Cukorpiaci ársokk

Száguldásba kezdett februárban a kristálycukor ára, és a drágulás márciusban is folytatódott, illetve folytatódik. Januárban még 222 forintos kilónkénti kristálycukor-átlagárat mért a KSH (lásd grafikonunkat), múlt hét keddjén pedig a solymári Auchan-áruházban már 339 forintért adtak egy kiló cukrot. Ugyanaznap a piliscsabai CBA-ban még 299 forintért lehetett megvenni a szlovák felirattal is ellátott nejlonzacskóba csomagolt cukrot. Aztán a magyar üzletlánc boltja is rákapcsolt: csütörtökön 329, szombaton pedig már 349 forintba került ugyanaz a zacskós cukor. Hét elejére a CBA-ban nem változott a helyzet, és az Auchannál is csupán annyiban, hogy „akciós áruként” hirdették meg a 339 forintos, a Kaposvári Cukorgyárban készült papírzacskós cukrot, mellette pedig 299-ért árulták a CBA-étől eltérő márkájú, de szintén szlovák felirattal is ellátott édesítőszert.

 A fogyasztókat sokkolták az árak, és újjáélesztették régi reflexeiket: az elmúlt hetekben a magyarországi áruházakban is érzékelhetően több fogyott a dráguló cukorból, illetve lisztből és étolajból. A CBA szerint február első húsz napjában kétszer annyit adtak el belőlük, mint máskor egy teljes hónap alatt. Ellepték a magyarok a környező országok határ menti boltjait is, elsősorban Ausztriából, Szlovéniából és Szlovákiából hordják a kilónként néha 100 forinttal is olcsóbb cukrot.

A cukorturizmus beindulása a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) figyelmét is felkeltette. Múlt pénteken bejelentették: Fazekas Sándor miniszter azonnali vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, miért drágult meg Magyarországon ilyen drasztikusan a cukor, és miért lényegesen drágább, mint a környező országokban. A bejelentés szerint a VM azt feltételezi, hogy egyes piaci szereplők nem a szabályok szerint jártak el.

Kérdéses egyelőre, hogy a szaktárca vizsgálata csupán az árak emelkedése miatt elégedetlenkedő fogyasztók megnyugtatására szolgál – mint legutóbb a német húsokra elrendelt szigorú dioxinvizsgálat, amelyet az unió nyomására hamar visszavontak –, vagy valóban van mögötte megalapozott gyanú. Szakértők szerint a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvénybe próbál belekapaszkodni a tárca, az árképzéseket vizsgálva. Vérmes reményei azonban így sem lehetnek, mivel Magyarországon a kereskedők jellemzően nem éves szerződéseket kötnek a cukorgyártóval. Ha mégis fel tud mutatni valamit a VM, az politikai hasznot talán hozhat, de a fogyasztókat kevésbé vigasztalja. A cukorárak emelkedése ugyanis logikusan megmagyarázható, ahogyan az is, hogy elszakadtak a szomszédos uniós országokbelitől.

A drágulás nem magyar specialitás, 2009 januárja óta 150 százalékkal emelkedett a cukor világpiaci ára. Hosszabb időtávban még súlyosabb a helyzet, ugyanis a 2000-es évek első évtizedére jellemző 200–350 dolláros tonnánkénti ár mostanra 800 dollárra kúszott fel. Ebben Kína és India növekvő kereslete mellett a legnagyobb szerepet az játszotta, hogy Brazília – az észak-afrikai politikai válság miatt olajhiánytól tartva – a cukornádból inkább bioetanolt gyárt, így nádcukorexportja megcsappant.

A Magyar Cukor Zrt. petőházi csomagolóüzeme

Horváth Szabolcs

 A világpiaci drágulás korábban azért nem éreztette a hatását az európai piacon, mert az unió belső árai a világpiaci szint körülbelül kétszeresét érték el. Az unió magas vámokkal védte magát az olcsó cukortól, és inkább az volt a problémája, hogy a megtermelt felesleget hogyan tüntesse el a piacról – állítják szakértők. Most viszont nincs cukortöbblet, és a világpiaci árszint az elmúlt év vége felé elérte az uniósat. Magyarországon ugyanakkor az uniós cukorpiaci reform következményeként a korábbi 402 ezer tonnás cukorkvóta 105 ezer tonnára csökkent, és csupán egyetlen cukorgyár maradt meg. Brüsszel szerkezetátalakítási támogatás címén, gyártóknak és répatermesztőknek egyaránt busásan honorálta a termelés befejezését, ami Magyarországon – és a most szintén erőteljes cukorár-emelkedést elszenvedő Romániában – hatott a leginkább. Az osztrák Agrana tulajdonába tartozó Magyar Cukor Zrt. által üzemeltetett kaposvári gyár csupán harmadát állítja elő az évi 300 ezer tonnás hazai fogyasztásnak. Ebbe szinte bele van kódolva, hogy hiányhelyzetben a magyar piacon az átlagosnál drasztikusabb lehet a drágulás. Ráadásul Magyarországon a 25 százalékos áfakulcs is növeli az árkülönbséget, például a 10 százalékos forgalmi adóval terhelt osztrák árakhoz képest – nyilatkozta Johann Marihart, az Agrana vezérigazgatója. Szerinte a rövid távú kereskedelmi szerződések is okai a drágulásnak, mivel az új megállapodásokat az emelkedő piaci árakon kötik, miközben például Ausztriában az éves kontraktusok miatt a vevők most is az alacsonyabb tavaly nyári árakon kapják a cukrot.

Brüsszel közben bejelentette: az EU 300 ezer tonna, unión kívülről érkező cukorra várhatóan eltörli az importvámot, további 500 ezer tonna úgynevezett kvótán kívüli cukor, illetve 26 ezer tonna izoglükóz esetében pedig engedélyezi a belső piaci forgalomba hozatalt. Ez előbb-utóbb a magyar piacon is érezteti a hatását.

KELEMEN ZOLTÁN, FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS