Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A kis- és közepes vállalkozások vezetői optimisták a hosszú távú kilátásokat illetően, de a rövid távú terveiket illetően aggódnak. Szerintük a kormányok is túl keveset tesznek értük – derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrissebb felméréséből.
A válság ellenére a kis- és középvállalatok (kkv) vezetőinek 83 százaléka optimista a cégének hosszú távú kilátását illetően. Sőt, többségük (65 százalék) arra számít, hogy vállalatának piaci részesedése nőni fog a recesszió végére, 73 százalékuk pedig még a bevételük növekedésével is számol.
Ez az optimizmus azonban némileg meglepő – és valószínűleg túlzott is – a válaszadók rövid távú józanabb kilátásainak fényében: rövid távra már csak 37 százalékuk számít arra, hogy a vállalata a tavalyinál jobban teljesít. Ez már összhangban van az EIU előrejelzésével is, amely a globális GDP 1,8 százalékos csökkenésével számolt 2009-ben és mérsékelt, 1,9 százalékos bővülést prognosztizál 2010-re.
A kkv-vezetők 48 százaléka szerint a helyi önkormányzatok nem támogatják egyáltalán őket. A nemzeti kormányzatokról és hitelezőkről ugyan ezt mondja 39 százalékuk. A támogatás hiányának okaként leggyakrabban azt említik, hogy a közepes méretű vállalkozások nem keltenek nagy feltűnést (39 százalék), a közvélemény a nagyvállalatokat fontosabbnak tartja, mint a kkv-kat (28 százalék) és hogy a kkv-knak kevesebb támogatójuk van, mint a nagyvállalatoknak (24 százalék).
Az EIU felmérése ezen túl rámutatott arra is, hogy csak 6 százalék számít arra, hogy a válság miatt a vállalata jól képzett munkaerőt veszít, 38 százalék viszont a számuk növekedésére számít.
A megkérdezett kkv-vezetők az új ügyfelek elérését jelölték meg a növekedés legnagyobb gátjaként: a válaszolók 56 százaléka aktívan próbál új ügyfeleket szerezni p többek között új és eddig számukra – földrajzi értelemben – ismeretlenpiacokra lépéssel. Ezzel szemben viszont némi ellentmondást tükröz a stratégiájukban, hogy a megkérdezetteknek csak egyharmada jelölte meg az ügyfélszolgálatot, mint fő területet, amellyel a vállalatuk felkészülhet a gazdasági fellendülés idejére.
Amint a gazdasági fellendülés elindul, a megkérdezettek 65 százaléka számít arra, hogy vállalata földrajzilag új piacra lép. A megkérdezettek mintegy fele a marketinget tekinti olyan eszköznek, amely a felkészítheti a vállalatot a gazdasági fellendülés időszakára. Ez azt jelzi az EIU szerint, hogy a vállalatok aktívan keresik a növekedési lehetőségeket.
Emellett az is érdekes ellentétet jelez a felmérésben, hogy a válaszadók 57 százaléka ért egyet azzal, hogy az új technológiák kritikus előnyt jelenthetnek a vállalat recesszióból való kilábalására, de ezzel szemben csak 20 százalékuk fektet be innovatív technológiákba annak érdekében, hogy a versenytársaikat lekörözzék.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A kormánytagok tavalyi jövedelmi rangsorában csaknem 400 milliós bevétellel harmadik Lázár Jánosnál egy közel 200 milliós tétel forrása nem volt tisztázott. Eddig.
A Tisztelet Társasága alapítója hosszú betegség után halt meg, 54 éves volt.