzést adott ki arról, hogy hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt. A márciusi elemzésben közölt kimutatás szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van; Magyarország esetében 59 százalékos az euróövezetihez mért átlagos árszint.

A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal, később csökkenő mértékben fogja növelni az éves inflációt az euróövezetben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vélemény

Ahány réteg, annyi inflációs ráta

Az infláció évek óta egyre differenciáltabban érinti az egyes társadalmi rétegeket aszerint, hogy fogyasztásukban mekkora részt képviselnek a gyorsan dráguló alapvető cikkek és szolgáltatások. Ráadásul komoly jövedelem-átrendeződés is végbemegy a társadalomban, az alacsony jövedelműek kárára. A KSH-nak is finomítania kell számításait, ha e folyamatokat valósághűen akarja tükrözni.

MTI Gazdaság

London: az infláció lassú csökkenését várják az elemzők

A teljes kosárra számolt éves infláció lassú további csökkenését várják a múlt hónapról a londoni felzárkózó piaci elemzők zöme, jóllehet az átlagon belül vannak olyan vélemények, hogy áprilisban az energiahordozók drágulása miatt kis mértékben még visszagyorsulhatott az áremelkedési ütem.

MTI Gazdaság

Szlovák Nemzeti Bank: jobb lesz az élet az euróval

A szlovák lakosságnak nem kell félnie attól a csekély inflációs többlettől, amelyet az euró bevezetése okozhat, ugyanis hosszabb távon az életszínvonal jobban nő majd euróval, mint ahogy euró nélkül emelkedne, hívta fel a figyelmet a Szlovák Nemzeti Bank korábban készült tanulmányára pénteken Martin Suster, a bank kutatási csoportvezetője.

MTI Gazdaság

Szlovákia bevezetheti jövőre az eurót

A brüsszeli bizottság szerdán jóváhagyását adta ahhoz, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót. Szlovákia teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges szigorú kritériumokat - jelentette be Joaquin Almunia, az unió pénzügyi biztosa.

MTI Gazdaság

A szlovákoknál jövőre euró - és nálunk?

A mindenkori magyar kormányok rendre amellett foglaltak állást, hogy az ország számára az Európai Unióba való belépéssel szinte egyenrangúan fontos az európai közös pénz, az euró mielőbbi bevezetése. Korábban erre már 2007-ben is láttak esélyt, de ma már céldátum sincs.