A múlt héten Magyarországon a közember számára is világos lett, milyen veszélyei vannak a nemzetközi pénzügyi válságnak. Ennek megfelelően bejelentések sorozata követte egymást, hiszen a végigsöprő változások szinte minden eddigi elképzelést felülírtak – még a magyar költségvetés tervezetét is. Így az sem tekinthető véletlennek, hogy szinte minden fórumon központi témává vált a válság magyarországi hatása.

A pénzügyi válság nyomán a világban közel 1400 milliárd dollár veszteséget kell leírni, miközben a bankok újratőkésítése 600-700 milliárd dollárt igényel - mondta a válság méretét szemléltetve Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közép-európai és balti főmegbizottja  a pénzügyi csúcstalálkozó elemzői kerekasztal-beszélgetésén.

A válság közvetlenül nincs hatással Magyarországra, a közvetett hatása viszont jelentős mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Amivel biztosan számolni kell, hogy nehezebb és drágább lesz hitelhez jutni, és jelentősen lassul majd a gazdasági növekedés is – mondta Veres János, pénzügyminiszter.

A rendezvényen több szakember is utalt Magyarország sebezhetőségére. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint az ország sebezhetősége a kiigazítást követően csökkent ugyan, de ennek ellenére a megváltozott globális követelmények miatt az országgal szemben elvárt hozam is emelkedett.

Raffaella Tenconi, a Wood & Co. vezető közgazdásza szerint ma Magyarország sérülékenyebb, mint a régióból Lengyelország, vagy Csehország, hiszen gyengébb a magyar belső kereslet és a fiskális szigor, így a spekuláció számára túl könnyű célpont lehet.

Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni makroelemzője és Raffaella Tenconi egyaránt arra mutatott rá, hogy Magyarország sérülékenysége leginkább annak köszönhető, hogy hitelességi problémákkal küzd. A befektetők jelenleg nehezen hiszik el, hogy az államháztartási hiányt tartósan sikerül 3 százalék közelében tartani, főleg annak fényében, hogy korábban 10 százalék körül is járt a hiány mértéke. Ha pénzpiaci válság van, akkor nagy annak a valószínűsége, hogy a befektetetők a kockázatosabbnak ítélt magyarországi eszközöktől, az állampapíroktól és a forinttól előbb fognak megszabadulni, mint a kevésbé kockázatosnak minősített cseh, vagy lengyel papíroktól.

Emiatt a legfontosabb feladatnak a bizalom helyreállítását nevezte az IMF képviselője és Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Noha ma a magyar bankok bőséges van forintjuk, mégis tartózkodnak attól, hogy kölcsönt nyújtsanak egymásnak, mert nem bíznak abban, hogy vissza is kapják pénzüket, azaz belépett a partner kockázat.

Tenconi emellett arra is rámutatott, hogy bár a válság minden bizonnyal Magyarországon is jelentős költséggel jár majd, ennek pozitív végkimenetele lehet, hogy a hosszú távú problémák megoldása érdekében felgyorsuljanak a reformok.

A válság hatása miatt viszont a gazdasági növekedés lassulásával is számolni kell. A közgazdász szerint 2009-ben az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasága zéró növekedést fog produkálni, a jövő évi magyar GDP pedig inkább 1 százalékkal nőhet, mint kettővel, s jelentősen visszaeshet, 2 százalékra töpörödhet a cseh növekedés is.

Gyurcsány 12 pontja

Gyurcsány Ferenc - a jegybankelnökkel egyeztetve - 12 pontos intézkedéscsomagot javasolt az ellenzéki pártoknak a pénzügyi válság miatt. Eszerint a kormány az idei kiadások csökkentését javasolja annak érdekében, hogy a hiánycél 4-ről 3,4 százalékra mérséklődjön, ami az uniós szabályok szerinti magánnyugdíj-pénztári kiadásokkal korrigálva 2,9 százalékos hiányt jelent. Új becslés készülne a gazdasági növekedés mértékéről, a kormány elhalasztaná az adócsökkentési programot, és felfüggesztené az Új tulajdonosi programot.

Veres János a konferencián megerősítette korábbi bejelentését, miszerint a 2009-es költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági mutatókat újra kell számolni, úgy, hogy az eredményszemléletű hiánymutató nem lehet nagyobb a GDP 3,2 százalékánál. A pénzügyminiszter későbbi, az MSZP soron kívüli ülése után tett bejelentése szerint a kormány immár 2 százalék alatti növekedéssel számol, de készítenek egy „pesszimista modellt” is arra az esetre, ha a növekedés nem érné el a 2 százalékot sem.

A korrigált makropálya kisebb növekedési mutatót és fogyasztást tartalmaz majd, ami valószínűleg kisebb inflációval jár együtt - magyarázta a pénzügyminiszter. Ugyanakkor utalt arra, hogy a költségvetés bevételi és kiadási oldala is változni fog és a változtatás érinteni fogja az adójavaslatokat is.

Az újradolgozott javaslat október 20-ra készül el, de a világban zajló gyors pénzügyi változások miatt Veres János azt sem tartotta kizártnak, hogy három hét múlva mindent újra kell számolni. Talán november 7. után, amikor az Európai Bizottság összegzi a tagországok által benyújtott prognózisokat, tisztábban lehet látni – vélekedett a pénzügyminiszter.

Veres emellett azt is kijelentette, hogy a magyar bankrendszer stabil, betartja a prudenciális szabályokat, de nem tudja függetleníteni magát a pénzpiaci folyamatoktól. A kormány viszont mindent lehetséges eszközt felhasznál annak érdekében, hogy stabilizálja a pénzügyi rendszert.

A válságban a legfontosabb az ország stabilitásának fenntartása, ezért a pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártok között is sikerül majd szakmai alapon közös alapot teremteni az új helyzet megoldására. Emiatt úgy vélte, hogy ebben a helyzetben a parlamentnek el kellene fogadnia a már egy éve beterjesztett közpénzügyi törvénycsomagot, amely az SZDSZ által javasolt költségvetési plafont is tartalmazza.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint a reálgazdasági válság még előttünk van. A volt pénzügyminiszter úgy vélte, hogy jelenleg a legfontosabb az ország hitelességének visszaállítása lenne, amelyet fiskális konszolidációnak kellene követnie. Emellett javítani kellene a versenyképességet, amely szerinte csak adócsökkentéssel érhető el, és ki kellene jelölni az euró bevezetésének a céldátumát.

Bajnai Gordon szerint a válság egyben lehetőség is, de azt először valahogy túl kellene élni. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint most a hiányzó bizalmat az államoknak, illetve a kormányoknak kell "bevinniük a rendszerbe". Ebben a helyzetben véleménye szerint a kis- és középvállalatok segítése különösen fontos, ezért beszámolt arról, hogy a tárca export-ösztönző csomagot készített és beszállítói programot indít. Ennek keretében indítják el a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő 800 milliárd forintos programot.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke viszont az elmúlt évekre elvégzett számítások alapján a belföldi jövedelmek elosztásának újragondolására hívta fel a figyelmet. A magyarországi vállalatok ugyanis egyre kisebb mértékben részesülnek a belföldön rendelkezésre álló jövedelemből. Míg az államháztartás részesedése, a kormányzati kommunikációval szemben 2005 és 2007 között 17,2 százalékról 20 százalékra emelkedett, addig a gazdálkodóké 18,6 százalékról 13,9 százalékra csökkent. A számvevőszék elnöke arra figyelmeztetett, hogy ha ebben nem történik változás és az értékteremtő szektor nem részesül nagyobb mértékben a belföldön rendelkezésre álló jövedelmekből, akkor a válság nagyon elhúzódhat Magyarországon. A kiadáscsökkentés végrehajtását többek között emiatt is elkerülhetetlennek tartja.

Az ÁSZ elnöke emellett azt is felrótta a kormánynak, hogy választási költségvetés lett a Pénzügyminisztérium 2009-re tervezett csomagja, amelynek véleménye szerint "semmi köze sincs" a konvergenciaprogramhoz sem, és hogy eddig nem készített válságkezelésre alkalmas költségvetést.

A több lehetséges forgatókönyv szükségességére Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója is rámutatott. Véleménye szerint ugyanis most már világos, hogy a válság begyűrűzött és nincs kizárva, hogy jövőre Magyarországon recesszió lesz.

A válság kormányzati eszközökkel történő kezelésével kapcsolatban azonban óvatosságra intett. Egyes elképzelések szerint a mostani helyzet kialakulása nem piaci kudarcok, hanem sokkal inkább  rossz irányú kormányzati beavatkozások eredménye. Bokros szerint globális problémákra globálisan összehangolt válaszokat kell adni, amelynek helyes felismerése volt hat fontos központi bank múlt heti közös kamatcsökkentési fellépése. Rossz értelmezése volt viszont a fejlett gazdaságú országoknak a banki betétekre vállalt teljes garanciavállalása, amelytől eltérően a kisebb országok - így Magyarország sem - cselekedhetett. A volt pénzügyminiszter ez utóbbi lépést önmagában kudarcnak tartja, hiszen véleménye szerint a politikusok pánikból cselekedtek, és ezzel pont azt a betétvédelmi intézményt tolták félre, amit éppen az ilyen problémás esetek kialakulására hoztak létre.

Fékező állampapír-kibocsátás

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. jelentős mértékben csökkenti a forint állampapír kibocsátást a piaci folyamatokra reagálva. Az intézmény mintegy 200 milliárd forinttal csökkenti a nettó állampapír-piaci értékesítést a korábban meghirdetett kibocsátási tervhez képest. Az idei év hátralévő részében csak a lejáró adósságot újítják meg, és módosítják a kibocsátás szerkezetét.

Pénteken a jegybank is előállt egy intézkedéscsomaggal. Simor András jegybankelnök bejelentette, hogy ugyan nem volt fundamentális alapja a forint gyengülésének, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyeli a folyamatokat, a forint árfolyamát, és ha szükséges, a jegybank a rendelkezésre álló eszközökkel beavatkozik. Az MNB hétfőtől napi egyszer euró/forint tendert indít a rövid lejáratú likviditás javítása érdekében. Az MNB azonban csak közvetít – szögezte le az MNB elnöke.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a Pénzügyi csúcson tartott előadásában a bejelentést követően reményét fejezte ki, hogy az intézkedések – partnerlimitek lazítása, deviza-swap tender - hatására rövid távon is képesek lesznek enyhíteni az elmúlt napok piaci zavarait. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a forintpiac likviditása biztosított, és az MNB megfelelő eszközrendszerrel rendelkezik az ilyen jellegű problémák orvoslására.

Karvalits az állampapírpiac likviditásteremtési szerepének javításával kapcsolatban a repo szabályok változtatásának lehetőségéről beszélt. Eddig az MNB nem lépett be erre a piacra, de "rendkívüli helyzetekben születhetnek rendkívüli megoldások is". Emellett azonban azt is hangsúlyozta, hogy hosszú távú megoldást a piacnak kell megtalálnia.

A repo ügyleteket illetően az egyik lehetséges változásnak nevezte a jegybanki alelnök az értékelésre vonatkozó számviteli szabályok módosítását. A magyar előírások ugyanis az unióstól eltérő piaci értékelést tesznek kötelezővé, ami visszafogja a repopiacot. Több apróbb technikai lépés mellett a piac szereplőit is érintik a javaslatok, amelyekre a kormány, úgy tűnik "nyitott" – jegyezte meg.

Karvalits szerint a magyar pénzintézeti rendszer ugyan jelentős tőketartalékokkal rendelkezik, a forint bankközi piac működése normális, ennek ellenére az elmúlt napok fejleményei rávilágítottak arra, hogy a hektikus nemzetközi pénzpiaci feltételek között egyes magyar részpiacok működésében is probléma jelentkezhet. Ez történt az állampapírok másodlagos piacán, valamint a forint-swap piacon.

A világpiaci események hatására a megnőtt kockázati prémium megemeli a forinteszközöktől elvárt hozamot. A növekvő finanszírozási költségek a hitelezési feltételek szigorításával járnak együtt, ami rontja a reálgazdasági kilátásokat is, és ezzel összefüggésben a hitelportfolió romlásával is számolni kell - figyelmeztetett.

Szabó Zsuzsanna