Az államháztartás hiánya az év első öt hónapjában az éves előirányzat 40 százalékát sem érte el, ami lényegesen alacsonyabb a szokásosnál. A külkereskedelmi mérlegben az első négy hónapban – a cserearány-romlást okozó energiaár-növekedés ellenére – 330 millió euró aktívum keletkezett, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az infláció viszont a tavalyi nagyon magas szintről csak igen lassan mérséklődik. Az első öt hónap átlagában 6,9 százalékos áremelkedés történt, április végére az index 6,6 százalékra ment le, májusban pedig 7 százalékra ment fel. A világméretű áremelkedés nyomán az infláció már a térség szinte mindegyik országában – Szlovákia és Lengyelország kivételével – azonos vagy magasabb a magyarnál.
Idén az államháztartási deficit várhatóan kisebb lesz a törvényben jóváhagyottnál (4 százalék helyett 3,8 százalék). Így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér (ahhoz – a nyugdíjpénztári korrekcióval – 3,6 százalékos hiány tartozik), sőt, akár teljesítheti is ezt a maastrichti kritériumot!! Azonban ezzel is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb államháztartási hiány az EU-ban. A költségvetési kiigazítás megkezdésétől az idei évig végbemenő egyenlegjavulás több mint 40 százaléka a közterhek növekedéséből, 20-20 százaléka a bér- és a dologi kiadásokból, illetve 15 százaléka a beruházási kiadások visszafogásából adódik.
A külgazdasági egyensúly tovább javul. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya az I. negyedévben – az EU-támogatások élénkülése következtében – látványosan, 0,6 milliárd euróval csökkent, s 0,6 milliád euróval növekedett a külföldi működőtőke beáramlása is. Az év egészében a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2 százalékára csökken (a tavalyi 4 százalékról).
Az infláció fő hajtóereje 2008-ban már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5 százalékra, az év végi árindex pedig 5,5 százalékra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs (dezinflációs) pálya is feljebb tolódott.
Mivel az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot, idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.
Csak a számok (Oldaltörés)
A GKI prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2008. évi folyamatairól
2005. | 2006. | 2007. | 2008. I-IV. | 2008.előrej. | |
A GDP volumenindexe (%) | 104,1 | 103,9 | 101,3 | 101,7* | 103,0 |
Az ipari termelés indexe | 107,3 | 110,1 | 108,1 | 108,1 | 106 |
Nemzetgazdasági beruházások | 106,4 | 98,0 | 100,3 | 95,2* | 104 |
Az építési-szerelési tevékenység | 116,6 | 98,4 | 85,9 | 86,5 | 102 |
A kiskereskedelmi forgalom | 105,8 | 104,4 | 97,0 | 97,4 | 101,0 |
A kivitel változásának indexe | 111,4 | 116,6 | 115,7 | 115,2 | 110 |
A behozatal változásának | 108,3 | 113,9 | 111,9 | 112,1 | 109 |
A külkereskedelmi mérleg | -2,9 | -2,0 | -0,3 | 0,3 | 0 |
A folyó fizetési és tőkemérleg | -5,3 | -5,2 | -4,0 | -0,4 | -3,5 |
Az euró átlagos árfolyama (forint) | 248,0 | 264,3 | 251,3 | 255,9** | 250 |
Az államháztartás hiánya | 984,4 | 2034 | 1291 | 424,8** | 1030 |
A bruttó átlagkereset indexe | 108,8 | 108,1 | 108,2 | 107,5 | 108,5 |
Fogyasztói árindex | 103,6 | 103,9 | 108,0 | 106,9** | 106,5 |
Fogyasztói árindex az időszak | 103,3 | 106,5 | 107,4 | 107,0** | 105,5 |
Munkanélküliségi ráta | 7,3 | 7,5 | 7,7 | 7,7*** | 7,5 |
* 2008. I. negyedév ** I-V. hó *** Március-május A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM
