"Remélem, nem én leszek végül az egyedüli, aki nem lép vissza az állami nyugdíjpénztárba, és lesznek tudatos polgárok, akik tisztában vannak vele, nekik is megéri maradni" - mondta a volt pénzügyminiszter a Népszabadság Online-nak adott interjújában. Hozzátette: a visszalépés mellett szólhat például az, hogy "ezek a szabályok nem maradhatnak fenn évtizedeken keresztül". Oszkó Péter bízik benne, hogy akár bírósági döntéssel, akár egy másik kormány akaratából, de "előbb-utóbb visszakapják az állami nyugdíjra való jogosultságot azok, akik pénztártagok maradnak". "Azoknak még több mérlegelni valójuk van, akik rendelkeznek elég szolgálati idővel, és jelentősebb megtakarítást tudtak felhalmozni a pénztári számláikon" - mondta a lapnak.

"Matolcsy Görgy nemzetgazdasági miniszterrel ellentétben én mindig jónak tartottam a magán-nyugdíjpénztári rendszert, melynek a kulcsa a kellően hosszú felhalmozási idő. Matolcsy György korosztályának nem volt kötelező a belépés, náluk tényleg döntő volt, hogy a rövidebb felhalmozási időszak alatt milyen megtakarítást tudnak elérni. A Bajnai-kormány alatt ezért nyitottuk meg a visszalépés lehetőségét a leginkább érintett korosztályoknak" - fogalmazott.

Oszkó Péter két rendelkezést említett, melyek szerinte felveti az alkotmányosság kérdését. Az egyik, hogy aki pénztártag marad, a továbbiakban elveszti a jogosultságot az állami nyugdíjra. A másik problémás intézkedés pedig szerinte az automatikus visszaléptetés, vagyis az, hogy a pénztárban maradásról kell nyilatkozni, nem a visszalépésről. Ráadásul a nyilatkozatot csak megnehezített feltételekkel lehet megtenni.

Mit tehet az Ab?

Oszkó kifejtette: nem tudja az Alkotmánybíróság várható határozatát megjósolni, de láthatóan óriási nyomás alatt van testület. De a testület a tapasztalatai szerint nagyon ragaszkodnak a függetlenségükhöz, s az állampolgári keresetek is elérhetnek egy kritikus tömeget, amely a nyugdíjkérdést az Alkotmánybíróság figyelmének fókuszába állíthatja.

A pénztári rendszer jövőjéről elgondolkodva elmondta: ha az emberek szinte elkönyvelik a pénztári rendszer megszűnését, az önbeteljesítő aggodalommá válik. Pedig - mondja - a pénztárak akár néhány tízezres taglétszámmal is el tudnának működni. Szerinte az Orbán-kormány gazdaságpolitikája a politikai kommunikációs stratégiára épül. Vagyis nem a gazdasági összefüggések határozzák meg a politikai irányt, hanem utóbbi befolyásolja a gazdaság irányítását.

"Orbánék mindent erre építettek fel"

"Orbánék mindent arra építettek fel, hogy nagyobb, akár 7 százalékos is lehet a hiány: úgy gondolták, egyszeri adósságkonszolidációt hajtanak végre, s a következő években magasabb szintről látnak neki a deficit csökkentésének, amit eredményként lehet majd felmutatni. Úgy, ahogy a Medgyessy-kormány idején történt. Akkor is felpumpálták a hiányt például az autópálya építések állami körbe vonásával, majd a rákövetkező költségvetések deficitje kisebb lett. Csakhogy ez már nélkülözte a konszolidációs tételeket, tehát strukturálisan sokkal rosszabb helyzetbe került az ország. Erre kell most is számítani" - mondta.

"A tavasz folyamán több tárgyalásomon is felmerült, hogy 2010-re magasabb hiányt engednének nekünk a nemzetközi szervezetek, de erre azt mondtam, hogy a következő kormánnyal beszéljenek róla. Az új kormány azonban nem folytatta ezeket a tárgyalásokat, hanem egy válságkommunikációba kezdett, csontvázakkal, csődhelyzet vízionálásával, ami után lehetetlenné vált a megegyezés a mozgástér bővítéséről. Olyan helyzetbe hozták magukat, mint az úszó, aki hínáros vízre ér: óvatos mozdulatokkal ki lehet onnan evickélni, de aki kapálózni kezd, az belegabadolyik a hínárba" - fogalmazott a lapnak Oszkó Péter.