Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
hvg.hu: Ön is osztja azt a kormányzati optimizmust, amely szerint a Szép-kártya kenterben veri a 2012 végével nyugdíjba küldött, évi 50 milliárd forint körüli forgalmat generáló üdülési csekket?
Vámosi-Nagy Szabolcs: Mindenképpen egy egyszerűen kezelhető, kevesebb adminisztrációval járó, praktikus cafetériaelemről van szó. A bankkártya-jelleg egyértelmű pozitívuma, és az is, hogy jutaléka nem 3-8, ha-nem csak 1,5 százalékos. Negatívuma viszont, hogy a korábbi 19 százalékkal szemben a Szép-kártya 31 százalékkal adózik, de még így is jobb kondíciókkal bír, mint a többi forgalomban lévő, közel 51 százalékkal adózó cafetériautalvány.
hvg.hu: Mégis, miképp teljesülhetnek a kártyához kötött ambiciózus tervek, amelyek a belföldi turizmus újbóli fellendítését, a munkahelyek számának gyarapodását, a leállt idegenforgalmi fejlesztések meglódulását vizionálják?
V.N.Sz.: Azzal, hogy még mindig olcsóbb, mint a közvetlen béremelés, és az állam kedvezménnyel járul hozzá, érvényesülhetnek – az egyetemen az adó másodlagos funkcióiként tanított – szempontok. A gazdaság és a társadalom így valóban új erőre kaphat.
Dudás Szabolcs
hvg.hu: Egy hivatalosan is mindössze 0,5 százalékos növekedést prognosztizáló, gyakorlatilag stagnáló gazdaságban, amikor az előirányzott béremelések nyélbe ütése is kérdéses, reálisnak tartja, hogy a munkaadók évi 450 ezer forinttal töltsék fel ezeket a kártyákat?
V.N.Sz.: A minimálbér – a statisztikák szerint az adózók 28 százalékát érintő – kötelező emelése kétségtelenül visszafoghatja ezt a piacot. Csakhogy nem árt tisztázni, hogy nagyon sokan még mindig minimálbérre jelentik be a dolgozóikat, a jövedelmek fennmaradó, nagyobbik része pedig a zsebekbe vándorol. Aki ezt tagadja, az vagy politikus, vagy nem itt él. Az állam most azzal a kényszerítő eszközzel állt elő, hogy a minimálbér kötelező emelését nem teljesítők nem vehetnek részt az állami megrendelésekben. Márpedig ma már nem csupán a százmilliós, milliárdos közbeszerzésekben érdekelt vállalatoknál létkérdés a béremelés, hiszen az iskoláknak szállító pékek, vagy az önkormányzatot írószerrel ellátó papírkereskedők is az állammal kerülnek kapcsolatba. A Szép-kártyával viszont a havi 300 ezer forint alatti bruttó bérek emelése 25 százalékban béren kívüli juttatással is teljesíthető. Ráadásul nemcsak alkalmazottaknak, hanem a társas vállalkozásoknál a személyesen közreműködő, de munkaviszonyban nem álló tagoknak is adható az új cafetériajuttatás. Ez a rendszer történetesen jól van kitalálva.
hvg.hu: Az adójóváírást idéntől eltörlő – kváziból valódivá váló – egykulcsos személyi jövedelemadóról is ez a véleménye?
V.N.Sz.: Nem vagyok híve, még ha személy szerint jelenleg jól járok is vele. A korábbi progresszív adóztatás tagadhatatlanul túl erős volt, hiszen nem volt tartható, hogy az adózók tizede fizesse meg az adók 60 százalékát. A mostani, úgynevezett lineáris modellnek akár ez is lehet az erkölcsi alapja, ám mivel a személyi jövedelemadó elsősorban szociológiai kérdés, nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi hatásokat. Márpedig az egykulcsos metódus csak egy szűk rétegnek kedvez, csökkenti a fogyasztást, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházások csökkentek, a hitelezési hajlandóság is redukálódott. Egyszóval nem teljesültek azok a remények, amelyeket bevezetői vártak tőle. Az egykulcsos adózással visszaigazoltunk a keleti ligába. A volt szocialista blokk számos országában – többek közt Bulgáriában, Albániában, Csehországban, Észtországban, Grúziában, Kazahsztánban, Macedóniában, Romániában, Oroszországban vagy Ukrajnában is – lineáris módon adóznak. Szemben a társadalmi igazságosságot és felelősségvállalást az adórendszereikben is érvényesítő Nyugat-Európával.
