Az elmúlt napokban kissé megnyugodtak a kedélyek a nemzetközi piacokon – legalábbis a volatilitás oldaláról. A piac emelkedni így sem tudott, sőt, lassan a korábbi minimumszintekhez közelítettek a fejlett piaci részvényindexek.

Az amerikai választások után kialakult helyzetben – George W. Bush elnök korlátozott jogkörrel rendelkezik, Barack Obama csak később lesz cselekvőképes elnök – a piac a makrogazdasági adatokra figyel. Erről az oldalról azonban nem kap pozitív biztatást a befektető, mivel azt látjuk, hogy technikai értelemben (két egymást követő negyedévben negatív GDP-növekedés) az Egyesült Államok mellett immár Európa és Japán is recesszióban van.

A feltörekvő piacokon is hasonlóak a trendek: ma mindenki a fejlett piacokra koncentrál, mivel a fogyasztói válság ezekben az országokban alakult ki, és a fejlett piacok fogyasztására épülnek a feltörekvő, exportorientált országok gazdaságai. Így nem meglepő, hogy a fejlett piacokat szinte szolgai módon követik a feltörekvők, ám magasabb volatilitás mellett. Egyedüli kivétel talán az orosz piac, mivel itt az általános nemzetközi befektetői hangulatra további negatív hatások rakódnak a belföldi gazdasági- és politikai helyzet következtében.

A devizapiacokat egy kisebb megnyugvás jellemzi, aminek az alacsony forgalom és a nagybefektetők korlátozott tevékenysége lehet az oka.

Devizapiac

Az euró/dollár tekintetében azt látjuk, hogy a korábban kialakult sávban maradt továbbra is a jegyzés, mivel a mai kamatkülönbözetek, illetve a várható kamatszintek is beépültek az árakba. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) még 2008-ban 25 bázisponttal, míg az Európai Központi Bank (EKB) 50 bázisponttal csökkentheti az irányadó kamat mértékét. A kamatok várható alakulása a dollárt erősíti, míg a gyenge makrogazdasági adatok a dollár gyengülése mellett szólnak. A hatások kioltják egymást.

 

A korábbi dollárerősödés megakadt, de ma még a sávon belül van a jegyzés, illetve a sávból nem lépett ki szignifikáns mértékben a keresztárfolyam. Az év végére vannak 1,15-ös, 1,20-as várakozások is, de rövidtávon nem várunk további dollárerősödést. A sávon belüli kereskedésben - a hosszú távú trend és a várakozások miatt - ma inkább az oldalazás felső szintjén (1,30) dollár eladást favorizáljuk. Tehát euró/dollár eladást javasolunk 1,30-as szintnél. A sáv alsó szélén az euró vétele magasabb kockázatot jelent, mert itt a hosszú távú trend elleni mozgásra számítva az EUR/USD devizapárt venni kell. Aki kockázatvállalóbb, annak 1,24-nél ajánlható az EUR/USD vétel.

A hazai piacon a forint mozgása az euróval szemben szintén oldalazást mutat. Ez annak tulajdonítható, hogy a kockázatvállalási hajlandóságban nem következett be jelentős változás az elmúlt pár nap során, illetve annak, hogy az EUR/USD sem változott érdemben.

A dollárral szemben nem ennyire egyértelmű a kép, de az látszik, hogy a volatilitás itt is csökkent kissé. Ugyanakkor, ha arra számítunk, hogy az euró/dollár tekintetében marad az oldalazó mozgás, akkor erre számíthatunk az dollár/forint tekintetében is.

Most úgy látjuk, hogy a forinteszközök elleni támadásnak nincs értelme, mivel az IMF-csomag után már csak jelentősen magasabb költségek mellett valósítható meg egy spekulatív támadás. Közben pedig az MNB alapkamatemelés olyan szintekre lökte az állampapírpiaci hozamokat (a korábbi támadással együtt), hogy az már megfelelő kockázati felárat jelent a fejlett piaci eszközökhöz mérten.

Mindezek összegzéseként ma az EUR/HUF eladását (forint vétele, euróval szemben) javasoljuk a 270-es szint felett.

A fejlett piacokon a hozamok kisebb csökkenését láttuk. A tíz éves bundok (német államkötvények) hozama 10 bázisponttal csökkent, így ma 3,90 százalék körül alakul a hozama, míg az amerikai tíz éves állampapírok hozama 3,80 százalékról 3,65 százalékra csökken.

Véleményünk továbbra sem változott: hazai befektetőként nem érdemes a fejlett piaci kötvényeket vásárolni, mivel a mai forintkötvények hozamszintje olyan magas felárat tartalmaz (csökkenő inflációs környezetben), hogy a fejlett piaci devizákhoz mérten a forintnak minden korábbinál alacsonyabb szintre kellene süllyednie ahhoz, hogy a hozamokban hasonló szintet tudjanak nyújtani. Erre nincs esély a következő időszakban.

A hazai piacon azért nincs rendben minden, mivel a forgalom továbbra is alacsony, így a hozamok meglehetősen nagy ingadozást mutatnak. Az elmúlt időszakban a külföldi befektetők 500 milliárd forint értékben adtak el állampapírokat, amit a hazai befektetési piac csak a mára kialakult magas kamatszintek mellett tudtak felszívni. Ugyanakkor érdekes, hogy – kereskedői információk szerint – a hazai nyugdíjpénztárak a 10-15 éves lejáratokban erős vételeket hajtottak végre. Ez biztató jel, mert látható, hogy megjelentek a piacon olyan szereplők, akik a mai hozamszintekben hosszabb távon már látnak fantáziát.

A mi véleményünk viszont nem ilyen szélsőséges, mivel a kisbefektetők befektetési időtávja jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjpénztáraké. Így ma a 3-5 éves állampapírokat ajánljuk vételre, de minimum 1-1,5 éves befektetési időtávra. Aki rövidebb időszakban gondolkodik, annak ma az akciós bankbetétek jelenthetnek alternatívát.

Ajánlások

Állampapírpiac: Hazai kötvények: Vétel: 3-5 éves papírok Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: kivárás USA részvények: kivárás Orosz részvények: kivárás – belépési pont keresése Egyéb feltörekvők: kivárás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: a teljes portfolió 10-20%-a erejéig OTP, MOL vétel (STOP szintekkel!) Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal).

A részvénypiacok mozgása nemzetközi szinten javarészt az amerikai indexek mozgásától függ. A Távol-Kelet függősége egyértelmű (az USA piacára termelnek a térség vállalatai), míg Európa azonos gazdasági periódusban van, az Európán kívüli feltörekvő részvénypiacok pedig a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci árának ingadozása függvényében változnak. Ezeknek az ármozgása pedig erősen függ a fejlett piaci konjunktúrától – tehát a kör bezárult, a világ részvénypiacai az USA részvénypiaci mozgásaitól váltak függővé, a korábbiaknál is nagyobb mértékben.

Az USA helyzete ugyanakkor nem egészen egyértelmű a köztes politikai helyzet miatt. Jelenleg teljes mértékben cselekvőképes elnök hiányában rendkívüli gazdasági intézkedéseket nem várhatunk, miközben a makrogazdasági számok arról tanúskodnak, hogy a gazdaság továbbra is recesszióban van, ami immár egyre erősebben hat a foglalkoztatásra is. Jó példa az amerikai autógyártók esete: annak ellenére, hogy a General Motors (GM) bejelentette, jövő januárra elfogy a készpénze, ami miatt csődvédelembe kénytelen menekülni, a már tető alá hozott 700 milliárdos mentőcsomagból nem részesedhet. Az autóipari ágazat pedig továbbra is jelentős szegmense az USA iparának, az egyik legnagyobb foglalkoztató még ma is. A helyzet éppen ezért kényes.

Látható tehát, hogy a részvénypiacok (tartós) emelkedése még biztosan várat magára, de lehet némi támpontot találni a technikai szintekben. A fundamentális alapú árazás ma komoly gondokat vet fel: a már ismert adatok alapján nem célszerű árazni, mert a helyzet olyan gyorsan változik, hogy azt képtelenség követni, valamint a részvények vételével a vállalat jövőbeni teljesítményét vesszük meg. A múltbéli adatok tehát – egy gyorsan változó környezetben – nem mérvadóak.

A korábbi minimumértékek közelébe eső indexekről – technikai alapon – azt mondhatjuk, hogy vételi jelzést jelölnek, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a hosszú távú trend továbbra is az esés. Így tehát a mélypontokat 10 százaléknál nagyobb mértékben alulmúló indexértékek esetén ki kell STOP-olni részvényvételi pozíciókat.

A hazai piacra is igaz a megállapítás: technikai alapon lehet – kizárólag spekulatív célzattal – befektetni. A mai forgalom és likviditás miatt itt igazán csak a Mol és az OTP részvényei jöhetnek szóba!

Látható, hogy a volatilitás és a forgalom is csökkent, ami azt jelentheti, hogy az eladói nyomás csökkent, de még igazi vevők nem jelentek meg a piacon. Az esés tehát lassult, ugyanakkor az erősebb eső trendből még nem lépett ki az index. Így meg lehet kockáztatni részvényvételeket, de figyelni kell a STOP-okra! Ez az érték ma a BUX 10 750-es szintje lehet. Lefordítva ez a Mol esetében azt jelenti, hogy a mai vételeket 9000 forint körül, míg az OTP esetében 2430 körül fel kell számolni, amennyiben tovább csökkennek az árak.

A feltörekvő piacok tekintetében azt tudjuk mondani, hogy amíg a világgazdaság recessziós állapota fennáll – még akkor is, ha ez a fejlődő országokban nem jelent recessziót –, nem érdemes részvényeket vásárolni. Különösen igaz ez az orosz piacra, ahol mára igen komoly helyzet alakult ki. A részvényárak ma olyan szinteken vannak, mintha a befektetők az egyes vállalatok államosításával számolnának. Félelmeik nem alaptalanok, ugyanakkor – a magunk részéről – ezt nem látjuk rövid távon reális veszélynek. Ennek ellenére ma még nem ajánljuk az orosz részvények vételét, de egy esetleges újabb negatív hullámban olyan árak alakulhatnak ki, hogy a befektetések 5-10 százalékát minden további nélkül átcsoportosíthatónak tartjuk, egy feltétellel: ha az államosítás veszélyét nem érezzük növekedni.

Fürjes Szabolcs