Audi-főnök:" Magyarországnak el kell gondolkodnia, hogyan akar vonzó lenni fiataljai szemében"
Júniustól Győrben az Audi-üzem nemcsak a világ legnagyobb motorgyártó központjaként lesz ismert, hanem a bővítésnek köszönhetően komplett járművek is készülnek majd itt. Először az A3, amely többek között a kecskeméti Mercedes-gyárban készülő CLA-val versenghet a kompakt osztály élpozíciójáért. A hvg.hu-nál vendégeskedő Lukas Bay, a Handelsblatt újságírója ezúttal a győri Audinál járt. Riport.
Az út, amely Győr belvárosából az Audi-művekbe vezet, valóságos időutazás a magyar ipartörténeten át. A helybeliek „gyártemetőnek“ nevezik a területet. Kőfalak mögött rég elnéptelenedett gyárak omladoznak, kéményeik a szocializmus idején még ontották magukból a füstöt. Nagyfeszültségű villanyvezetékek és vasúti sínek keresztezik az utat, amely kifelé, a nyugat-magyarországi ipartermelés jövőjébe vezet.
Négy világító Audi-kör köszönti a látogatót a győri Audi-gyárban, amely mára az egész VW-konszern legnagyobb motorgyárává nőtte ki magát. Hivatalosan 8600 ember dolgozik itt, nem hivatalosan még valamennyivel több. Júniustól komplett járművek is készülnek majd itt. Az Audi egymilliárd eurót fektetett be a szükséges fejlesztésekbe.
Az Audi már nyitott Kína felé
Nem egészen húsz évvel ezelőtt, mikor a nyugat-magyarországi gyártás megindult, nem sokan számítottak ilyen fejlődésre. A nyitóünnepségre a konszern akkori vezérigazgatója, Ferdinand Piëch, valamint Gerhard Schröder, akkor még mint alsó-szászországi miniszterelnök jött el. A kis hengerfejgyártó üzem akkoriban nem volt több, mint beszállító egység a vállalat kebelében.
Ma viszont a VW-gyárakban a legtöbb futószalag állna, ha Győrben kiesne a termelés. Naponta 8000 motor készül itt – a kis 4-hengerestől a nagy teljesítményű 12-hengeresig. Győrből indulnak útnak a motorok a VW-birodalom nagy központjaiba – Ingolstadttól egészen a kínai Changchunig. Az Audi Hungaria ma már Magyarország legnagyobb exportőre Kína irányába. „Nekünk itt az a feladatunk, hogy helyben, versenyképes költségekkel prémiumminőséget állítsunk elő a világpiacra“ – mondja Thomas Faustmann gyárigazgató.
Faustmann tíz éve vezeti a gyárat, és személyesen élte át a fejlődés szinte összes nagy lépését. „A várossal, a régióval és a kormánnyal több mint húsz évig dolgoztunk azon, hogy a helyi infrastruktúra ilyen legyen.“ A gyár autópálya-csatlakozásáról néhány hónap alatt sikerült megállapodni, a beruházás közös finanszírozással valósult meg. Ami az Audi fokozatos bővülését illeti, a Magyarországra telepedő iparvállalatok arra számíthatnak, hogy a beruházási összeg öt-tíz százalékát állami támogatásként megkapják „A tengerentúli országokban egészen másfajta állami támogatások is elképzelhetők. De figyelembe véve az európai viszonyokat, nagyon elégedettek vagyunk az itteniekkel“ – mondja Faustmann.
Az új üzem nagyobb lesz a motorgyártó részlegnél
1998 óta Győrben szerelik össze az Audi-TT-t, valamint az A3-as néhány változatát is. 89 autó készül naponta - ez éves összevetésben, a konszern egész kapacitásához képest egyelőre még igen kis szám. A lakkozott karosszéria még mindig Ingolstadtból érkezik a roadsterekhez. Ez azonban hamarosan változni fog.
Az új járműgyártó egység nem csak nagyobb lesz a motorkészítő részlegnél, de saját lakkozó üzem is épül majd hozzá. Az igazgató még pontosan emlékszik a pillanatra, mikor 2010-ben zöldjelzést kapott a fejlesztés következő szakasza. A győri gyár bővítését végül együtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler VW-vezér Budapesten, a parlamentben.
A csarnokok javarésze ugyan már áll, de a területen még jó néhány építőmunkást látni – csúcsidőben ezren is dolgoztak az új járműüzem építésén, ahol a tervek szerint évente 100 000 új Audi A3 fog legördülni a futószalagról.
Faustmann nem tud egyetérteni a bírálókkal, akik szerint olcsó székhelyekre telepíti át gyártását a konszern. Elvégre Magyarország sem kiemelkedően alacsony munkabéreiről híres, másutt jóval kisebbek a bérköltségek. Audiék emellett nem kevesebb mint 1500 dolgozót vettek fel az új üzem beindításához. Az érdeklődés hiánya miatt nem panaszkodhattak: csak tavaly 42 000-en pályáztak állásra a győri Audi-gyárba.
A bizalmat, mondja Faustmann, a válság idején sikerült fölépíteniük: mikor 2009-ben 35 százalékkal esett vissza a motorok iránti kereslet, ők akkor is stabilan tartották a munkahelyek számát. „Aki az Audi Hungariánál dolgozik, az hosszú távra tervezhet, stabil munkaviszonya van“ – teszi hozzá az igazgató. Az ilyesminek pedig hamar híre megy, kivált egy olyan országban, ahol ha valaki munkanélküli lesz, csak három hónapig jár az állami segély.
Már régóta a német modell szerint zajlik a szakképzés
Dolgozóinak képzéséhez ugyancsak éveken át fejlesztette a struktúrákat a cég, hogy Magyarországon is garantálni tudja a német minőséget. Az első német autógyártóként, amely Magyarországon megtelepedett, az Audi itt is meghonosította a duális szakképzés legfőbb elemeit, amely összekapcsolja egymással a gyakorlati és elméleti oktatást.
Másfél év óta a gyár saját projektműhelyében tanulhatnak a fiatalok, mégpedig 13 különböző szakmát. „Ha az Audi nem volna, egy magyar szakmunkás végletes esetben úgy járná ki a környékbeli szakmunkásképző három évét, hogy egyszer sem szagolt bele egy üzem mindennapi életébe.“ Szerződést ugyanakkor csak a képzés befejezésével köt a cég, a tanoncok egyelőre szerződés nélkül tanulnak.
A konszern emellett három tanszéket is alapított a győri Széchenyi István Egyetemen. Így szeretnék az autógyártás legkorszerűbb technológiáit a lehető legkorábban integrálni az egyetemi tanmenetbe. „Ezzel biztosítjuk, hogy végzőseink friss diplomával a kezükben máris munkába tudjanak állni nálunk“ – magyarázza Faustmann. A német nyelvű master-képzés előadásaira Németországból is hívnak szakembereket. „Ez nem csak Magyarországon egyedülálló, de az egész VW-konszernben is.“
Három éve egy másik német autóipari óriás is azon fáradozik, hogy magához csalogassa a legjobb magyar koponyákat. Daimlerék 2012-ben Kecskeméten nyitották meg új nagyüzemüket. (Bay kecskeméti riportja itt olvasható.) A két konszern a fizetések terén azonban nem szeretne konkurálni egymással. „Itt Magyarországon több területen is partneri együttműködésre törekszünk a Daimlerrel, mert mind a ketten fontosnak tartjuk, hogy Magyarország ipari székhelyként tovább fejlődhessen“ – mondja Faustmann.
Az ország határainál azonban bizonyára véget ér a partnerség: a kompakt osztály élpozíciójáért folyó versenyben mind a két német prémiummárka magyarországi gyárának jut a döntő szerep. A VW wolfsburgi központjában ezért minden szem Magyarországra fog vetődni, ha júniusban megindul az A3 gyártása. „Ha az Audi és a konszern márkái tovább növekednek, az számunkra is lehetőség lesz, hogy Győrben tovább bővítsük a gyártást“ – mondja Faustmann. A Győrben készülő Audiknak mindenekelőtt a dinamikus amerikai piacon kellene helytállniuk. Ott az Audi egyelőre még mindig lemarad a két nagy konkurens, a BMW és a Daimler mögött.
| „Nem hiszem, hogy volna értelme röghöz kötni az embereket" |
Júniustól a győri Audi-gyárban készül az új A3-as. Thomas Faustmann igazgató a vele készült interjúban eloszlatja a minőség miatti aggodalmakat, és bírálja a magyar felsőoktatás reformját.
hvg.hu: A győri Audi-gyárban júniusban kezdi meg munkáját az első komplett autógyártó részleg. Éves kapacitása 125 000 jármű lesz, s ezzel a kompakt Audi-modellek egyik legfontosabb gyártóhelyévé lép elő. Németországban vannak olyan aggodalmak, hogy a magyarországi gyártás tudja-e majd tartani az egyenletesen magas minőséget. Ön mit válaszol ezekre az aggodalmakra?
Thomas Faustmann: A minőség nálunk feltétlen prioritást élvez. Az Audi gyártási rendszere világszerte a konszern valamennyi üzemére érvényes. Győrben prémiumtermékeket állítunk elő, melyek a világpiaci kínálat legfelső szegmensében foglalnak helyet. Ez egyformán áll a motorokra és a komplett járművekre. Gyártási folyamatunkba immár húsz év óta rengeteg energiát invesztálunk, és ma minőség tekintetében az abszolút csúcshoz tartozunk. Új termékvonalainknál sem engedünk meg magunknak kompromisszumokat.
hvg.hu: Az új modell gyártásához azonban megbízható beszállítókra is szükségük lesz…
T. F.: Számos jól bevált beszállítónk követett minket Győrbe. Mintegy félszáz olyan beszállító üzemünk van, amelyek Magyarországon termelnek. Rendszerint úgy fest a kép, hogy nemzetközi cégek Magyarországon állítanak elő olyan termékeket, amiket külföldi székhelyük kutatási és fejlesztési központjaiban dolgoztak ki. A beszállítók kiválasztásakor mindig föltesszük magunknak a kérdést: megvan-e a technológia, amely eleget tud tenni követelményeinknek? Garantált-e a minőség? Nekünk mint prémiumgyártónak a költségszerkezet mellett döntő szempont a technológia és a minőség. Ehhez pedig szükség van bizonyos kutatómunkára és fejlesztésre.
hvg.hu: Önök egy ideje azon is fáradoznak, hogy magyarországi képzésüket hozzáigazítsák a németországi kettős képzési modellhez. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig? T. F.: Ha az Audi nem volna, egy magyar szakmunkás végletes esetben úgy járná ki a szakképző három évét, hogy egyszer sem szagolt bele egy üzem mindennapi életébe. Mi arra törekszünk, hogy a nálunk tanulók minél előbb gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. A tanoncok már a második tanévben bejárnak hozzánk, hogy szakemberektől, a helyszínen sajátítsák el a fogásokat és trükköket. Másfél éve létesített projekt- és tréningközpontunkban 13 különböző szakmát oktatunk. Különbségek azért még mindig vannak: Németországban a tanoncok szerződést kötnek az illető vállalattal. Magyarországon ilyesmi még nem létezik. Csak a képzés után kerülhet sor szerződésre. Az új munkaerő felvételénél ugyancsak szigorú kritériumok alapján válogatunk. Ennek eredménye, hogy munkatársaink, akik a gyártósorok mellett dolgoznak, kivétel nélkül nagyon magas szakképzettséggel rendelkeznek.
hvg.hu: A Daimlerrel és a Suzukival még két másik autóipari óriás is megtelepedett Magyarországon. Nem okoz önöknek gondot, hogy kvalifikált munkatársakat találjanak? T. F.: Egyáltalán nem. Csak tavaly több mint 42 000 álláspályázat érkezett hozzánk. 2012-ben immár negyedszer is bennünket választottak meg Magyarország legattraktívabb munkaadójának. Ehhez járulnak a vonzó munkafeltételek és az érték alapú irányítási rendszer, mert nálunk mindkettő természetes. Aztán meg attraktív béreket fizetünk, amelyek mintegy húsz százalékkal magasabbak a szektorban fizetett átlagnál.
hvg.hu: De ha valaki elmegy külföldre, ott esetleg még többet tud keresni…
T. F.: A magyarok erősen kötődnek a hazájukhoz. És aki az Audi Hungariánál dolgozik, annak biztosa munkaviszonya. Ezt a 2008-2009-es válság idején is bebizonyítottuk. Ha ön ma az általunk kibocsátott munkaviszony-igazolásunkkal elmegy egy bankba, az Magyarországon olyan, mint egy hitelkártya. Audi-alkalmazottként például egyszerűbb hitelt kapni lakásvásárláshoz vagy házépítéshez. Ez mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy nálunk soha nincs hiány munkaerő-utánpótlásban.
hvg.hu: A munkaerő, mihelyt magasan kvalifikált, máris egy jóval nemzetközibb piacon keresheti a boldogulását. Hogyan tudják eztán is garantálni, hogy elég mérnököt találjanak?
T. F.: Mérnökképzés terén szorosan együttműködünk a győri Széchenyi István Egyetemmel, ahol három tanszéket is alapítottunk. Célunk, hogy az autóipari know-how-t eljuttassuk ezekre a tanszékekre, és hogy a diákok ily mód magasabb szintű tudással fejezhessék be az egyetemet. Ezzel garantáljuk, hogy végzőseink friss diplomásként azonnal munkába állhassanak nálunk. Német nyelvű master-képzésünk előadásaira Németországból is hívunk szakembereket. Ez nem csak Magyarországon egyedülálló, de az egész Volkswagen-konszernben is.
hvg.hu: Jóllehet Magyarországon is képeznek mérnököket, a fejlesztési munka nagy része változatlanul Németországon folyik. Ez eztán is így lesz?
T. F.: Világos a küldetésünk: konszernünk műszakilag maximálisan innovatív termékeket készít sorozatgyártásban. A termékeket természetesen Németországban fejlesztjük ki, a motorokat például ingolstadti és neckarsulmi központunkban. Azonban itt, Győrben is van egy motorfejlesztő részlegünk. 165 munkatársunk dolgozik ott, közöttük több mint 120 mérnök, akik németországi kollégáikkal együtt dolgoznak új termékeken és olyan részfejlesztéseken, mint például egy új hengerfej kifejlesztése.
hvg.hu: Magyarországon ez idő szerint heves viták folynak az oktatás reformjáról, a kormány spórolni akar az egyetemeken. Ön hogyan ítéli meg ezt a fejlődést?
T. F.: A képzés az elején pénzbe kerül, hosszú távon azonban kifizetődik. Ennek az országnak az emberek az erőforrásai, ezt tudja a magyar kormány is. Minél jobb képzést adok az embereknek, annál egyszerűbb lesz munkát találniuk. Ezt pedig a Magyarországon tevékeny iparvállalatokkal karöltve kellene megvalósítani.
hvg.hu: Magyarországon ma azonban sok fiatal azt fontolgatja, hogy az aktuális oktatási reformok és a szigorúbb feltételekhez kötött diákhitelek miatt elhagyja az országot … Nem hiszem, hogy volna értelme röghöz kötni az embereket. Az én szememben a szabadság az egyik legfőbb érték, amivel egyáltalán rendelkezhet az ember. A szabadság nem azt jelenti, hogy megtehetek bármit, amit akarok. A szabadság azt jelenti, hogy ne kelljen megtennem valamit, amit nem akarok. Magyarországnak el kell gondolkodnia azon, hogyan akar vonzó lenni saját fiataljai szemében. Magyarország remek hely. Sok remek ember él itt, és öröm itt dolgozni. De Magyarországnak nem szabad anyagi eszközökkel ide kötnie az embereket. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
