A pénzügyi világválság eredményeként 2010-re az USA GDP-arányos adóssága 80 százalékra, Japáné 200 százalékra emelkedett, noha 1980-ban mind a két ország 40 százalékos államadósági mutatóval bírt. "De tudjuk, hogy az USA adósságát a világ, Japánét pedig a saját lakossága finanszírozza, így biztonságban vannak" - jelentette ki a közgazdász professzor. Magyarország nemcsak azért van veszélyzónában, mert 80 százalékos az eladósodottsága, hanem azért is, mert a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre ajánlott kategória legalsó sávjába sorolták - mutatott rá a BCE egyetemi tanára.

Ennek azért van óriási jelentősége, mert ha a magyar adósság a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerül, akkor az intézményi befektetők - de a nyugdíjalapok biztosan - nem vásárolnak magyar állampapírt - magyarázta Magas István. Előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábban csodafegyvernek hitt állami kiadásösztönzésről, azaz a multiplikátorhatásról kiderült: az USA-ban egy állami dollár elköltése csak 80 cent magánbefektetést eredményezett. A magyar multiplikátorhatásról nem tudott adatot mondani Magas István.