Az eddigi nyolc év helyett tíz év évig támogatja az állam a lakás-előtakarékosságot. Egyebek közt ezt a rendelkezést tartalmazza az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító jogszabályt. A parlament 297 igen, 53 nem szavazat mellett fogadta el a törvényt; a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is igennel voksolt, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott. A képviselők döntöttek arról is, hogy a köztársasági elnöktől kérik a törvény sürgős kihirdetését.

A jogszabály kimondja, hogy lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első tíz megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később - benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A támogatás mértéke nem változik, marad az évi befizetés 30 százaléka, de legfeljebb évi 72 ezer forint.

E mellett a lakás-takarékpénztári törvényben a lakáscélú felhasználás kiegészült a lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlásával; az áthidaló kölcsönnek pedig nem lesz feltétele az, hogy az ügyfél a szerződéses összeg negyedét megtakarítsa, vagy két évig fizesse a havi megtakarításokat. A biztosítási törvénybe új szabályként került be az, hogy ha a független biztosításközvetítő alaptőkéje az előírt mérték alá csökkent, akkor köteles azt a minimum szintre kiegészíteni. Rögzítik azt is, hogy a biztosítónál vezető állású személy csak az lehet, aki legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik, legalább 30 fős vállalkozásnál. Eddig a 30 fős vállalkozás nem szerepelt a feltételek között.

Az új törvény módosítja a Ptk.-t az óvadék tekintetében: meghatározza, hogy a kikötött óvadékból miként juthat pénzhez - szakzsargonban: kielégítéshez - a bank, illetve az egyéb vállalkozás. Fő szabály szerint az ellenkövetelést nem lehet beszámítani az óvadékba. A jogszabály módosítja a hitelintézeti törvényt is, meghatározza az elektronikus pénzkibocsátás feltételeit, illetve a kibocsátótól megkövetelt adottságokat. 

E szerint az elektronikus pénz úgy keletkezik, hogy egy erre feljogosított intézmény átveszi a készpénzt vagy rögzíti a bankátutalást, és ezt elektronikus pénzeszközön tárolja. Az elektronikus eszközön - kártyán, számítógép memórián - ugyan annyi pénznek kell megjelennie, mint amennyi a kibocsátóhoz megérkezett, és az elektronikus pénz bármikor visszaváltható - névértéken - készpénzre. Az elektronikus pénz tárolására szolgáló eszközzel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Az elektronikus pénz kibocsátója legalább 100 millió forint induló tőkével kezdhet működni. A hitelintézeti törvény kiegészült egy fejezettel amely az ilyen cégek prudens működését szabályozza.

A hitelintézeti törvény kiegészült a közvetítők kategorizálásával is: a kiemelt közvetítő vagy csak egy pénzügyi intézmény, vagy több intézmény egymással nem versenyző szolgáltatását közvetítheti. A többi közvetítő lehet függő, vagy pedig független. Ez utóbbi csak felügyeleti engedéllyel tevékenykedhet. A hitelintézeteknek szabályzatot kell készíteniük az értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok kezelésére. Az olyan bonyolult értékpapír struktúrákra vonatkozik ez a szabály, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként, vagy pedig szponzorként lép fel, és hírnévkockázatot is vállal. A szabályzat olyan legyen, hogy az ügylet gazdasági tartalma tükröződjön a kockázatok értékelésében és kezelésében. A hitelszövetkezeteknél új szabály az, hogy a részjegy értéke nem haladhatja meg a 10 ezer forintot.