szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tovább folytatódik a marakodás a Malév koncán, az utasok futnak a pénzük után, a konkurens légitársaságok pedig igyekeznek minél jobb pozíciót szerezni a felfordult piacon. A Nokia több mint 2000 embert bocsát el komáromi gyárából, késik a bérkompenzáció a közszférában, miközben a csőd szélén táncoló BKV felső vezetői "megérdemelt" prémiumuknak örülhetnek. Orbán Viktor konkrétumok nélküli évértékelőt tartott, az egri frakcióülés azonban nemcsak arról szólt, hogy a külföld meg akarta-e puccsolni a kormányfőt - hanem kiderült az is, csatlakozunk az új uniós paktumhoz. A hvg.hu heti összefoglalója.

A Malév-csőd ezen a héten is a vezető hírek közé tartozott. Igaz, most már nem az okokat keresgélték, sokkal inkább azt, hogyan tovább.

Az egyik legégetőbb kérdés mindenképpen az utasok kártérítése. Ennek érdekében a kormány módosította kártalanítási rendeletét is. E szerint kártalanítás jár a jegyátfoglalás, új jegy vásárlása és egyéb kiadások után, ha a Malév-leállás miatt következtek be. Közel 418 ezer foglalást tartanak nyilván: akik már kifizették a repülőjegy árát, visszatérítésre jogosultak; ez a Malév szerint mintegy kilencmilliárd forintot jelent.

Azt is közölték, hogy a Malév csoport dolgozói, beleértve a leányvállalatok munkavállalóit is, megkapták a januári bérüket, a 2600 munkavállaló nagy részét azonban el fogják bocsátani. Közben a fogyasztóvédők arra figyelmeztetnek: a Malév-jeggyel rendelkezők minden esetben írásban, ajánlott, tértivevényes levélben küldjék el kártalanítási igényüket.

A kormány nem tett le abbéli szándékáról, hogy új nemzeti légitársaságot hozzon létre, akár egy nagy légi fuvarozó regionális központjaként. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára egy interjúban azt mondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium keresi a piaci rést. Nehéz eldönteni, hogy csupán porhintésről van-e szó, vagy a kormány valóban most eszmél, hogy  Malév leállásával akár több mint 100 milliárd forint is kieshet az éves idegenforgalmi többletből.

Jönnek: Ryanair, Wizzair
©

A bökkenő csak az, hogy Európa-szerte sorra kerülnek veszélybe a légitársaságok, miközben a keresett piaci rést addigra mások betöltik. A Malév törzsutaspontjait például átveszi az Air Berlin, a Budapest Airport (BA) pedig utólagos, az előző év eredményeinek figyelembe vételével elszámolható kedvezményekkel csalogatja a légitársaságokat. A BA és a Ryanair között viszont állt a bál: a Ryanair úgy kezdte el árulni a jegyeket, hogy közben még nem szerződött a reptérrel, a légitársaság viszont állítja: már korábban elindultak a tárgyalások. Sőt, Michael O'Leary Ryanair-vezér csütörtökön azt is elárulta: a Liszt 2-ről indulnának, jelentős állami támogatásal, aminek az anyagi oldaláról azonban nem közölt részleteket - igaz, szombaton azt kellett írnunk, hogy lehet, ez is csak blöff volt.

A Malév-sztorihoz kapcsolódó bűnbakkeresés a héten tovább gyűrűzött: Budai Gyula a Budapest Aiport privatizációs szerződéseire hivatkozva, mindenkit felüllicitálva, ezermiliárd forintos károkozásról beszélt. A történet nagyjából arról szól, hogy ha a Malév kiesése miatt üzletileg ellehetetlenül a reptértársaság, akkor a privatizációs szerződés értelmében mekkora kártérítéssel tartozik a magyar államSzocialista politikusok sora, illetve Oszkó Péter is cáfolta, hogy Budainak igaza lehet, az atlatszo.hu pedig bejelentette: közérdekű adatigényléssel fordult a korrupcióellenes kormánybiztoshoz, hogy adja ki a vonatkozó szerződések másolatait.

Régen minden jobb volt – a Nokia is

Egyetlen nap alatt vált az Orbán Viktor évértékelőjében bezzegcégként emlegetett Nokia gonosz multivá, amikor a cég szerdán bejelentette, hogy 2300 dolgozót elbocsát komáromi gyárából. A döntés azonban nem volt teljesen váratlan: már tavaly szeptemberben szó volt róla, hogy két másik gyártóbázisa mellett a komáromi üzem működését is felülvizsgálja, és az már akkor kiderült, hogy várhatóan Ázsiába telepíti át a gyártási tevékenységet.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége megdöbbent a bejelentésen, ráadásul úgy vélik, a jelek szerint a magyar kormány illetékesei nem nagyon ismerik a gazdaság valódi folyamatait. A komáromi polgármester egyelőre keresi a megoldást, mi legyen az elbocsátottakkal, bár a Nokia minden támogatást megad mind az állam, mind a város részére. A Nokia az elbocsátások után is a régió legnagyobb foglalkoztatója marad, ám kérdés, meddig. A telefonokon futó Symbian operációs rendszer programozása megmarad Komáromban, viszont két-három éven belül a cég átáll a Windowsra - ez pedig jóval kevesebb programozót kíván.

Mennek: elbocsátások a Nokiánál
©

Hiányzó bérkompenzáció, pórul járt végtörlesztők

Azok sem feltétlenül örülhetnek, akiknek van munkájuk. Főleg a közszférában dolgozók bosszankodhatnak, hiszen hiába hirdette meg a kormány a bérkompenzációt, sokak fizetésében még híre-hamva sincs ennek. A kormány ugyan hétfőn megállapodott a versenyszférán belüli bérkompenzációról a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel, de még a közszférában sincs letudva a dolog, ráadásul a jogszabály alá eső közalkalmazottak sem egyformán örülhettek. A BKV-dolgozók ugyanakkor felháborodtak azon, hogy míg a vállalat tájékoztatása szerint az ő bérkompenzációjukra nincs forrás, a vállalat vezetősége prémiumot kapott. Fideszes politikusok sürgetésére, valószínűleg ennek hatására mondott le pénteken Várszegi Gyula, a BKV vezérigazgatója.

A kormány adósmentő csomagjának szerves részét képező végtörlesztés lezárása sem halad zökkenőmentesen: körülbelül tízezer panasz érkezett eddig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez ezzel kapcsolatban. Több esetben hiába adták le időben a megfelelő igazolásokat az ügyfelek, a bankok tévesen tájékoztatták őket, nem töltették ki velük a szükséges papírokat, így elutasították a kérelmüket.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közben a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak megfelelően benyújtotta az árfolyamvédelem második verziójáról szóló törvénymódosítást, ami elsősorban abban tér el a tavalyi első változattól, hogy a rögzített árfolyam feletti kamatrész felét átvállalja az állam, a másik felét pedig a bankok állják.

A kormány eddigi gazdasági lépései a szakértők szerint sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Vámosi-Nagy Szabolcs a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: az egykulcsos adórendszer csak egy szűk rétegnek kedvez, és csökkenti a fogyasztást.

Sci-fi-hős a gyorsnaszád élén

Pénteken az egri frakcióülésről jelentették: a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatot, amely azt indítványozza, hogy Magyaroszág csatlakozzon az új uniós paktumhoz. Eszerint az aláírók (a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok) államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. A szerződés értelmében minden ország egy automatikus kiigazítási mechanizmus életbeléptetését helyezi kilátásba olyan esetekre, ha a hiány túlzott mértékben meghaladja a küszöböt. Az aláíró országoknak alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást.

Elmúlt egy, jön a következő: Orbán évet értékel
©

Ennek fényében komikus, hogy a miniszterelnök hét eleji évértékelőjében az EU-t az alkoholhoz hasonlította. Az Orbán-beszéd túl sok újat nem hozott: a kormányfő szerint a középosztálynak szövetséget kell kötnie a nyugdíjasokkal és a felzárkózni akarókkal. Bejelentette, hogy a képzetlen közmunkások szombatonként iskolába fognak járni és - mint már fentebb kitértünk rá - továbbra is csak azokat a külföldi befektetőket kell támogatni, akik "tisztességes haszon mellett" adnak munkát, mint az Audi, a Nokia, az Opel, a Mercedes.

Kiemelték a megegyezési szándékot Orbán Viktor beszédéből a gazdasági elemzők, de felhívták a figyelmet arra, hogy konkrétumokról nem esett szó. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az ország olyan gazdasági helyzetbe került, amelynek alapján újabb finanszírozási csomagra lesz szüksége, ugyanakkor a különutas gazdaságpolitika mellett a hitelszerződés aláírására nem nagyon lenne lehetőség.

Ez a különutas gazdaságpolitika nemcsak az elemzőket, de az Európa-jogi perbeszédverseny szervezőit is gondolkodásra késztette. A minden évben megrendezett verseny fő témája idén a magyar politika és a válságadók. A kitalált jogesetben Orbán Viktor a Dűne gonosz klánjának populista, karizmatikus sarja, aki különadókkal bünteti meg a külföldi vállalatokat, amiért hatalmas nyereségre tettek szert az adófizetők és a fogyasztók számlájára.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!