Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az orosz Szberbank még február elején vásárolta be magát a Volksbank Internationalba (VBI) 505 millió euróért, így közép-európai európai bankhálózata immár 8 országra (Horvátország, Szlovénia, Bosznia Hercegovina, Szerbia, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Ukrajna) terjed ki. Összesen mintegy 300 bankfiókkal és több mint 600 ezer ügyféllel rendelkezik a térségben.
Szergej Gorkov, a bank nemzetközi tevékenységéért felelős alelnöke a 2018-ig elfogadott stratégia kapcsán egy csütörtöki háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: közép- és hosszú távú terveikben a kkv-kel való együttműködés és az innovatív megoldások kihasználása játszanak főszerepet, emellett pedig régió és a FÁK-térség közti kereskedelem fellendítésében érdekeltek.
„A VBI-nek komoly tapasztalatai vannak a kkv-k kiszolgálásában és kiválóan képzett, a helyi piacokat alaposan ismerő nemzetközi munkatársi gárdával rendelkezik. Mindez kiegészülve a Szberbank tudásával, fejlett technológiai megoldásaival, tőkeerejével, finanszírozási képességével megalapozza a növekedést Közép-Európában.” – mondta Gorkov.
Szberbank: potenciált látnak a magyar piacban
Bánkuti András
Hosszú távra tervez a bankóriás
A Szberbank Oroszország legnagyobb bankjaként az összes oroszországi banki eszköz kb. 27 százalékát birtokolja, tevékenysége során összesen mintegy 70 millió ügyfelet szolgál ki és Oroszországban ez a bank rendelkezik a legnagyobb orosz bankhálózattal. Az orosz nagyágyú piaci potenciálját mutatja az is, hogy az összes oroszországi hitel egyharmadát ez a bank adja, a betéteseinek a száma pedig eléri az összes Orosz Föderációhoz tartózó ügyfél közel felét.
A Szberbank tehát olyasmi Oroszországban, mint nálunk az OTP Bank, csak az országok közti méretkülönbségek ebben az esetben is megmutatkoznak. Ugyanakkor a Sberbanknak olyan helyekre terjednek ki az érdekeltségei, mint Kazahsztán, Ukrajna vagy Fehéroroszország, ahol leányvállalatokkal rendelkezik, de Németországban, Indiában és Kínában is vannak irodái.
Az alelnök szerint habár a válság megnehezítette a bankiszektor helyzetét, és a kormány intézkedései enyhén szólva sem kedveztek a pénzintézeteknek, szerinte a magyar piac jövedelmező befektetés lesz a bankóriás számára. A Volksbankkal való összeolvadás után a jövő év végéig átnevezik az eddigi fiókokat, és a Sberbank márka szerepel majd a bankfiókok cégtábláin.
Az orosz vállalatok esetében megszokott dolog, hogy a politikai és gazdasági szféra nem válik el teljes mértékben, így az orosz óriások számos esetben szolgálnak az orosz politika stratégiai eszközeként. Nincs ez máshogy most sem: Gorkov elmondta, hogy a vállalat stratégiai céljai között szerepel a régió olyan vállalataival való együttműködés, melyek a közép-európai országok közötti, vagy a Független Államok Közösségével folytatott kereskedelmi kapcsolatokban érdekeltek. A Kreml számára különös fontossággal bír az is, hogy Magyarország erősen függ a keletről érkező erőforrásoktól, és ezt a befolyását szeretné kiterjeszteni más szektorokra is.
Glóbusz konzervvel a jövőbe
A bank vezetői két csapásirányt neveztek meg: egyrészt a lakossági piacon szeretnének innovatív megoldásokon keresztül versenyelőnyre szert tenni. A fókuszban fiatal, gazdag és technológiailag képzett ügyfelek állnak, akiket a bank alacsony költségű internetes és mobilcsatornákkal szeretne kiszolgálni. Mobilbankolás tekintetében a cél egyenesen a piacvezető pozíció elérése. A magyar piacot ismerve lakossági fiókhálózat nélkül nehéz dolguk lesz -de nam is tűnik úgy, hogy át akarnák rendezni a piacot.
Gorkov a kkv-kal való együttműködést emelte ki: a bank valószínűleg az energetikai szektorban fogja keresni az első lehetséges hitelfelvevőket, azonban a kohászat, a gépipar és szinte bármi szóba jöhet, amiben fantáziát látnak. Az alelnök külön kiemelte a magyar mezőgazdaságot: „Jól emlékszem azokra az időkre, amikor a magyar Glóbuszt könnyen meg lehetett találni az orosz boltok polcain. Ez mára ugyan megváltozott, de itt az ideje, hogy új fordulatot vegyenek a magyar-orosz mezőgazdasági kapcsolatok.”
