Jegyzőkönyv

A Monetáris Tanács  ülésének rövidített jegyzőkönyve július 11-én 14 órakor jelenik meg.

A Monetáris Tanács szoros szavazati arány mellett döntött a 8,5 százalékos alapkamat tartásáról – mondta Simor András, a jegybank elnöke a testület ülését követően. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a tanács most szükségtelennek tartotta a monetáris kondíciók további szigorítását, mert a korábban rögzített alappálya megvalósítható.

Simor András kijelentette: a Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél érdekében. A monetáris kondíciók kialakításánál az árfolyamnak jelentős szerepe van – jelezte a jegybank elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy a testület a korábbi három ülésen összesen 100 bázisponttal emelte az alapkamatot.

A Monetáris Tanács legutóbb május 26-i ülésén emelte 25 bázisponttal az alapkamatot, amit a testület 8 tagja támogatott, hárman az alapkamat szinten tartására, egy tag pedig 25 bázispontos csökkentésre szavazott.

A testület a kamat szinten tartását azzal indokolja, hogy a májusi jelentésben felvázolt inflációs alappályát nem módosítják az azóta megjelent adatok és a versenyszféra eddigi béralakulásának megítélése sem egyértelmű még.

A béradatokat részletesen elemezve Simor András kifejtette: a versenyszférában az átlagadat a várakozásokat meghaladóan emelkedett, ugyanakkor – amíg tavaly egyértelműen sikerült kettéválasztani a gazdaság fehéredésének hatásait és az egyéb tényezőket a bérek alakulásának vonatkozásában –, az idei évben ez a Monetáris Tanács számára sokkal nehezebb. Nehéz megítélni például azt, hogy a szakmunkás minimálbér emelkedése mennyiben járult hozzá a munkaerőpiac fehéredéséhez, erre valójában nem rendelkezik a Monetáris Tanács megbízható információkkal.

Az viszont látszik, hogy a béremelkedés a kis- és középvállalkozásoknál más, szemben a 200-nál több dolgozót foglalkoztató nagyvállalati körrel. Míg a nagyvállalati szektorban a béreket tekintve csökkenő tendencia mutatkozik, addig a kis- és közepes cégeknél nagy a valószínűsége annak, hogy a szakmunkás minimálbérnek a hatása közvetlenül nem jelenik meg. Holott a minimálbér ebben a szektorban sokkal nagyobb hatással bír, szemben a nagyvállalati szektorral. Ezek a tényezők mind bizonytalanságot hordoznak – mondta az MNB elnöke.

A döntés indoka azonban nem ez volt - mondta Simor András -, hanem az, hogy a monetáris tanács nem kapott olyan határozott információt, ami arra vezette volna, hogy másképp alakul az inflációs alappálya, mint egy hónappal korábban. A jegybank elnöke nyomatékosította azonban: ha újabb inflációs veszélyek jelentkeznek, a Monetáris Tanács az inflációs cél elérése érdekében kész a monetáris kondíciók további szigorítására.

Ugyanakkor azt is megjegyezte Simor András, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank figyeli az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntéseit, a Monetáris Tanács a kitűzött magyar inflációs alappályát tartja követendőnek.

Az inflációs adatokra utalva a jegybank elnöke  azt mondta, hogy a Monetáris Tanács a májusi inflációs adatok közül kedvezőnek értékelte a piaci szolgáltatások áralakulását, amely az általuk vártnál kevésbé emelkedett, ami az inflációs várakozások szempontjából "jelzés lehet". A feldolgozott élelmiszerek árának vártnál gyorsabb növekedése a tanács számára nem volt meggyőző, abból nem következik az, hogy az infláció lassulásának üteme mérséklődik – tette hozzá.

A Monetáris Tanács döntésről kiadott közleménye szerint a tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. A monetáris politika számára releváns időhorizonton az infláció mérséklődését a negatív kibocsátási rés (a potenciális növekedési ütemnél alacsonyabb GDP-bővülés) segítheti, miközben az inflációs várakozások esetleges magas szinten rögzülése, valamint a globális eredetű élelmiszer-, nyersanyag- és energia- áremelkedés a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítik.

A piaci elemzők többsége 25 bázispontos kamatemelést vár, de voltak olyanok is a megkérdezettek között, akik ennél szigorúbb, 50 bázispontos emelést sem tartottak kizártnak. A prognózisok mögött, az emelkedő nemzetközi nyersanyagárak, a vártnál magasabb magyar inflációs és béradatok, illetve az eurózónában kilátásba helyezett kamatemelés állt.

A hétfői jegybanki döntést követően megoszlott a banki elemzők véleménye arról, hogy véget ért-e, vagy folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője korábban 8,75-9,0 százalékos idei alapkamat csúccsal számolt, most azonban elképzelhetőnek nevezte, hogy véget ér a szigorítás. A döntésről kiadott állásfoglalás szerint az MNB kivár, megvárja az eddigi kamatemelések inflációra gyakorolt hatását, a következő inflációs és béradatot – tette hozzá. Az elemző szerint ugyanakkor a döntésnek az is lehet az üzenete, hogy a jegybanknak mégiscsak van árfolyamcélja, és nem szeretné, ha a forint tovább erősödne.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a piacon – ha nem is jelentőset, de – zavart okozhat a jegybanki döntés. Szavai szerint eddig viszonylag egyértelmű volt a jegybank kommunikációja, és ezzel harmonizáló döntéseket hozott a Monetáris Tanács. Ez most megszakadt, ami "hitelességi hullámvölgyet" okozhat – mondta. Török Zoltán is úgy vélte, hogy elsősorban az erős forint árfolyam "bátortalanította" el a tagok többségét. Az elemző szerint a kamatemelési ciklusnak még nincs vége, az alapkamat 9 százalékon tetőzhet.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a továbbra is erős magyarországi ár- és bérinfláció miatt csak technikai szünetet jelent a piac által egyértelműen várt hétfői MNB-kamatemelés elmaradása, aminek elsődleges okát a forint legutóbbi meredek erősödésében látják a citybeli szakértők. A nagy londoni befektetési házak zöme előzetesen negyed százalékpontos emelést jósolt a Monetáris Tanács hétfői ülésére, sőt a JP Morgan londoni elemzői "15 százalék körüli" esélyt adtak egy fél százalékpontos emelésnek is.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai elemzője a hétfői döntés után azt mondta: tekintve a legutóbbi inflációs és béradatokat, nem valószínű, hogy bekövetkezett volna ez a szünet a forint jelenlegi ereje nélkül. A döntés emlékeztető arra, hogy a forintárfolyam milyen fontos eleme a pénzügypolitikai elegynek. Nem várható, hogy a szigorítási ciklus megállt, de a továbbiak jelentős részben függnek a forint mozgásától.

A forintárfolyam jelentős kamatdöntési szerepét már a hétfői MNB-ülés előtt más nagy londoni házak is kiemelték. A JP Morgan hétvégi elemzésében azt írta: továbbra is a forint a leghatékonyabb dezinflációs eszköz a jelentős ellátási oldali ársokkok ellen. A Goldman Sachs londoni elemzői úgy fogalmaztak: ha az euróövezeti jegybank (EKB) júliusban kamatot emel, ami "most már valószínűnek tűnik", azzal szűkülne a hozamelőny, és ez további szigorítás felé nyomhatja a magyar jegybankot, mivel Magyarországon "a forintárfolyam a legfontosabb változó az infláció szempontjából". 

Az EKB júliusi, sőt esetleges későbbi újabb kamatemelését egyébként most már valós lehetőségként jósolják a Cityben, azután, hogy Jean-Claude Trichet jegybankelnök e hónap elején azt mondta: "nem biztos, de lehetséges", hogy a bank a következő, júliusi kamatértekezletén "esetleg mozdul egy kicsit".

Arra a kérdésre, hogy az EKB esetleges júliusi kamatemelése milyen erős tényező lenne az MNB következő kamatdöntésében, Juliet Sampson hétfőn azt mondta: az EKB "mindig tényező", de bármilyen MNB-döntésre a legnagyobb súllyal a belső fejlemények hatnak. Arra a kérdésre, hogy az e havi magyarországi kamatemelés elmaradása növeli-e egy agresszív, fél százalékpontos emelés esélyét a következő hónapban, az HSBC londoni elemzője azt mondta: ez "nem szükségszerű", a következő havi kamatdöntés annak függvénye, hogy addig mi történik. "A makroadat-fronton számos tényező indokolja a további szigorítást", de a legfőbb vezérlő a forint. Ha a forint markánsan gyengül, akkor valóban elképzelhető egy fél százalékpontos emelés júliusban, de ha nem következik be jelentős forintgyengülés, az alapeseti forgatókönyv a fokozatos kamatmozgatás, mondta az HSBC londoni szakértője. Sampson szerint emellett az MNB nem is akarná tovább ösztönözni a forinterősödést, és ez is csökkenti a fél százalékpontos emelés valószínűségét.

Michal Dybula, BNP Paribas közép-európai közgazdásza arról, hogy szünetről, vagy az MNB szigorító ciklusának végéről van-e szó úgy vélekedett: ezt a kérdést a befektetők fogják megválaszolni. Ugyanis a forint eddigi fellendülését egyértelműen az a piaci várakozás hajtotta, hogy az MNB kamatot emel, és nemcsak a hétfőre várt negyed százalékponttal, hanem még legalább egy ízben hasonló mértékben. Ennek figyelembevételével Dybula szerint "meglehetősen hamar" várható, hogy a forint visszagyengül a 240-es határ fölé, várhatóan 245-ig, és a globális kockázatviselési hajlandóságtól függően a 240-250 közötti sávban fog mozogni. Ha ezzel együtt nem javulnak az inflációs kilátások, akkor az MNB-nek folytatnia kell a szigorítást – mondta a BNP Paribas elemzője.