Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Véget ért a szabadságharc, és elkezdődött egy tárgyalásos időszak, már látni a gazdaságpolitikai konszolidáció jeleit – mondta Chikán Attila az Indexnek adott interjúban. Az akadémikus közgazdászprofesszor ugyanakkor úgy látja, hogy a mostani gazdaságpolitika koncepciótlan, és mindez nem egyszerűen személyi, hanem intézményi kérdés. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere arról is beszélt: nem hiszi, hogy Európában összeesküdtek Magyarország ellen, és szerinte az Orbán Viktor elleni puccskísérletről szóló híresztelésnek sem volt alapja.
Chikán Attila nem tekinti fegyverletételnek azt, hogy a kormány tárgyalni kezdett nemzetközi szervezetekkel. Felismerték azt, hogy fordítani kell a szekéren, elébe mentek a még nagyobb veszteségeknek és még kellemetlenebb nemzetközi visszhangoknak – magyarázta az interjúban. A közgazdászprofesszor ugyanakkor megjegyezte: jelenleg nem látni olyan gazdasági stratégiát, aminek alapján meg lehetne mondani, mit is akarunk pontosan.
Az erős állami szerepvállalásra építő, a középosztályra támaszkodó, növekedésorientált, adósságcsökkentést középpontba helyező ideológia, mint háttér, ott van, de ez nem elég: nincs meg a kapcsolat e között és a napi cselekvések között. A törvényhozás gyakran ad hoc jellegű, szinte kényelmetlen nézni, ahogyan az új jogszabályok születnek. Úgy hoznak stratégiai döntéseket, hogy nincs alátámasztó hatásvizsgálat, vagy hoznak egy stratégia elkészítésére vonatkozó határozatot, majd nem adnak pénzt a megbízott intézményeknek arra, hogy a feladatot megvalósítsák – fogalmazott a volt miniszter.
Chikán Attila hozzátette: a koncepcióhiány a napi cselekvésre is közvetlen hatással van, a gazdaság irányítását végző emberek iránytű nélkül dolgoznak, és nagyon lassúak az irányítószervi mechanizmusok – például nem írják ki a pályázatokat, ha kiírják, nem bírálják el.
Az esetleges személyi változásokkal kapcsolatos kérdésre az akadémikus azt válaszolta: a változás nem egyszerűen személyi, hanem intézményi kérdés. Többről van szó, mint hogy egyetlen személyt le kell cserélni, szerinte az egész minisztériumi struktúrával baj van. Személyében egyáltalán nem haragszik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterre, a gazdaságpolitikájára viszont igen, mivel gondolatmenete nem felel meg a realitásoknak – tette hozzá.
A kormány illetve Orbán Viktor ellen szervezett állítólagos puccskísérletről Chikán Attila azt mondta: szerinte ilyen nem volt, ez a politikai bulvár területe, és nem hiszi, hogy az európaiak összeesküdtek Magyarország ellen. Azt sem hiszi, hogy az EU és az IMF szidalmazásából származó belpolitikai eredmény kárpótol az elszenvedett gazdasági és külpolitikai veszteségekért.
Az egykulcsos adóval kapcsolatban a közgazdász azt mondta az interjúban: a gazdaság nagyon sok tényezős rendszer, ennek egy elemét kiragadni és minősíteni bátor vállalkozás, sok esetben megalapozatlan. Az egykulcsos adó lehet jó vagy rossz, minden azon múlik, hogy az a környezet, amibe beleépítik, milyen. „Mi nem szerencsésen építettük be. Összességében a felső középosztályt preferáló intézkedéssorozatnak volt a része, ahogyan a devizahitelesek megsegítése, úgy ez is elsősorban ezt a réteget támogatta” – fogalmazott.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A választásokra megnyithatják az egykori Vizoviczki-birodalom ékkövét, az Event Hallt, de a Demeter Szilárd vezette vagyonkezelő alapítvány által ígért grandiózus fejlesztés elmarad, inkább kiadták gebinbe az Óbudai-szigetet. Íme a nyilvános tendereztetés nélkül kiválasztott bérlő tervei a sziget déli felére.
Éves szinten akár 2 milliárd forintra is rúghatnak majd a kártérítési költségek – árulta el a HVG kérdésére a vasúttársaság.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.