szerző:
hvg.hu

Az utóbbi idők költségvetési és pénzügyi zavarai miatt gyakori vitatéma, hogy hazánk fejlettsége éppen hogyan áll? S a térség többi országához viszonyítva milyen a teljesítményünk? Ilyenkor persze mindig adódik az a további kérdés, hogy miben is? Az országokat különféle mutatók alapján rangsoroló nemzetközi listák szerencsére elérhetőek. Most ezek segítségével igyekszünk eligazító vázlatot adni fejlettségbeli dolgainkról? Való igaz, voltunk már jobb formában is.

„Általánosságban elmondható, hogy a kilencvenes években megszerzett előnyünk csökkent az utóbbi időben. A régiós versenyben továbbra is a középmezőnybe tartozunk, ami azt jelzi, hogy ma még nincs szó jelentős leszakadásról...” – olvasható az Ecostat nemrégiben megjelent „Magyarország gazdasági-társadalmi fejlettségének megítélése nemzetközi rangsorok alapján” című kiadványában. A tanulmány – amely jelentős segítségünkre volt összeállításunk elkészítésében – figyelmezet, hogy azok az országok, amelyek a szükséges reformokat halogatják, a versenyképességükkel játszanak. A versenyképességet javító (néha fájdalmas, de a további fejlődéshez szükséges) lépések azonban gyors javulást képesek kiváltani, ahogy ez például korában Írország, Finnország vagy legutóbb Szlovákia esetében is megfigyelhető volt. Magyarország nyilvánvalóan a halogató országok közé tartozik, súlyos gondjaink is többnyire a változásképtelenségben gyökereznek. A listák éppen ezt tükrözik vissza.

© hvg.hu


Mit mondanak a listák? (Oldaltörés)



Korrupció a világ országaiban 2007-ben. A világos sárga 100-as érték mutatja a legkisebb fertőzöttséget
 
A Világbank 181 országra kiterjedő üzleti környezetet értékelő 2009-es Doing Business listáján hazánk nagyot javított az előző évi 45. és különösen a 2007-es 66. hely után. Az előrelépés elsősorban a cégalapítási, engedélyezési eljárások, a külkereskedelmi szabályok, a tulajdonjog nyilvántartása, a munkaerő-szabályozás és a befektetők védelmében bekövetkezett pozitív változások eredménye. E tekintetben alaposan megelőzzük Csehországot, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát, de lemaradunk Szlovákiától, Szlovéniától és a Balti államoktól.

Az A.T. Kearny tanácsadócég globalizációs listáján viszont négy helyet hátracsúszva jelenleg a 24. pozícióban vagyunk. A legnagyobb lemaradásunk a technológiai fejlődésben mutatkozik, míg a magas külkereskedelmi forgalom és a közvetlen befektetések GDP-hez viszonyított aránya előkelő helyen tart bennünket.

Az UNCTAD (az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete) direkt külföldi tőkebefektetések nagyságát elemző IFID (Inward Foreign Direct Investment) rangsorában a 45. helyen szerepelünk 141 ország között. A helyezésünk itt kissé romlott, miközben javítottunk a tőkekihelyezési pozíciónkon. Az OFDI (Outward Foreign Direct Investment) helyezési számunk a 2005-2007-es időszak alapján a 29.

S bár Magyarországon térségi összehasonlításban az elmúlt időszakban könnyű volt tőkéhez jutni, de a magas bérterhek miatt az így szerzett előnyünket el is veszítettük. Az EU lisszaboni céljainak teljesülését elemző intézet, a Center for European Reform (CER) rangsorában jelentős a visszaesésünk a költségvetési egyensúly helyreállítását szolgáló kényszerű megszorítások miatt. Míg a 27 tagország közül 2004-ben a 14-ikek, addig 2007-ben már csak a 22-ikek voltunk. Különösen rosszra értékelték a legutolsó jelentésben az állami támogatási és versenypolitika javítását célzó, valamint a foglalkoztatást elősegítő intézkedések hatásosságát. Az úgynevezett lisszaboni indikátorok teljesítésében hazánk teljesítménye romlott a legnagyobbat az unión belül, s így Lengyelország kivételével minden 2004-ben csatakozott térségi ország elhagyott bennünket.

Az ország befektetési kockázatait jelező besorolások a nemzetközi hitelminősítő intézetek mindegyikénél romlott, s ezen az sem segít túl sokat, hogy a Világgazdasági Fórum által 2008-ben első ízben kiadott Pénzügyi Fejlettségi Mutató a régióban nálunk a legmagasabb a jó intézményi környezetek és a pénzügyi közvetítők működésének színvonala miatt.

A Heritage Foundation gazdasági szabadságot mérő indexe azt igyekszik számszerűsíteni, hogy a gazdasági folyamatok mennyire mentesek az állami korlátozásoktól és kényszerektől. A 2007-es adatok alapján összeállított legutóbbi listán a világon mindössze hét ország gazdasága érdemelte ki a „szabad” minősítést. Magyarország 67,2 százalékos indexértékkel a mérsékelten szabad országok közé tartozik, s a listán a 43-ik. A visszaesésünk ugyanakkor egyértelmű: 2004-ben még a 3-iakak voltunk a velünk együtt csatlakozók között, most viszont csak a hatodik helyen állunk az állami beavatkozás mértékében, a pénz és bankrendszer szabadságában, illetve az adózásban való lemaradásunk miatt.

Visszacsúsztunk a Freedom House listáján is, ami az általános szabadságjogok helyzetét vizsgálja. A legutóbbi Nations in Transit jelentés szerint Magyarországon évek óta stabil a demokrácia, 2006-ban azonban visszaesések történtek, amelyek tavaly tovább erősödtek, s az idén megszilárdulni látszanak. Az uniós csatlakozásunk idején a velünk együtt belépők között a második-harmadik helyen álltunk, mára viszont a negyedik helyre estünk vissza a választási eljárás, a civil társadalom és a demokratikus kormányzás mutatóinak romlása miatt.

Az Európai Újjáépítási és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb jelentésében (amelyben a piacgazdasági áttérés és integráció mozzanatait elemezi és számszerűsíti) akárcsak egy évvel korábban, idén is 3,96 pontot szerzett, s ezzel továbbra is az első helyen áll a velünk együtt csatlakozott országok között. A fejlett országokhoz képest azonban jelentős lemaradásban vagyunk a kormányzati munka hatékonyabbá tételében, a vállalati szerkezetben, a versenypolitikában valamint az infrastruktúra fejlesztésében.


A kormányzati minőségtől az üzleti versenyképességig (Oldaltörés)



Nem ennyire egyértelmű a kép, ha a Világbank WGI (World Governance Indicators) kormányzati minőséggel foglalkozó mutatóit vizsgáljuk. Ugyan a régióban az első között vagyunk az elszámoltathatóság, a szabályozási rendszer és a törvényesség tekintetében, de a sor végén kullogunk a politikai stabilitást és a kormányzati hatékonyságot tekintve.

Az egyre fontosabbá váló e-kormányzati fejlesztésben elért eredményeinkre sem lehetünk maradéktalanul büszkék. A régióban Észtország. Csehország, Szlovénia és Litvánia is jobb helyzetben van. Miközben a területen jelentős előrelépés történt az utóbbi időben, a listán mégis hátrébb csúsztunk. Különösen az információtechnológiai infrastrukturális fejlesztéseiben és az információs társadalommal kapcsolatos állami stratégiaalkotásban van lemaradásunk. Az információs technológiák felhasználásában a World Economic Forum listáján négy helyezést veszítve az aktuális 127-es listán a 37-ik pozíciót foglaljuk el.

A Human Development Index (HDI) három dimenzióban méri a fejlettséget: a várható emberi élettartam, a tudás és az általános életszínvonal mentén határozza meg egy-egy ország szociális fejlettségét. Az aktuális rangsorban Magyarország a 36. helyen áll, s az első helyezett Izland pontszámának 90 százalékát megszerezve. A régióból előttünk van Szlovénia (27.) és Csehország (32.), míg Lengyelország (37.), Szlovákia (42.), a balti-országok (43-45.), Bulgária (53.) és Románia (60.) mögénk szorultak.

A környezeti fenntarthatóságot mérő ESI (Envinronment Sustanability Index) alapján hazán mind az unióban, mind a régióban a középmezőnyhöz tartozik. A magánszektor felelősségtudatának megerősítésében és az ökoszisztéma hatékonyságának növelésében lenne még teendőnk, méghozzá nem is kevés. Javítana a helyzetünkön, ha aktívabak lennénk a nemzetközi kezdeményezésekben, illetve csökkentenénk lemaradásunkat a víz- és talajgazdálkodásban. Egy másik mutatószám, az EPI (Envinronmental Performance Index) pedig azt mutatja, hogy környezeti célkitűzéseinket csak lassan valósítjuk meg. Különösen keveset teszünk a villamos energia előállítása során keletkező „üvegházgázok” kibocsátásnak csökkentésében.

Az IMD (Institute od Management Development) nemzetközi versenyképességi elemzésében (World Competitiveness Yearbook) annak alapján rangsorolja az országokat, hogy mennyire képesek olyan fenntartható környezet teremteni az ott működő vállalatok számára, hogy azok ezáltal javíthassák versenyképességüket. A rendkívül összetett vizsgálat (246 kritériumot vesznek figyelembe) alapján Magyarország 2008-ban a 38. helyen végzett, amivel hat év alatt nyolc helyet csúsztunk vissza, s eközben Szlovákia és Csehország megelőzött bennünket.

A visegrádi országok helyezései az Üzleti Versenyképességi Index (BCI) listáján

    Csehország

    Magyarország

    Lengyelország

    Szlovákia

    2001

          31

          25

          33

          36

    2002

          32

          27

          37

          38

    2003

          34

          37

          44

          43

    2004

          34

          40

          51

          42

    2005

          29

          38

          50

          43

    2006

          29

          36

          50

          41

    2007

          32

          47

          56

          44

Forrás: IMD

A World Economic Forum globális versenyképességi indexe (Global Competitiveness Index) szerint pedig Magyarország 134 ország közül a 62-ik helyen szerénykedik, ami az előző évi 47-ik és a két év előtti 38-ik hely után drámai visszaesés. Az sem nyújt vigazst, hogy valamennyi visegrádi ország rontott a helyezésén, hiszen Csehország mindig a 33-ik, Szlovákia 37-ik, Lengyelország pedig az 53-ik. Az üzleti versenyképességi index esetében (Business Competitveness Index), amely az ország üzleti környezetének színvonalát jelzi, szintén jelentős esést szenvedtünk el. Az ezredfordulón mért 25-ik helyről 127 ország között a 47-ik pozícióba csúsztunk hátra, miközben Lengyelország ugyan hozzánk hasonlóan veszített, de Csehország képes volt megtartani a helyezését.


 
Végső következetések (Oldaltörés)


Az Ecostat tanulmánya, amely részletesen elemzi a különböző listákon elfoglalt helyünket, ezekkel a következtetésekkel zárul:

1. Magyarország az euroatlanti értékek alapján álló országok közösségének a része, a fenntartható fejlődésről vallott elképzeléseink ebben a kultúrkörben gyökereznek, s csak itt értelmezhetőek.

2. A fejlett és kvázi fejlett világ alsó középmezőnyében foglalunk helyet. De a helyzetünk nem stabil, s a rendszerváltástól eltelt időszak második felében romlik.

3. A magyar teljesítmény a fejlett világ élvonaláénak körülbelül a fele. De a fejlettségünk nem egyenletes, s az indexek néhány belső feszültségre világítanak rá. Egyrészt az ország erőteljesen globalizálódott, s ezer szállal fonódott össze a világgazdasággal. Ám ez a nemzetközi integráció és nagy nyitottság gyenge belső teljesítménnyel párosul, amit a gyakran nagyon bonyolult, s igen kevéssé hatékony állami bürokrácia is ront. Emiatt a világgazdaság hatásai fenyegetőek az országra nézve, ami a gazdaságstratégiánk felülvizsgálatának szükségességét veti fel. Ezzel összefügg az a jelenség, hogy a nagymennyiségű beáramló tőke nem a meglévő belső tőke kiegészítésére, hanem annak pótlására szolgál. A pótlólagos tőkebeáramlásnak azonban exponenciális mértékű pótlólagos tőkekiáramlás az ára. Mindeközben a beáramló tőkének kicsi az innovációs hatása, és kevés a műszaki fejlődésen keresztül belőle származó pótlólagos jövedelem. A magas hozzáadott értéket képviselő termékeink java része exportra megy, s igen alacsony ennek adaptált része a termelői vagy fogyasztói oldalon. Azaz furcsa módon a bőséges tőkebeáramlás forráselvonó hatású lehet, ami rontja a nemzetközi versenyképességünket és listánkon elfoglalt helyünket. E helyzetnek igen nagyok a stratégiai kockázatai.

4. A humántőke állapota a versenyképesség egy másik fontos eleme. Innen származik egy további fontos belső ellentmondás. Az indexek szerint Magyarországnak értékes humán vagyona van, csakhogy ez nem válik tőkévé. Ez részben abból fakad, hogy a gyenge műszaki felszereltség miatt hiába az innovativitás, a tudás nem képes anyagi erővé formálódni. Ráadásul a gazdasági és politikai szférával szemben a humán erőforrásaink sokkal kevésbé globailzáltak. Továbbá e tudásvagyon rossz struktúrájú. Alapvetően olyan enciklopédikus tudásanyag, amely nem képes a gazdaság igényeihez alkalmazkodni, s üzleti, fogyasztói adaptációja, és elfogadottsága relatíve alacsony. Ugyan a humán vagyon kreatív ereje holt energiaként jelen van, de szocializáltsága és kulturáltsága nincs olyan szinten, hogy társadalmilag hasznos rendszerré álljon össze, s fel lehessen használni, a fejlődés hajtóerejévé válhasson. (A cikkíró kiegészítése szerint a hazai szürkeállományról szőtt álmok, szobatudósaink, elefántcsonttornyaink és az oktatásban átadott hatalmas mennyiségű, de gyakorlati hasznosításra aligha alkalmas tudásanyagunk fabatkát sem érnek.)

5. Nem elég, hogy ennyi bajunk van, ráadásul a nemzetközi környezetünk is romlik. Emiatt az erőforrásaink, energiáink jelentős részét az a küzdelem viszi el, hogy az alsó középkategóriából feljebb kerüljünk. Mivel az alacsonyabb régiókban a pozíciók kisebb relatív teljesítménnyel érhetőek el, ez a rangsorokban hátrébb sorolja az országot. Így feltétlenül előre kell lépni. A mozdulatlanságnak persze nem a rosszabb besorolás a kockázata, hanem a jövőbeli perspektívák beszűkülése. (Ha képesnek mutatkozunk a fejlődésre, akkor több lehetőséghez jutunk, juttatnak bennünket. Ha nem, akkor külső segítségre, kívülről megnyitott új lehetőségekre is kevésbé számíthatunk.)

Magyarországot az eddigiek alapján látensen fejlettnek írhatná le egy külső szemlélő, ahol a felzárkózásra kész gazdag és hatékony humánvagyon relatíve gyengébb anyagi-műszaki körülmények között visszafogott teljesítményre képes, de reményteljes perspektívái vannak. Az indexek azonban azt mutatják, hogy a reményteljes szerkezet helyett olyan humánvagyonnal kell számolni, amelyet belső feszültségek feszítenek, s erőteljesen visszafogják a teljesítményét, továbbá a nemzetközi illeszkedésben tapasztalható problémái miatt fokozottan hátrányos helyzetet tartanak fenn.

A tanulmány ugyan már az olvasóra hagyja a végkövetkeztetést, de a jövőre vonatkozó képlet azért világos: gyors és átfogó reformok vagy elszegényedés. Tessék választani!

Meixner Zoltán

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Magyarország lejjebb csúszott a befektetői célpontok ranglistáján

Magyarország annak ellenére, hogy a tavalyi helyezéséhez képest két hellyel visszacsúszott az Európa legvonzóbb befektetői célpontjainak rangsorában, még mindig a hetedik helyet foglalja el. A jövőre nézve viszont az ipari helyett a szolgáltató szektor fejlesztésével tarthatja meg, vagy javíthatja pozícióját, ehhez azonban egyebek mellett infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, valamint adócsökkentésre is szükség van – állapítja meg az Ernst & Young befektetői vonzerőt vizsgáló felmérése.

MTI Gazdaság

A Citigroup vezeti a bankok listáját

Az értékpapír-kibocsátás nagysága alapján számítva az amerikai Citigroup volt a világ vezető bankja tavaly: értékpapírokat 617,6 milliárd dollár (419,5 milliárd euró) értékben bocsátott ki. A Citigoup ezzel már a nyolcadik éve áll az első helyen.

MTI Gazdaság

S&P: Magyarország negatív figyelőlistán

Negatív figyelőlistára helyezte a szuverén magyar adósi besorolásokat szerdán a Standard & Poor's, a pénzügyi szektorban halmozódó finanszírozási nyomásra hivatkozva. A nemzetközi hitelminősítő Ukrajna besorolásait is negatív felülvizsgálat alá vette.

Ingyen Viagrát osztogatna egy francia polgármester, csak szülessen már gyerek a faluban

Ingyen Viagrát osztogatna egy francia polgármester, csak szülessen már gyerek a faluban

Csányi és Mészáros két átlagos dollármilliárdos: középkorú férfi, aki szereti a focit

Csányi és Mészáros két átlagos dollármilliárdos: középkorú férfi, aki szereti a focit

Alaposan odamondott a kormánynak a GVH volt elnöke, akit még Orbán Viktor nevezett ki

Alaposan odamondott a kormánynak a GVH volt elnöke, akit még Orbán Viktor nevezett ki

Jött egy izgalmas videó, ami megmutatja, milyen gyors lesz a PlayStation 5

Jött egy izgalmas videó, ami megmutatja, milyen gyors lesz a PlayStation 5

Marabu FékNyúz: Osz-lop

Marabu FékNyúz: Osz-lop

Kiszivárgott: ilyen színekben árulják majd a Galaxy Note10-et

Kiszivárgott: ilyen színekben árulják majd a Galaxy Note10-et