Brüsszel és Budapest egymásnak feszülésében továbbra is főként az szolgált munícióval, hogy az Európai Bizottság kilátásba helyezte a kohéziós alap zárolását 2013-ban 495 millió euró erejéig, ami a magyarországi kohéziós források 29 százalékát jelenti.

Orbán szerint a helyzet fél éven belül rendezhető, az Eb kifogásai „technikai kifogások, amelyek orvoslása gyorsan és könnyen megtörténhet”. A kormányfő szerint, a 2013-as, 2014-es költségvetési intézkedéseket azért tudja majd a kormány megcsinálni, mert nem veszett el a politikai támogatottsága. Noha az Eb szerint mindössze 0,25 százalékponttal haladja meg a 2013-as magyar költségvetési hiány a GDP-arányos három százalékos kritikus szintet, uniós források szerint a Bizottság most nem elégszik meg azzal, hogy fűnyíróval vágjanak egyet a költségvetésen. A Bizottság strukturális változtatásokat szeretne, ami fenntarthatóvá teszi a magyar költségvetési pályát.

Matolcsy miniszter tavaly márciusban, amikor a Széll Kálmán terv realitását bizonygatta

Túry Gergely

A héten szárnyra kapott az a híresztelés is, hogy Magyarország támogatókat próbál szerezni, hogy az Európai Tanács utasítsa el a kohéziós pénzek visszatartásáról szóló kezdeményezést: a javaslat elfogadásához ugyanis a Tanácson belül minősített többség kell, így Magyarországnak a 345 szavazatból 91-et kellene megszereznie, amihez a térségi tagállamok mellett Lengyelországnak is legalább támogatnia kellene minket. Orbán feltehetőleg erre a spekulációra utalva mondta, hogy nem szervez Magyarország mellett tábort. Ugyanakkor néhány ország állam- és kormányfője azért felszólalt mellettünk, és az Európai Parlamentben az Európai Néppárt több képviselője is kardoskodott a kohéziós pénzeink felfüggesztése ellen.

Aláírták az európaktumot

AZ EU-IMF-hiteltárgyalások ügyében nincs új hír: ha csak az nem, hogy Varga Mihály szerdán az infoRádióban azt mondta, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárások lezárása nem előfeltétele az IMF-EU-hiteltárgyalásoknak, ami nyilvánvalóan ellentéte annak, mint amit eddig tudni lehetett, és amit részben a kormány el is ismert. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt viszont megerősítette, hogy a bírák nyugdíjazásának kérdésében akár az Európai Bíróságig is hajlandó elmenni a kormány.

Pénteken aláírták Brüsszelben a fiskális paktumot az euróövezeti országok vezetői, amelyhez az azon kívüli országok közül nyolcan - köztük Magyarország is - csatlakozott. Az euróországok vállalták, hogy az államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezik kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek. Ez a szerződés tartalmazza az úgynevezett adósságféket is, vagyis a belső államadósság féken tartásának kötelességét.

Azokra az országokra nézve, melyek nem tagjai az euróövezetnek, a megállapodás nem kötelező, illetve velük szemben nincsenek szankciók. Orbán szerint ez volt a fő érv, ami miatt Magyarország hajlandó volt aláírni a szerződést  Az uniós paktumhoz hasonlóan pozitívan reagáltak a piacok arra a hírre is, hogy az Európai Központi Bank közel 530 milliárd euró értékben biztosított friss forrást az európai bankoknak.

Az OTP nem várt tovább a kormányra

A belgazdaságot e héten tematizáló kérdések között a legfontosabbat az önkormányzatokat érintő devizahitel-rendezés ügye jelentette. Ezzel kapcsolatban február elején Lázár János még azt mondta,hogy Kósa Lajos vezetésével munkacsoport állt fel a frakcióban, és a Bankszövetséggel együttműködve fogják kidolgozni a terveket. Azóta azonban a hvg.hu banki forrásokból úgy értesült, hogy nem lesz általános megoldás az önkormányzatoknak, mert a bankok nem hajlandók és nem is lennének képesek újabb veszteségeket lenyelni.

Az OTP szerdán új árfolyamrögzítési programmal állt elő az önkormányzatok adósságának rendezésére: a bajba került ügyfeleknek a bank a következő két és háromnegyed évre 200 forintos rögzített árfolyamot kínál, a rögzített árfolyam feletti adósságra pedig forintszámlát nyit, referenciakamatozással.Az OTP részesedése a teljes önkormányzati svájcifrank-kötvényállományból kevesebb mint 20 százalék, tavaly év végén éppen elérte a 98 milliárd forintot. A lépése várhatóan más bankokat is ötletelésre kényszerít.

Gyuris Dániel: az árfolyamgát nem mindenkinek jelent jó megoldást

Stiller Ákos

A devizahitelek törlesztéséről, de annak lakossági vonzatairól is beszélt a héten egy nagyinterjúban a hvg.hu-nak Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke, aki úgy véli, hogy azoknak jobban megéri kívül maradni az árfolyamgáton, akik minél előbb szeretnének szabadulni a hitelüktől. Azoknak viszont érdemes belépniük a programba, akiknek nincs elegendő tartalékuk.

A héten ezügyben fontos változást jelentett az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) két hónappal kitolta azoknak a hátralékosoknak a jelentkezési határidejét, akik részt szeretnének venni a devizahitelek forintosításában; a tárca közleménye szerint a kapcsolódó jogszabály előkészítése folyamatban van, a törvényjavaslatot várhatón március elején nyújtják be a parlamentnek, így a programba nem március, hanem május 15-ig lehet bejelentkezni.

Az NGM a héten a bérkompenzációról szóló intézkedéscsomagot is tovább igazította: azoknak a cégeknek, melyeknek problémát jelent a kormány által javasolt öt százalékos bérkompenzáció végrehajtása, a kormány 21 milliárdos alapot hoz létre. A foglalkoztatási tárca számításai szerint ez 450 ezer munkavállalót érintő kérdés, amihez a bérkompenzácós  pályázatokat a munkaügyi központhoz kell majd benyújtani. A szerdán kormányülésen tárgyalt kérdésben pénteken Matolcsy György be is nyújtotta a törvénymódosító javaslatait a 2012-es büdzséről szóló törvényhez.

Államot adóztató önkormányzat

Furcsa helyzetet teremtett az állam az önkormányzatok számára, miután az idei adótörvények szerint azok elvileg ingatlanadót vethetnek ki a nemrég éppen állami kezelésbe és tulajdonba vett kórházakra és iskolákra. A tavaly év végi adótörvénymódosítással a parlament a helyi adókról szóló törvényből kivette a szociális, az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a nevelési-oktatási intézmények építményadó-mentességét. Azt, hogy az önkormányzat megadóztathatja az államot, Veszprémben komolyan is vették: 60 millió forintos építményadót róttak ki a városban működő kórházra.

Miután ennek a helyzetnek a fonákságára rámutattunk, csütörtökön Kósa Lajos (Fidesz) törvénymódosító javaslattal állt elő, mely nagyrészt az alig két hónapja elfogadott törvénymódosítás előtti állapotot állítaná vissza.

Új klíma-, és energiapolitika jön

A hvg.hu számolt be arról is elsőnek, hogy a héten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból kirúgták a klímapolitikai főosztály vezetését. Ezzel lezárult az a tavaly november óta tartó folyamat, amelynek köszönhetően a kormányzati energetika irányítása mára teljesen kicserélődött. A február elsejével államtitkári pozícióba került Kovács Pál jól jellemzi a tárca zöldenergiával kapcsolatos irányváltását. A szakpolitikus egy hete a hvg.hu-nak adott interjújában utalt arra, hogy nincs itt az ideje a magyar zöldenergiatermelés felfuttatásának, ellenben az atom-, és a szénenergia nagyobb arányú hasznosításban nagy potenciált lát.

Az eddigi klímapolitikának vége, de mi lesz helyette?

AP / Thomas Borberg