Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről. Ha a KT a tervezettel nem ért egyet, akkor azt a kormány újra megtárgyalja, majd ismét megküldi a tanácsnak. Csakhogy a KT-t a Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és egy köztiszteletben álló, nagy tudású közgazdász (jó darabig J. Zs.) alkotja. Közülük Járai és az ÁSZ-elnök Domokos László a Fidesz holdudvarába tartozik, így a miniszterelnökkel és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel állandó vitában álló Simor András jegybankelnök már nem intézhet támadást a költségvetési manőverek ellen. A KT ellenőrzőfunkciója látszólag működőképes, gyakorlatilag azonban a testület kormányhoz való lojalitása biztosított, Orbánnak és Matolcsynak ebből az irányból már nem kell féltenie a hátát.
Járai Orbán mellett, Matolcsy az asztal végére szorulva. Múlt idő
Járai Zsigmond számára azonban a kinevezés azt is jelenti, hogy továbbra sem számítanak rá a gazdaságpolitika aktív alakítójaként. Ez persze nem meglepő, hiszen Járai és Matolcsy nem ápolnak meghitt kapcsolatot. A miniszter egy nem sokkal beiktatása után adott nyilatkozatában egészen 2003-ig visszamenőleg bírálta a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját, s ezzel Járai jegybankelnöki tevékenységét is. Amikor pedig tavaly októberben a Magyar Nemzetben támadás indult Matolcsy ellen, több hírügynökség és a hazai sajtó is tudni vélte, hogy egyik lehetséges utóda éppen Járai Zsigmond. Az MNB felügyelőbizottságának elnöke később nyíltan is bírálta a komány gazdaságpolitikáját, s azt kockázatosnak nevezte.
Miért mondott le Kopits György? A lemondás okaként azt nevezte meg Kopits György , hogy a személyével szembeni bizalom nyilvánvalóan megszűnt, valamint azt, hogy december 31-e előtti Költségvetési Tanács és a január elsejétől hatályos új Költségvetési Tanács között semmilyen szempontból nincs tartalmi jogfolytonosság. Kopits György rámutat: "az a testület, amelyet ma a törvény Költségvetési Tanácsnak nevez, semmilyen tartalmi szempontból nem tekinthető a 2010. végéig működő Költségvetési Tanács intézményi folytatásának". |
A kettejük közötti meccsben egyelőre Matolcsy áll nyerésre, akit Orbán Viktor jobb kezének nevezett, s kapcsolatuk szorosságát azzal érzékeltette, hogy a nemzetgazdasági miniszter olyan neki, mint Adenauernek Erhardt. (Konrad Adenauer a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja 1949 és 63 között. Ludwig Erhardt ugyan ebben az időszakban gazdasági miniszter és alkancellár, majd 1963 és 66 között az NSZK második kancellárja.) Bár arra talán nem gondolt a kormányfő, hogy a hivatalában éppen Matolcsy követheti majd, de az is biztos, hogy Járai irányába ilyen bizalmi megnyilvánulást nem tett.
Az egykori MNB-elnök így a jegybank felügyelő bizottságának elnökeként és most a KT vezetőjeként két olyan hivatalt is visel, amelynek elnyerését az iránta érzett megbecsülésnek tekintheti, ugyanakkor az is világos, hogy a véleményére nem igen kíváncsiak. Könnyen megtörténhet, hogy még egy keserű pirulát le kell nyelnie. Matolcsy megakadályozhatja – ha már meg nem tette –, hogy visszatérjen a nemzeti bank élére, s a monetáris politika alakítójaként helyet foglaljon a valódi hatalmat gyakorló döntéshozók között. Orbán korábbi nyilatkozataiból ugyanis úgy tűnik, hogy a mindinkább karanténba zárt Simor András helyét mandátumának lejárta után szakmai ellenlábasa, Surányi György veheti át.
