Mol: vételi ajánlat INA-részvényekre

A Mol nyilvános ajánlatot kíván tenni az INA közkézhányadában lévő részvényeire - közölte a Mol a BÉT honlapján. A közkézhányad 30 százalék az INA-ban. A piac nem számított a bejelentésre.

  • MTI MTI
Mol: vételi ajánlat INA-részvényekre

A közlemény szerint, bár a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások még nem zárultak le, a Mol nyilvános ajánlatával meg kívánja erősíteni elkötelezettségét az INA-val való stratégiai partnerség iránt. A Mol szándékai szerint az INA részvényesei számára tisztességes és reális árat tartalmazó vételi ajánlatot tesz, világos helyzetet teremt az INA befektetői számára és véget vet a további spekulációknak, amelyek már jelentősen megzavarták a piacot és bizonyos szereplőkben hamis várakozásokat kelthettek – fogalmaz a Mol.

A Mol közleménye szerint a horvát kormány és a Mol folyamatosan tárgyal az energiaszektorban való stratégiai együttműködésről, beleértve az INA jövőbeni fejlesztési és tulajdonosi struktúráját illető elképzeléseket.

Horvát lapértesülések szerint a megbeszélések arról folynak, hogy a horvát kormány, amely 44,84 százalékot birtokol az INA-ból, átadna 14 százalékos INA-részvényt a Molnak, Mol-részvényekért cserébe. Ezzel a magyar olajtársaság részesedése 39 százalékra nőne az INA-ban, a horvát kormányé 30,84 százalékra csökkenne.

Az INA-részvények iránt az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat is érdeklődik, sajtóértesülések szerint 26 százalékot akar vásárolni a horvát olajtársaságból.

A magyar olajtársaság 2003 óta 25 százalékos tulajdonosa a horvát olajcégnek. A Mol közleménye utal arra, hogy az elmúlt öt évben a Mol kiemelkedő szerepet vállalt az INA üzleti eredményességének javításában, és hozzájárult a horvát társaság átláthatóbbá válásához.

A Mol jól ismeri belülről is az INA növekedési potenciálját, és teljes mértékben elkötelezett a vállalat üzletágainak jövőbeni fejlesztése mellett, hogy megszilárdítsa az INA pozícióját Dél-Európában az élesedő regionális versenyhelyzetben. A Mol kezdeményezte az INA rijekai és sisaki finomítói fejlesztési programjainak kiterjesztését, költségvetésének bővítését. A beruházás várhatóan 2011-ben fejeződik be, és ennek eredményeként mindkét finomító megfelel majd a legmagasabb szintű európai szabványoknak.

Az olajtársaságok korábbi bejelentése szerint közös kutatást folytatnak a magyar-horvát határon, ahol az első tesztek alapján a szénhidrogén készlet magyar viszonylatban jelentős mennyiségnek ígérkezik.

Az INA privatizálása 2003-ban kezdődött, amikor a Mol 25 százalék plusz egy szavazat részvényt vásárolt a horvát államtól 505 millió dollárért. További 7 százaléknyi részvényt 2005-ben a balkáni háború veteránjainak osztottak szét, a részvénycsomagot a Horvát Háborús Veteránok Alapja kapta meg.

A privatizáció második szakaszában, 2006 novemberében a horvát állam 17 százaléknyi részvényt értékesített nyilvánosan horvát- és külföldi befektetőknek. Ennek a csomagnak az 54 százalékát horvát kisbefektetők jegyezték le. Több mint 44 ezer horvát polgár vásárolt fejenként 22 INA-részvényt összesen 1,55 milliárd kunáért (211 millió euró). A 17 százalékos részvénycsomag eladásából mintegy 2,85 milliárd kunához (391 millió euró, 509,6 millió dollár) jutott a horvát állam. Az akkori részvényértékesítés célja forrás-teremtés volt az INA finomító-korszerűsítési programjához. További mintegy 7 százaléknyi INA részvényt a vállalat volt és jelenlegi alkalmazottai kaptak meg.

A piacot kissé meglepte a bejelentés (Oldaltörés)


A bejelentést követően elemzők és üzletkötők bizonytalannak tartották a Mol-árfolyamok rövid távú alakulását. Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház határidős üzletkötője szerint a Mol hosszabb távú árfolyam alakulását, az üzlet piaci megítélését nagyban befolyásolja majd a ma még nem ismert vételi ár.

Akvizíciók bejelentésekor általában a vevő társaság részvényára csökken, így valószínű, hogy a Mol árfolyama is gyengül rövid távon – tette hozzá. Hosszabb távon azonban, az üzleti döntést megalapozó szinergiák várhatóan pozitívan hatnak a Mol megítélésére. Sőre Balázs szerint a piacot kissé meglepte a bejelentés.

Tordai Péter, a KBC Securities elemzője összességében enyhe pozitív hatást vár a bejelentéstől. Elmondta, hogy a Molnak legalább az elmúlt három hónap súlyozott átlagárán, minimum 2560 kunán kell vételi ajánlatot tenni, ami lényegesen alacsonyabb az elmúlt egy-két napi, 3000 kunát is meghaladó árnál. A Mol ezzel a bejelentéssel korlátozza az INA-val kapcsolatos spekulációk árfelhajtó hatását – tette hozzá, de megemlítette azt is, hogy rengeteg még a nyitott kérdés.

A spekuláció gyengülhet ugyan, de meg nem szűnik – utalt az elemző arra, hogy az INA részvények iránt az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat is érdeklődik, sajtóértesülések szerint 26 százalékot akar vásárolni a horvát olajtársaságból.

A Mol-papírok kereskedését 13 óra 27 perckor függesztették fel a társaság kérésére, akkor a papír 0,27 százalékos mínuszban volt, majd 15 óra 45 perckor állították vissza, nem sokkal később 1,62 százalékos veszteségbe került a pénteki záráshoz képest.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.