Még az első félévben szeretné a Nokia lezárni a szerda reggel bejelenetett elbocsátásokat Komáromban - mondta egy szerda délutáni internetes sajtótájékoztatón Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alelnöke. A leépítés az üzemben dolgozó 4000 munkatárs több mint felét sújtja. A mobiltelefon-gyártást a Nokia az ázsiai gyáraiba helyezi át. Akik még maradnak, azok az oprátorok, akik a készülékeket a magyar piacra specializálják.

Savander azt mondta, nem költséghatékonysági, inkább iparági változások miatt döntöttek a 2300 komáromi alkalmazott elbocsátása mellett.

Leépítés Komáromban

MTI / Krizsán Csaba

Csipkerózsika rémálma

A mobiltelefónia növekedési és innovációs potenciál szempontjából legígéretesebbnek tekinthető üzletágában, az okostelefonok piacán a Nokia volt a tavalyi év vesztese. A másfél évvel korábbi 38 százalékról fokozatosan 12,5 százalék alá süllyedt a részesedése az eladott készülékekből, és a 2011 utolsó negyedévét a Nokia már több mint egymilliárd eurós veszteséggel zárta. A finn mobiltelefon-gyártó problémája azonban jóval korábban kezdődött.

A finn világcég sokáig abban a hitben ringatta magát, hogy elegendő, ha a telefonjai egyszerű menürendszerével letarolja a fejlődő világot: először a feltörekvő kelet-közép-európai piacokat, hogy később például Afrika első számú márkája legyen.

Ám 2009-ben Ázsiából ömleni kezdtek az elérhető árú okostelefonok az európai és amerikai piacra is: a dél-koreai Samsung, a tajvani HTC és a különböző kínai klónok, majd a saját fejlesztésű kínai készülékek. Világossá vált, hogy a Nokiának sürgősen valami újszerű és forradami megoldással kell előrukkolnia. Az első érintőképernyős telefon kudarca (ami az 5800-as volt) azonban megmutatta, hogy a finnek jelentős innovációs hátrányba kerültek ezen a piacon.

A Nokia saját fejlesztésű operációs rendszere, a Symbian a klasszikus telefonokra volt kitalálva, és nem volt alkalmas arra, hogy érdemben beleszóljon a platformok háborújába (iOS, Badu, WP, Android), ami 2009-től kezdve különösen felgyorsult. A folyamat a hasonló cipőben járó  Palm és a HP esetében az egymással fúzióra lépő cégek operációs redszereinek kimúlásával végződött, amiből a Nokia két dolgot szűrt le: a versenyképes okostelefonról álmodó Nokia tovább már nem késlekedhet, ugyanakkor teljesen új operációs rendszer kifejlesztésére sincs elég ideje.

Az E800 és az N9 modell már a Symbian operációs rendszer hattyúdala volt, a frissített verzió végül nem került fel tömegesen az új Nokia modellekre, és a kellő fejlesztői és alkalmazásbeli támogatást sem kapták meg.

Sikeres kényszerházasság?

Kapóra jött vagy sem, Stephen Elop személyében microsoftos előéletű vezér került a Nokia élre. A megoldás így házhoz jött: Elop és Steve Ballmer, a Microsoft ura gyorsan tető alá hozott egy hosszú távra szóló stratégiai megállapodást, miszerint a Nokia alapvetően a készüléket, a Microsoft pedig az operációs rendszert szállítja az új Nokia okostelefonokba.

Nokia Lumia 800: a házasság gyümölcse

AP / Sang Tan

"Egy év és két közös készülék (Lumia 800, illetve Lumia 710) után még nem lehet mérleget vonni, de az nyilvánvaló, hogy a Nokiának az együttműködés nélkül esélye sem lett volna a túlélésre. És az ügy még mindig nem dőlt el" - mondta Fauszt Gábor, az IDC vezető elemzője. Az okostelefon-szegmensben ugyanis tavaly óta a Samsung, majd az IPhone is megelőzte a zsugorodó Nokiát. (Az okostelefonok a teljes mobiltelefon-piac 35-36 százalékát adják.) Az összesített piacon a Nokia elsősége továbbra is tény, de a finn márka leginkább azért maradt a trónon, mert nagy mennyiséget termel az indiai, a kínai és az afrikai piacokra: a hagyományosan olcsó készülékeken ugyanakkor egyre kisebb a haszon is.

Ami már tény, hogy a Nokia valamennyi készüléke gyártását Kínában helyezi át. Ezzel felgyorsítják az összeszerelést (már minden gyártó Kínában szerel), viszont az operációs rendszerek személyre szabása, a csomagolás és a logisztika Európában marad. Ahogy a kutatás-fejlesztés is, például Németországban és Finnországban.

Komárom: a jövőkép sem túl rózsás

Niklas Savander ennek megfelelően a mai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Komáromban fogják a cég szoftvereit a regionális nyelvi igényeknek megfelelően optimalizálni és a regionális értékesítést megszervezni. Az ügyvezető alelnök leszögezte: a társaság minden olyan kötelezettségét teljesítette, amit a magyar kormányzattal kötött szerződés keretében a kapott támogatás ellenében vállalt.

Savander az elbocsátásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a magyar kormányt már kedden értesítették a leépítésről, és létrehoznak egy úgynevezett „híd-programot” a helyi önkormányzatokkal és más cégekkel, hogy az elbocsátott munkásoknak elhelyezkedési lehetőséget találjanak. A változtatások nagy részét az év első felében szeretnék végrehajtani.

A leépítés után megmaradó munkahelyek jövőjével kapcsolatban azonban további aggodalomra ad okot, hogy telekommunikációs szakemberek szerint a Symbian operációs rendszer támogatására még két-három évig lehet szükség, utána valamennyi készüléken Windows Phone fut majd - márpedig ennek a platformnak az applikálása, fejlesztése és működtetése is jóval kisebb mértékű operátori jelenlétet kíván. Vagyis Komáromban még kevesebb dolgozóra lehet majd szükség.