Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A magyarok érzik leginkább a pénzügyi válság hatását a visegrádi országok lakosai közül, és a válságtól való félelem is leginkább a magyarokra jellemző – derült ki a Tárki kutatásából.
A visegrádi országok lakosainak többsége egyetért abban, hogy az országa gazdaságára a pénzügyi válság már hatással volt, leginkább a magyarok gondolják így (93 százalék), legkevésbé pedig a lengyelek (57 százalék). Mind a négy ország lakosai tartanak a válság hatásától, azonban a magyarok számoltak be legnagyobb arányban arról, hogy saját családjuk életében, illetve munkahelyüken már érzik a pénzügyi krízis negatív eredményét – olvasható a Tárki és a Central European Opinion Research Group vizsgálatának összegzésében.
A négy visegrádi ország lakosai közül a magyarok mondták legnagyobb arányban – tízből hét ember –, hogy a pénzügyi válság hatása már érintette őt és családját is. A magyarok további egynegyede tart attól, hogy bár most még nem érezte a válság hatását, de várhatóan érezni fogja és mindössze a megkérdezettek hat százaléka válaszolta azt, hogy szerintük őket nem fogja érinteni a válság.
Ugyanezt a lengyelek közel egynegyede, a szlovákok nyolcada, míg a csehek közel ötöde véli így. A három ország lakosainak közel fele inkább azt mondta, hogy bár még nem érzi a válság hatását, de valószínűleg érezni fogja.
A lengyelekkel, szlovákokkal és csehekkel szemben a magyarok már a munkahelyükön, illetve vállalkozásukban is érzik a pénzügyi válság hatását. Magyarországon a munkaerő-piaci státuszuk szerint aktívak körében tízből hatan mondták azt, hogy már érintette munkahelyüket a válság hatása, míg minden tizedik dolgozó elmondása szerint eddig sem, és ezután sem lesz a cégekre, vállalkozásokra negatív eredménnyel a krízis.
A szlovákok egyharmada (34 százalék) mondta, hogy érintette már személy szerint őt vagy családját a pénzügyi válság. A szlovák munkavállalók körében azonban ennél már magasabb azok aránya, akik arról számoltak be, hogy a munkahelyükre, vállalkozásukra hatással volt a recesszió. A válaszadók 42 százaléka véli így, ami azonban még mindig jelentősen alacsonyabb érték, mint a magyarok esetében.
A csehek vélik az átlagosnál magasabb arányban azt, hogy még nem, de a közeljövőben érinteni fogja őket a válság (47 százalék). A lengyelek a többi országhoz képest magasabb arányban gondolják azt, hogy egyáltalán nem lesz munkahelyükre, vállalkozásukra hatással a recesszió (26 százalék).
Mind a négy országban elmondható, hogy a lakosság leginkább az ország gazdasági helyzetén, kisebb mértékben a munkahelyén, vállalkozásán és eddig legkevésbé a családi életükben érzik a pénzügyi válság negatív hatását – derült ki a kutatásból.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Újra fel szeretné melegíteni a háborús félelemre alapozott 2022-es kampány sikerét Orbán Viktor és propagandája, ám Magyar Péter „összeukránozása” egyelőre nem hozza meg azt a sikert, amit anno a Márki-Zay Péter elleni karaktergyilkosság.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
1995 júliusában a boszniai szerb hadsereg minden korábbinál súlyosabb háborús bűncselekményt követett el.
A színésznő szerint az egykori politikus eltaszította magától a barátait.