Jó hírrel indul az autósok számára a május: péntektől 10 forinttal csökken a benzin, és 5 forinttal a gázolaj ára az itthoni töltőállomásokon, így a benzin literje átlagosan 440 forintra, a gázolaj 437 forintra csökken.

Ez azonban csak kis változás ahhoz képest, amennyivel felment az üzemanyagok ára az elmúlt két évben: több mint 100 forinttal lett drágább a benzin és a gázolaj is, hiszen 2010 májusában még 342 forintott kellett fizetni a 95-ös benzinért és 323 forintot a gázolajért (a "lélektani", 400 forintos határt 2011 év végén lépte át mindkét üzemanyag-fajta). Szakértők szerint ráadásul nem lehet tartós árcsökkenésre számítani most sem.

Nem tarthat sokáig az öröm

Az üzemanyagok tőzsdei ára most lefelé megy, a forint pedig erősödik, így logikus az árcsökkenés a kutakon – mondta a hvg.hu megkeresésére Vultur Csaba, a holtankoljak.hu szakértője. Ez egy elég ritka helyzet, és nem is lesz tartós a szakértő szerint.

Az üzemanyagárakra alapvetően két folyamat hat: az egyik az olajárak és az üzemanyagok tőzsdei árának alakulása, a másik pedig a forintárfolyam. Ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a szezonális hatásokat sem. A nyári szezonban, amely június közepén, végén kezdődik, több üzemanyag fogy, nagyobb a kereslet, emiatt pedig emelik az árakat a benzinkutakon. Többéves tapasztalat alapján elmondható, hogy nyáron mindig drágább a benzin – tette hozzá Vultur. Ugyanez a helyzet tél végén, tavasz elején is, amikor beindulnak a munkák a földeken. A mezőgazdasági gépek, teherautók dízellel működnek alapvetően, ezért ha a gazdaságban valami beindul, hatással van az árakra is.

A közeljövőben mindenképpen emelkedés lesz, azonban a forint erősségétől függ, hogy mekkora – magyarázta Vultur. Hozzátette: az IMF-tárgyalások sikeressége és sikertelensége is nagy hatással lehet az árakra.

AP / Rick Bowmer

Stratégiai játék

Hasonlóan vélekednek a Magyar Autóklubnál is. „Arra nem érdemes számítani, hogy a közeljövőben megint hármassal fog kezdődni a benzinár” – mondta Lovas Károly Róbert, az autóklub főtitkár-helyettese. Ez egy sokszereplős stratégiai játék, ahol az üzemanyag-forgalmazók igyekeznek úgy beárazni a termékeiket, hogy azon az áron még megvegyék a fogyasztók, de a lehető legtöbbet keressék rajtuk.

Részben ez az oka annak, hogy vannak alsó és felső árkategóriájú benzinkutak. A drágább kutakra klasszikus példák az autópályák mellett található egységek, az ok egyszerű: az autósok nem fognak lemenni az autópályáról, hogy olcsóbb kutat keressenek.

A főtitkár-helyettes is úgy gondolja: a szezonalitás ott van az árképző tényezők között, de egyes országokban már nem csak évszakonként figyelhető meg az árváltozás, hanem már napszakonként is. Ausztriában és Németországban például már bevezették azt, hogy egy nap alatt csak egyszer lehet változtatni az árat – korábban ugyanis a reggeli és délutáni csúcsforgalmat próbálták kihasználni a kutasok.

Megkerestük a Molt is a benzinár alakulásával kapcsolatban, ám ott azzal hárították el a választ, hogy nem szoktak prognózisokat kiadni.