szerző:
Nagy Gergő

A nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett megszorító intézkedések között kiemelt helyen szerepel az, hogy a bankadót nem felezik meg, vagyis jövő évben is 144 milliárdot kell a pénzintézeteknek a költségvetésbe befizetnük. A kormány már sokadszorra nem egyeztet a bankszektor szereplőivel az őket érintő lépésekről, egyes vélemények szerint míg a bankok igyekeznek "kiülni" a mostani helyzetet, vagyis megvárni a különadók kifutását, addig a kormány gátlástalanul visszaél a helyzettel.

A kormány bankokkal kötött megállapodásai lassacskán szinte semmit sem érnek. A szerdán bejelentett – a kormány szavaival élve kiigazító lépések, valójában megszorítások – 367 milliárdos csomagban a bankadó megtartása jelenti a legnagyobb tételt, vagyis 2013-ban nem felezik meg a szektorális különadót. Ez teljesen ellentétes a Bankszövetséggel múlt decemberben megkötött megállapodással, amikor is pont az ígérte a kormányzat, hogy ezt a pénzösszeget már nem kell a pénzintézeteknek befizetni. Matolcsy György még idén májusban is úgy nyilatkozott, hogy a bankadót jövőre megfelezik, 2014-től pedig teljesen kivezetik (csütörtöki jelentések szerint ugyanakkor a kormány 2014-ben felezné meg a bankadót, Matolcsy legalábbis ezt nyilatkozta, ám most már erősen kételkedni lehet abba, hogy ezt valóban betartják-e – a szerk.) . A kormány most ugyanakkor a kivezetés elhalasztásával 72 milliárdos pluszbevételhez jut. Emellett pedig a tranzakciós adó mértéke is változik, a pénzügyi tranzakciók után fizetendő pluszteher 1-ről 2 ezrelékre nő, ebből 90 milliárdos többletbevétellel számol a kormány.

A bankok érdekvédelmi szervezete érthetően kiakadt a döntésen, mivel velük a kormány csak a bejelentést követően állt neki egyeztetni, már kész tények elé állítva őket. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke fel is ajánlotta lemondását arra az esetre, ha a Matolcsy által beterjesztett csomag bankokra vonatkozó részei egy az egyben, változatlanul átmennének a parlamenten. A mostani ugyanakkor egyáltalán nem az első alkalom, amikor a kormány mindenféle egyeztetés nélkül ver keresztül a bankszektort rendkívül kedvezőtlenül érintő – és sok pénzintézet számára komoly veszteségeket okozó – intézkedéseket az érintettek megkérdezése nélkül.

Már nem először rúgja fel a kormány a megállapodást

A bankokkal szembeni kormányzati kakaskodás egészen 2010 nyaráig, a második Orbán-kormány hivatalba lépéséig vezethető vissza, amikor a kabinet konzultáció nélül majdnem 200 milliárdos bankadót vetett ki a pénzintézetekre. Az már akkor világossá vált, hogy a különadó 2011-ben és 2012-ben is érvényben marad, Orbán Viktor miniszterelnök pedig jelezte: a 2013-ban esetleg kivezetendő bankadó helyett a továbbiakban is elképzelhető valamilyen fajta különadó.

Épp Matolcsy jelentette be korábban, hogy megfeleződik a bankadó
©

Tavaly december közepén a kormány, nem kis huzavona után,tető alá hozott a Bankszövetséggel  egy olyan megállapodást, mely komoly terheket, számszerint 600 milliárdot rótt a pénzintézetekre a devizahitelesek végtörlesztése, az árfolyamrögzítés és más, a megszorult adósok helyzetén könnyítő lépésekkel. A megállapodásban az is szerepelt, hogy 2013-ban feleződik a bankadó, 2014-ben pedig felválthatja azt az egységes uniós bankadó, ha akkor lesz ilyen. A kormány ugyanakkor már a megállapodás megkötése előtt megszegte ígéreteit, mivel a devizahiteleseket érintő intézkedéseket hozott a tárgyalások ideje alatt. Idén májusban a tranzakciós illeték bevezetésének bejelentésével a bankok szerint a kormány újfent megszegte a megállapodást, mivel azt nekik kell majd befizetniük, vagyis az egyfajta különadónak tekinthető.

Túl sok lesz a bankadó és tranzakciós adó együtt?
Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára szerint ha már a parlament elfogadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését, akkor a szövetség a bevezetés legalább negyedévvel való elhalasztásáért fog küzdeni. A tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatosan korábban elemzők azt nyilatkozták, hogy a bankadó megspékelve a tranzakciós adóval már meghaladná a bankok teherviselő képességét.

A mostani bejelentéssel, mely szerint nem felezik meg a bankadót, a kormány harmadszorra nem tartja be a bankoknak tett ígéretét, és a bankrendszer – a tavalyi és idei évhez hasonlóan – jövőre is veszteséges lehet. (Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a TV2 csütörtök reggeli műsorában ugyanakkor arról beszélt, hogy ők sose gondolták, hogy teljesen kivezetik a bankadót, ezt a magyar adórendszer részének tartják, csak az adó csökkentését tervezték). A hvg.hu szakértőket, banki elemzőket kérdezett a kormány és a bankok közti elmérgesedett kapcsolat alakulásáról, és hogy a szerdán bejelentett második Matolcsy-csomag következtében mi várható a bankrendszerben. A megszólalók név nélkül vállalták a nyilatkozást.

Gátlástalan játékot űz a kormány

A kormány gátlástalan játékot játszik, mondta egyik forrásunk. A külföldi bankok igyekeznek "kiülni a helyzetet", vagyis megvárni, míg elmúlnak a számukra rendkívül borús idők, mást nem nagyon tehetnek. Ha mégis úgy döntenének, hogy nem finanszírozzák tovább magyar bankjukat – bár ehhez kaotikus, rendkívül koordinálatlan szituáció lenne szükséges –, akkor az pánikhoz vezetne, az emberek elkezdenék kivenni pénzüket az adott bankból (ha az adott bank nem adná el a leányát, hanem teljesen megszüntetné hazai hálózatát – a szerk.). Mivel az anyabankoknak a régió legtöbb országában van pénzintézetük, így gyorsan tovagyűrűzne  a hatás – ami már nem lenne a külföldi bankok érdeke. A külföldi leánybankok most annyit tehetnek, hogy csökkentik kitettségüket, és minél több kihelyezett hitelt beszednek. Ha ez a helyzet  – vagyis hogy a bankok elviszik innen a pénzük –, 5-10 évig is megmarad, akkor nem lesz gazdasági növekedés, mivel nem lesz vállalati hitelezés.

Orbán szerint nem fog ártani a gazdaságnak a bankadó megtartása
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint nem fog ártani a gazdaságnak, hogy Magyarország nem tartotta be ígéretét, és nem csökkentette a bankadót, mivel a bankok már így sem hiteleznek az országnak, írta a Bloomberg egy tegnapi bukaresti interjúra hivatkozva. Vagyis a miniszterelnök szerint a különadó megtartása nem oszt, nem szoroz a gazdaság helyzetét tekintve.  A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint viszont az jelentősen visszafoghatja növekedésünket, és 2-3 éves vegetális is jöhet hazánkban. Emellett pedig komoly gond az, hogy a bankok megváltozó magatartása, a hitelezés beszűkítése, hosszantartó hatással bírhat, melynek megváltozásában épp a bankadó az egyik leginkább gátló tényező.

Az egyik legsúlyosabb gond ugyanakkor az, hogy a kormány a bankszektort érintő lépésekkel teljesen aláássa a hazánkkal szembeni bizalmat. A külföldi leánybankoknál Nyugat-Európában civilizálódott menedzserek dolgoznak, akik úgy szocializálódtak, hogy az üzletben és a kormányzattal történő kapcsolatokban az együttműködés a legfontosabb. A magyar kormány viszont csak úgy tesz, mintha kooperálna, pedig igazából nem ezt teszi. Ez azt eredményezi, hogy lekerülünk arról a térképről, ahová pénzt lehet hozni. Tőkeszegény országgá válunk, pedig 10 éve még ömlött hozzánk a külföldi tőke.

Magyarországnak azonban a külföldi működőtőke-behozatal lehetne egyelőre az egyetlen kiút, nemzeti tőkefelhalmozás nincs az alacsony megtakarítások miatt. Az ország 2002 óta kezdett el egy kiszámíthatatlan makrogazdasági pályán mozogni, 2010 után pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a második Orbán-kormány egyre inkább egy ilyen irányba fordult. Azóta csökken a tőkeállomány, a beruházási ráta már az amortizációt sem fedezi. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor ezzel párhuzamosan megindul a GDP csökkenése is. Elég csak megnézni az osztrák és német vállalatvezetők véleményét a magyar helyzetről, őszerintük a jogbiztonság és kiszámíthatatlanság vált uralkodóvá hazánkban, ennek tükrében katasztrofálisak a kormányzat tervezett intézkedései – hangsúlyozta egyik forrásunk.

Patai Mihály állítólag már a lemondását fontolgatja
©

2-3 éves vegetálás jöhet

A bankadó kérdése mellett ugyanakkor érdemes azt is megemlíteni, hogy a Magyarországra becsatornázott forrásokból minimális megtérülés sem várható, emelte ki a hvg.hu által megkérdezett egyik szakértő. Románia, Szlovákia, Csehország is jobb helyzetben van ebben a tekintetben. Ha már a bankok finanszírozásán is veszteség van, akkor máshová viszik majd a pénzt az anyabankok. Most úgy áll a helyzet, hogy amilyen ütemben csökkentik a bankok hitelállományukat, vagy nem újítják meg hiteleiket, olyan ütemben áramlanak vissza a források az anyabankokhoz. Ez viszont lassabban történik, folyamatosan, mely azt eredményezheti, hogy 2-3 évig tartó vegetálás, forrásnélküliség is jöhet. Az ugyanakkor félő, hogy a bizalmatlanság következtében tartósan megváltozik a bankok viselkedése, vagyis a hitelbeszűkülés nem csak átmeneti lesz.

Kiborult a bili a Raiffeisennél
Övön aluli ütés a kormány bejelentése – kommentálta Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank osztrák anyabankjának vezérigazgatója csütörtökön Bécsben. A vezérigazgató szerint a Raiffeisen 2012-ben is az egy évvel korábbi 42 millió euróhoz (11,64 milliárd forint) hasonló nagyságrendben fizethet banki különadót.

Eközben ugyanakkor már elképzelhető, hogy zajlanak olyan puhatolózások, hogy egy-két nyugati nagybank megválna itthoni leányától, hogy ezen az úton szabaduljon a magyarországi tehertől. Ez azt is eredményezheti, hogy viszonylag olcsón lehet majd itthon bankhoz jutni. Így elindulhatunk a kormány dédelgetett álma, a magyar többségi tulajdonú bankrendszer felé, mondta egyik forrásunk.

Tovább csökken a hitelezési hajlandóság

Még mindig magas a magyar bankszektor hitel/betét mutatója, mondta a hvg.hu által megkérdezett egyik szakértő. Különösen a külföldi tulajdonú bankok halmoztak fel betétjeikhez mérten sok hitelt, hiszen a magyarországi hitelezést a válság előtt olcsó anyabanki forrásokból finanszírozták. Így miközben a bankszektor egészét tekintve a 2009-es 150 százalék körüli szintről mostanra 125 százalékra csökkent a hitel/betét arány, addig számos bank esetében ennél jóval magasabb mutatókat látunk (az Erste Banknál például 2012 közepén a hányados még 186 százalékon állt). Vagyis számos banknak még sokat kell tennie azért, hogy az arány a biztonságosnak tekintett 1:1-hez közelítsen.

Úgy tűnik, egyre jobban csípik a külföldi bankok a kormány szemét
©

Ennek érdekében a bankok már most is kevesebbet vagy alig hiteleznek, emellett pedig viszonylag drágán gyűjtenek betétet. A betétekre fizetett magasabb kamat nagyobb költséget jelent, ami a nyereségesség romlását okozza. Ha ehhez hozzávesszük a megemelt mértékű bankadót és tranzakciós illetéket is, akkor elképzelhető, hogy tartósan veszteségesek lesznek ezek a pénzintézetek. Különösen, ha a banki különadó 2013 után is megmarad. A új intézkedésekkel tovább romló jövedelmezőség persze a bankok hitelezési hajlandóságára is kedvezőtlenül hat majd.

Rogán kiosztotta a bankokat

A Fidesz frakcióvezetője az M1 szerdai Az Este c. műsorában a csomag bankokat érintő részleteivel kapcsolatban azt hangsúlyozta: mindvégig azt mondták a Bankszövetségnek is, hogy abban esetben, ha minden eszközzel le tudják szorítani a költségvetési hiányt három százalék alá, akkor azt is tudják vállalni, hogy bankadót felére csökkentik, illetve bizonyos válságadókat kivezetnek. Ugyanakkor hozzátette: "Mi, ha választani kell, hogy a családok terheit növeljük vagy a bankok terheit növeljük, akkor azt fogjuk választani, hogy a bankok terheit növeljük meg. És én természetesen elismerem, hogy erre azt mondják a Bankszövetség képviselői, hogy egyoldalú szerződésmódosítás, de ebben azért a bankoknak is komoly gyakorlata van, csak korábban ezt az emberek hátrányára tették". A Fidesz frakcióban már korábban is voltak hasonló megnyilatkozások az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán, a téma 2010 óta napirendben van.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Újsághirdetésben toboroz mozdonyvezetőket a MÁV

Újsághirdetésben toboroz mozdonyvezetőket a MÁV

Rejtélyes Microsoft-üzenet: érdemes figyelnie, ha van OneDrive tárhelye

Rejtélyes Microsoft-üzenet: érdemes figyelnie, ha van OneDrive tárhelye

Vásárlás: egyre nagyobb a leszakadás

Vásárlás: egyre nagyobb a leszakadás

A liberálisok kiakadtak az Orbán-Tarlós megállapodáson

A liberálisok kiakadtak az Orbán-Tarlós megállapodáson

2019-től máshogy mérjük a kilogrammot, most a másodperc átalakítása következik

2019-től máshogy mérjük a kilogrammot, most a másodperc átalakítása következik

Nocsak: már készül az első játék a PlayStation 5-re?

Nocsak: már készül az első játék a PlayStation 5-re?