Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ma három órakor Orbán Viktor találkozik azokkal a közgazdászokkal, akikkel legutóbb szeptember elsején konzultált a gazdaság állapotáról. Az egyeztetésen résztvevő közgazdászok szerint a kormánynak fel kell hagynia az összeesküvés-elméletek gyártásával, és a kommunikációnak a bizalomépítést és a hitelességet kellene szolgálnia.
A kormány csak ma reggel hozta nyilvánosságra, hogy újra közgazdász-konzultációt szervez. Nem kizárt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban már tudtak a leminősítésről, amikor a közgazdászoknak kiküldték a meghívót, hiszen a hitelminősítőknek legkevesebb 12 órával az adósságbesorolás lerontása előtt meg szokták küldeni a közleményüket, amire az érintetteknek még lehetőségük van reagálni.
(Piaci pletykák szerint nem kizárt, hogy a Standard & Poor’s bóvlibesorolását csak az utolsó pillanatban történt verbális beavatkozásnak – az IMF-kapcsolatfelvétel bejelentésének – köszönhetően úsztuk meg. Erre utal az S&P csütörtöki közleménye is.)
Az egyik, neve elhallgatását kérő meghívott szerint ebben a helyzetben egyértelmű követelmény, hogy a költségvetési hiánycél tartásához alacsonyabb növekedési pálya mellett is ragaszkodni kell, az IMF-EU-tárgyalások során pedig sokkal több rugalmasságot kell mutatni. Szerinte alapvető kommunikációs fordulatra van szükség, hogy a piacot a kormány a gazdaságpolitikája mellé tudja állítani.
Az, hogy a kormány nemzetbiztonsági eszközökkel indul meg a devizapiac ellen és Magyarország elleni támadásnak minősíti a Moody’s leminősítését, szerinte nem arról tanúskodik, hogy megértené a pénzpiaci folyamatokat. A szakértő attól tart legjobban, hogy a kormány ”jó magyar szokás szerint” elmegy a végletekig, és csak akkor avatkozik be, amikor már 2-300 bázispontos kamatemeléssel kell a pénzpiaci eseményeknek megálljt parancsolni. (Ahogy ez történt 2003-ban és 2008-ban.)
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint az sem helyes, ha túlreagáljuk a leminősítés jelentőségét. Azok, akik magyar kötvényeket tartanak, ismerik a feltörekvő piacok kockázatait, és esetükben nem arról van szó, hogy önmagában emiatt kimenekülnének a befektetésekből. Csaba László szerint olyan időket élünk, amikor jó gazdasági fundamentumokkal bíró országoknak is nehézségeik vannak a pénzpiacokon.
Ugyanakkor arra mindenképp oda kell figyelni, amit az OECD vagy az Európai Bizottság mond, hiszen azt nehéz vitatni, hogy a 2013-as költségvetési évben jelentős bizonytalansági tényezők vannak, és ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, melyek az egyszeri bevételi tételek (bankadó, különadók) kifutása után a költségvetés fenntarthatóságát garantálják.
A közgazdász szerint is fel kell hagyni az összeesküvés-elméletek gyártásával, és a kommunikációnak a bizalomépítést és a hitelességet kellene szolgálnia. De szerinte az, hogy ennek főképp Matolcsy személye a gátja, erősen el van túlozva.
Miért gyűltek össze először?
Az első találkozóra ősszel azt követően került sor, hogy a kormány bejelentette, újabb csomagra van szükség a költségvetésben egy százmilliárdos lyuk betapasztására. A konzultáció egyben „csattanós válasz” is lett volna arra a vádra, hogy a kormány nem kérdezi meg még csak a konzervatív közgazdászokat sem a gazdaságpolitika alakításáról.
A konzultáción részt vett Bod Péter Ákos, Csaba László, Járai Zsigmond, Hamecz István, Barcza György, Szász Károly, Töröcskei István, Szapáry György, Arnold Mihály, Soós Lőrinc és Auth Henrik.
A jobboldalinak mondott közgazdászok közül nem hívták meg Mellár Tamást, aki tavaszig a kormányt segítő Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója volt és Chikán Attilát, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét; röviddel a találkozó előtt mindketten nyilvánosan bírálták a kormány gazdaságpolitikáját. Mellár például azt nyilatkozta, hogy megbukott a matolcsyzmus, Chikán pedig, hogy a miniszter gazdaságpolitikája tankönyvileg megvalósíthatatlan.
A kormány ekkor a 2012-es költségvetési törvényjavaslat tervezésével is késésben volt: Matolcsy György az egy nappal korábbi kormányülésre egy olyan előterjesztéssel ment be, melyben nem voltak számok – a Költségvetési Tanácsnak a minisztérium nem is tudott olyan anyagot küldeni, aminek alapján értékelni lehetett volna, hogy Orbánék milyen költségvetési pályával számolnak.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.