Az út, amely Győr belvárosából az Audi-művekbe vezet, valóságos időutazás a magyar ipartörténeten át. A helybeliek „gyártemetőnek“ nevezik a területet. Kőfalak mögött rég elnéptelenedett gyárak omladoznak, kéményeik a szocializmus idején még ontották magukból a füstöt. Nagyfeszültségű villanyvezetékek és vasúti sínek keresztezik az utat, amely kifelé, a nyugat-magyarországi ipartermelés jövőjébe vezet.

Négy világító Audi-kör köszönti a látogatót a győri Audi-gyárban, amely mára az egész VW-konszern legnagyobb motorgyárává nőtte ki magát. Hivatalosan 8600 ember dolgozik itt, nem hivatalosan még valamennyivel több. Júniustól komplett járművek is készülnek majd itt. Az Audi egymilliárd eurót fektetett be a szükséges fejlesztésekbe.

Az Audi már nyitott Kína felé

Nem egészen húsz évvel ezelőtt, mikor a nyugat-magyarországi gyártás megindult, nem sokan számítottak ilyen fejlődésre. A nyitóünnepségre a konszern akkori vezérigazgatója, Ferdinand Piëch, valamint Gerhard Schröder, akkor még mint alsó-szászországi miniszterelnök jött el. A kis hengerfejgyártó üzem akkoriban nem volt több, mint beszállító egység a vállalat kebelében.

Audi-gyárterület: még a bővítés előtt 2010-ben

Bánkuti András

Ma viszont a VW-gyárakban a legtöbb futószalag állna, ha Győrben kiesne a termelés. Naponta 8000 motor készül itt – a kis 4-hengerestől a nagy teljesítményű 12-hengeresig. Győrből indulnak útnak a motorok a VW-birodalom nagy központjaiba – Ingolstadttól egészen a kínai Changchunig. Az Audi Hungaria ma már Magyarország legnagyobb exportőre Kína irányába. „Nekünk itt az a feladatunk, hogy helyben, versenyképes költségekkel prémiumminőséget állítsunk elő a világpiacra“ – mondja Thomas Faustmann gyárigazgató.

Faustmann tíz éve vezeti a gyárat, és személyesen élte át a fejlődés szinte összes nagy lépését. „A várossal, a régióval és a kormánnyal több mint húsz évig dolgoztunk azon, hogy a helyi infrastruktúra ilyen legyen.“ A gyár autópálya-csatlakozásáról néhány hónap alatt sikerült megállapodni, a beruházás közös finanszírozással valósult meg. Ami az Audi fokozatos bővülését illeti, a Magyarországra telepedő iparvállalatok arra számíthatnak, hogy a beruházási összeg öt-tíz százalékát állami támogatásként megkapják „A tengerentúli országokban egészen másfajta állami támogatások is elképzelhetők. De figyelembe véve az európai viszonyokat, nagyon elégedettek vagyunk az itteniekkel“ – mondja Faustmann.

Az új üzem nagyobb lesz a motorgyártó részlegnél

1998 óta Győrben szerelik össze az Audi-TT-t, valamint az A3-as néhány változatát is. 89 autó készül naponta - ez éves összevetésben, a konszern egész kapacitásához képest egyelőre még igen kis szám. A lakkozott karosszéria még mindig Ingolstadtból érkezik a roadsterekhez. Ez azonban hamarosan változni fog.

Az új járműgyártó egység nem csak nagyobb lesz a motorkészítő részlegnél, de saját lakkozó üzem is épül majd hozzá. Az igazgató még pontosan emlékszik a pillanatra, mikor 2010-ben zöldjelzést kapott a fejlesztés következő szakasza. A győri gyár bővítését végül együtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler VW-vezér Budapesten, a parlamentben.

A csarnokok javarésze ugyan már áll, de a területen még jó néhány építőmunkást látni – csúcsidőben ezren is dolgoztak az új járműüzem építésén, ahol a tervek szerint évente 100 000 új Audi A3 fog legördülni a futószalagról.

Faustmann nem tud egyetérteni a bírálókkal, akik szerint olcsó székhelyekre telepíti át gyártását a konszern. Elvégre Magyarország sem kiemelkedően alacsony munkabéreiről híres, másutt jóval kisebbek a bérköltségek. Audiék emellett nem kevesebb mint 1500 dolgozót vettek fel az új üzem beindításához. Az érdeklődés hiánya miatt nem panaszkodhattak: csak tavaly 42 000-en pályáztak állásra a győri Audi-gyárba.

Készülnek az új autók

Túry Gergely

A bizalmat, mondja Faustmann, a válság idején sikerült fölépíteniük: mikor 2009-ben 35 százalékkal esett vissza a motorok iránti kereslet, ők akkor is stabilan tartották a munkahelyek számát. „Aki az Audi Hungariánál dolgozik, az hosszú távra tervezhet, stabil munkaviszonya van“ – teszi hozzá az igazgató. Az ilyesminek pedig hamar híre megy, kivált egy olyan országban, ahol ha valaki munkanélküli lesz, csak három hónapig jár az állami segély.

Már régóta a német modell szerint zajlik a szakképzés

Dolgozóinak képzéséhez ugyancsak éveken át fejlesztette a struktúrákat a cég, hogy Magyarországon is garantálni tudja a német minőséget. Az első német autógyártóként, amely Magyarországon megtelepedett, az Audi itt is meghonosította a duális szakképzés legfőbb elemeit, amely összekapcsolja egymással a gyakorlati és elméleti oktatást.

Másfél év óta a gyár saját projektműhelyében tanulhatnak a fiatalok, mégpedig 13 különböző szakmát. „Ha az Audi nem volna, egy magyar szakmunkás végletes esetben úgy járná ki a környékbeli szakmunkásképző három évét, hogy egyszer sem szagolt bele egy üzem mindennapi életébe.“ Szerződést ugyanakkor csak a képzés befejezésével köt a cég, a tanoncok egyelőre szerződés nélkül tanulnak.

A konszern emellett három tanszéket is alapított a győri Széchenyi István Egyetemen. Így szeretnék az autógyártás legkorszerűbb technológiáit a lehető legkorábban integrálni az egyetemi tanmenetbe. „Ezzel biztosítjuk, hogy végzőseink friss diplomával a kezükben máris munkába tudjanak állni nálunk“ – magyarázza Faustmann. A német nyelvű master-képzés előadásaira Németországból is hívnak szakembereket. „Ez nem csak Magyarországon egyedülálló, de az egész VW-konszernben is.“

Három éve egy másik német autóipari óriás is azon fáradozik, hogy magához csalogassa a legjobb magyar koponyákat. Daimlerék 2012-ben Kecskeméten nyitották meg új nagyüzemüket. (Bay kecskeméti riportja itt olvasható.) A két konszern a fizetések terén azonban nem szeretne konkurálni egymással. „Itt Magyarországon több területen is partneri együttműködésre törekszünk a Daimlerrel, mert mind a ketten fontosnak tartjuk, hogy Magyarország ipari székhelyként tovább fejlődhessen“ – mondja Faustmann.

Az ország határainál azonban bizonyára véget ér a partnerség: a kompakt osztály élpozíciójáért folyó versenyben mind a két német prémiummárka magyarországi gyárának jut a döntő szerep. A VW wolfsburgi központjában ezért minden szem Magyarországra fog vetődni, ha júniusban megindul az A3 gyártása. „Ha az Audi és a konszern márkái tovább növekednek, az számunkra is lehetőség lesz, hogy Győrben tovább bővítsük a gyártást“ – mondja Faustmann. A Győrben készülő Audiknak mindenekelőtt a dinamikus amerikai piacon kellene helytállniuk. Ott az Audi egyelőre még mindig lemarad a két nagy konkurens, a BMW és a Daimler mögött.