A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének hétfői felzárkózó piaci elemzése idézi Veres János pénzügyminiszter egy nyilatkozatát, amely szerint a 3 százalékos inflációs cél túl alacsonynak bizonyulhat, mivel más európai országokban is e szint felett jár az infláció.

A GS londoni elemzői kiemelik, hogy mindez alig néhány nappal a pénzügyminisztérium és az MNB által kiadott, a 3 százalékos célt alátámasztó közös közlemény után került ismét elő.

Az inflációs célt az MNB és a szaktárca közösen állapítja meg, és a jegybank nem fog belemenni a jelenlegi cél megváltoztatásába, vélekednek a Goldman Sachs londoni elemzői. A GS szerint a magyar pénzügyminisztérium is tudatában van annak, hogy ha nyílt konfrontációba bocsátkozik e kérdésben az MNB-vel, az nem szolgálná az alacsonyabb jegybanki kamatokkal kapcsolatos célkitűzést, sőt ezzel ellentétes hatást is elérhet. "Nem gondoljuk, hogy (a pénzügyminisztérium) idáig elmenne" – áll a Goldman Sachs hétfői londoni kommentárjában.

A ház szerint azonban a konfrontáció lehetőségének nyílt felvetése is már emelhette a magyar piacon igényelt kockázati prémiumot, bár a deviza- és az adósságpiacon tapasztalt jelentős mozgásoknak valószínűleg külső okai voltak, mint például az euróövezeti jegybank kemény hangvételű nyilatkozata és a pozícióleépítések.

A Goldman Sachs azt várja, hogy a jelenlegi inflációs cél megmarad, és az MNB a pénzügypolitika további szigorításával próbálja azt teljesíteni. A ház 9 százalékon várja az MNB-kamatszint tetőzését.

A múlt hét végén a 4cast nevű, pénzügyi intézményeknek – köztük jegybankoknak – makro-előrejelzésekkel szolgáló londoni elemző csoport is azt írta e témának szentelt terjedelmes elemzésében, hogy a magyarországi inflációs cél emelése sem az MNB-nek, sem a pénzügyminisztériumnak nem hozna hasznot. A jegybank ugyanis elvesztené hitelességét, a minisztériumnak pedig még nagyobb közadósság-számlát kellene állnia a hosszú távú kamatok emelkedése miatt.

A 4cast londoni elemzése szerint a piacok régóta elfogadják, hogy Magyarország rendszeresen túllépi az inflációs célt, és a magyar pénzügyminisztérium tudja, hogy a jelenlegi cél tartalmaz valamelyes rugalmasságot külső sokkok esetére. Így nem szükséges emelni a célt azért, hogy legyen valamilyen pótlólagos mozgástér; ez a mozgástér most is megvan, érveltek a 4cast londoni elemzői.

A ház szerint inkább a cél csökkentését lenne érdemes megvizsgálni. Ha Magyarország komolyan gondolja az euróövezeti csatlakozást, akkor csökkentenie kell inflációs célját, közelítve azt az EKB 2 százalék alatti céljához, ugyanúgy, ahogy Szlovákia tette a csatlakozás előtti években, állt a cég minapi elemzésében.

A JP Morgan globális befektetési bankcsoport londoni részlegének hétvégi elemzése szerint ugyanakkor a feltörekvő térségben honossá vált jegybanki inflációkövetési mechanizmus intézménye került nyomás alá. Ugyanis a térségi jegybankok az esetek zömében egy eddig példátlan növekedési és infláció-csökkenési periódus hajnalán álltak rá az inflációkövető politikára, és a 2000-es évek eddigi időszakában sorra szállították le a hivatalos inflációs célokat.

A felzárkózó térségi inflációs ütemek meredek emelkedése azonban most már próbára teszi ezeknek az inflációkövető jegybanki politikáknak a hitelességét, amelyet tovább rontott, hogy a török jegybank a múlt héten a következő három év mindegyikére emelte inflációs célját. Ez a "kockázatos stratégia" jó eséllyel más feltörekvő gazdaságokban is vitát gerjeszt arról, hogy nem lenne-e hasznos egy ilyen lépés, állt a JP Morgan új elemzésében.