Mol: vételi ajánlat INA-részvényekre

A közlemény szerint, bár a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások még nem zárultak le, a Mol nyilvános ajánlatával meg kívánja erősíteni elkötelezettségét az INA-val való stratégiai partnerség iránt. A Mol szándékai szerint az INA részvényesei számára tisztességes és reális árat tartalmazó vételi ajánlatot tesz, világos helyzetet teremt az INA befektetői számára és véget vet a további spekulációknak, amelyek már jelentősen megzavarták a piacot és bizonyos szereplőkben hamis várakozásokat kelthettek – fogalmaz a Mol.

A Mol közleménye szerint a horvát kormány és a Mol folyamatosan tárgyal az energiaszektorban való stratégiai együttműködésről, beleértve az INA jövőbeni fejlesztési és tulajdonosi struktúráját illető elképzeléseket.

Horvát lapértesülések szerint a megbeszélések arról folynak, hogy a horvát kormány, amely 44,84 százalékot birtokol az INA-ból, átadna 14 százalékos INA-részvényt a Molnak, Mol-részvényekért cserébe. Ezzel a magyar olajtársaság részesedése 39 százalékra nőne az INA-ban, a horvát kormányé 30,84 százalékra csökkenne.

Az INA-részvények iránt az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat is érdeklődik, sajtóértesülések szerint 26 százalékot akar vásárolni a horvát olajtársaságból.

A magyar olajtársaság 2003 óta 25 százalékos tulajdonosa a horvát olajcégnek. A Mol közleménye utal arra, hogy az elmúlt öt évben a Mol kiemelkedő szerepet vállalt az INA üzleti eredményességének javításában, és hozzájárult a horvát társaság átláthatóbbá válásához.

A Mol jól ismeri belülről is az INA növekedési potenciálját, és teljes mértékben elkötelezett a vállalat üzletágainak jövőbeni fejlesztése mellett, hogy megszilárdítsa az INA pozícióját Dél-Európában az élesedő regionális versenyhelyzetben. A Mol kezdeményezte az INA rijekai és sisaki finomítói fejlesztési programjainak kiterjesztését, költségvetésének bővítését. A beruházás várhatóan 2011-ben fejeződik be, és ennek eredményeként mindkét finomító megfelel majd a legmagasabb szintű európai szabványoknak.

Az olajtársaságok korábbi bejelentése szerint közös kutatást folytatnak a magyar-horvát határon, ahol az első tesztek alapján a szénhidrogén készlet magyar viszonylatban jelentős mennyiségnek ígérkezik.

Az INA privatizálása 2003-ban kezdődött, amikor a Mol 25 százalék plusz egy szavazat részvényt vásárolt a horvát államtól 505 millió dollárért. További 7 százaléknyi részvényt 2005-ben a balkáni háború veteránjainak osztottak szét, a részvénycsomagot a Horvát Háborús Veteránok Alapja kapta meg.

A privatizáció második szakaszában, 2006 novemberében a horvát állam 17 százaléknyi részvényt értékesített nyilvánosan horvát- és külföldi befektetőknek. Ennek a csomagnak az 54 százalékát horvát kisbefektetők jegyezték le. Több mint 44 ezer horvát polgár vásárolt fejenként 22 INA-részvényt összesen 1,55 milliárd kunáért (211 millió euró). A 17 százalékos részvénycsomag eladásából mintegy 2,85 milliárd kunához (391 millió euró, 509,6 millió dollár) jutott a horvát állam. Az akkori részvényértékesítés célja forrás-teremtés volt az INA finomító-korszerűsítési programjához. További mintegy 7 százaléknyi INA részvényt a vállalat volt és jelenlegi alkalmazottai kaptak meg.

A bejelentést követően elemzők és üzletkötők bizonytalannak tartották a Mol-árfolyamok rövid távú alakulását. Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház határidős üzletkötője szerint a Mol hosszabb távú árfolyam alakulását, az üzlet piaci megítélését nagyban befolyásolja majd a ma még nem ismert vételi ár.

Akvizíciók bejelentésekor általában a vevő társaság részvényára csökken, így valószínű, hogy a Mol árfolyama is gyengül rövid távon – tette hozzá. Hosszabb távon azonban, az üzleti döntést megalapozó szinergiák várhatóan pozitívan hatnak a Mol megítélésére. Sőre Balázs szerint a piacot kissé meglepte a bejelentés.

Tordai Péter, a KBC Securities elemzője összességében enyhe pozitív hatást vár a bejelentéstől. Elmondta, hogy a Molnak legalább az elmúlt három hónap súlyozott átlagárán, minimum 2560 kunán kell vételi ajánlatot tenni, ami lényegesen alacsonyabb az elmúlt egy-két napi, 3000 kunát is meghaladó árnál. A Mol ezzel a bejelentéssel korlátozza az INA-val kapcsolatos spekulációk árfelhajtó hatását – tette hozzá, de megemlítette azt is, hogy rengeteg még a nyitott kérdés.

A spekuláció gyengülhet ugyan, de meg nem szűnik – utalt az elemző arra, hogy az INA részvények iránt az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat is érdeklődik, sajtóértesülések szerint 26 százalékot akar vásárolni a horvát olajtársaságból.

A Mol-papírok kereskedését 13 óra 27 perckor függesztették fel a társaság kérésére, akkor a papír 0,27 százalékos mínuszban volt, majd 15 óra 45 perckor állították vissza, nem sokkal később 1,62 százalékos veszteségbe került a pénteki záráshoz képest.