Nyugdíj: gondatlansággal elkövetett fojtogatás

Újabb magánnyugdíjpénztárak húzhatják le a rolót, írta még a múlt héten az Én pénzem pénzügyi portál. A még lábon álló pénztárak közül most a Pannónia Nyugdíjpénztár távozik végelszámolással a piacról, az Aranykornál pedig rendkívüli közgyűlést hirdettek meg, ahol szintén hasonló döntés születhet. Emellett az AXA-nál is elfogytak a tartalékok, így ott is megfogalmazódhat egy esetleges távozás. Ha ez a három pénztár kiválik, akkor összesen mintegy hat magánnyugdíjpénztár maradna Magyarországon a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint, ám ebből kettő, az OTP és az Aegon, már végelszámolás alatt áll. Vagyis lényegében négy pénztár maradt a 2010-ben, az államosítás előtti utolsó évben, még 18 egységet számláló csoportból.

Olvadó számok

A magánnyugdíjpénztárak helyzete ráadásul tovább romlik. Mint ismert, 2011 elején az addig 3 millió körüli taglétszámból nagyságrendileg 100 ezer kasszatag maradt, miután a parlament 2010 végén olyan törvényt hozott, hogy aki nem nyilatkozott maradási szándékáról, megtakarításával együtt automatikusan átkerült az állami nyugdíjrendszerbe. A jelentős elvándorlásra rásegített, hogy az akkor érvényes szabályok szerint az akkori kasszatagok a továbbiakra elvesztették jogosultságukat az állami nyugdíjra, noha a nyugdíjjárulékot a munkáltatónak továbbra is fizetni kellett utána (ezt a szabályt később – 2011 végén – eltörölte a parlament).

Az Országgyűlés végül azzal ítélte végérvényesen halálra a magánnyugdíjpénztárakat, hogy olyan törvénymódosítást fogadott el, mely szerint nyugdíjjárulékot többé nem lehet a kasszáknak fizetni, így azok csak saját tagdíjakból vagy adományokból tarthatják fenn magukat. 2012 tavaszán érkezett a következő csapás a szektor számára, a kormányzat ugyanis újból lehetővé tette a kasszatagok visszalépését az állami pillérbe március 31-ig. Ennek hatására már csak kevesebb mint 75 ezer fő maradt a pénztáraknál.

Ez a szám a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint idén eddig 68 ezer körülire olvadt. És bár hiába produkáltak impozáns hozamadatokat tavaly és az idei első negyedévben is a még felszínen lévő pénztárak, ez minden bizonnyal tovább fog csökkenni, tekintve, hogy a magánnyugdíjpénztárak csak úgy tudnak életben maradni, ha tagjaik befizetéseket eszközölnek. A magyarországi tagok azonban ebben nem tüsténkedtek, így a pénztárak működési vesztesége idén tovább nőhet.

A magánnyugdíjpénztárak folyamatos fogyása az önkéntes pénztárakra is hatással van: aki a manyupoktól elmegy, az könnyen az önkéntes pénztártagságát is felfüggesztheti ugyanannál a szolgáltatónál. Az önkéntes pénztártagok száma amúgy szintén folyamatosan csökken, ez pedig mintha szemben állna a kormány eredeti szándékával, miszerint a nyugdíjrendszer második, önkéntes pillérét kellene megerősíteni.

Mindenki megnézheti már az egyéni számláját, vagy mégsem?

Bár Orbán Viktor miniszterelnök a magán-nyugdíjpénztári rendszer 2011-es államosítása után azt mondta, hogy még abban az évben elindul az egyéni számlás állami nyugdíjrendszer, erre mégis 2013-ig kellett várni. Idén június 1-jétől, aki ügyfélkapu-hozzáféréssel rendelkezik, annak lehetősége van, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) vezetett társadalombiztosítási egyéni számláját megtekintse – közölte nemrég az intézmény.

A hvg.hu megpróbálkozott az ügyfélkapus belépéssel, ám a rendszer a keresett számla esetében azt mutatta, hogy a megadott taj számhoz nincs befizetett nyugdíjjárulék, egy másik számlán pedig idei, január és március közötti befizetéseket lehetett látni. Ahogy arra a 444.hu is rámutatott, emögött nem áll valós pénz, a befolyó összegekből a mostani nyugdíjasok havi járandóságát fizetik. A rendszer jelenleg arra jó, hogy ellenőrizzük, vajon a munkáltatónk tényleg befizeti-e utánunk a nyugdíjjárulékot.

A fő probléma azonban az, hogy az egyéni számlákat nemcsak informatikai fejlesztésként ígérte a kormány az elmúlt években, hanem a nyugdíjrendszer olyan átfogó reformjáról beszélt, amelyben egyéni számlás nyugdíjmodell honosodik meg Magyarországon. Legtöbb esetben a svédhez hasonló egyéni számlás nyugdíjrendszer kialakításáról volt szó. A svéd nyugdíjmodell átvételét még Varga Mihály lebbentette meg a választások előtt, de olyan kemény politikai ellentámadást indukált az ötlet, ami a Fideszt azonnali visszakozásra késztette.

Itt megnézhetjük, hogy idén év eleje óta mennyi pénz érkezett az egyéni számlánkra – valódi pénz viszont nem áll mögötte

ONYF

Legutóbb Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök korábbi nyugdíjvédelmi megbízottja beszélt tavaly januárban arról, hogy a kormány a nyugdíjrendszer átalakítását egy olyan tanulmányra építi, amely a svéd nyugdíjrendszer magyarországi alkalmazásának lehetőségeit járja körbe. Emellett azt is mondta, hogy figyelembe veszik a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal megállapításait is (melynek működése 2010-ben szűnt meg). Akkor azt ígérte, az 2012 közepére fog eldőlni, melyik koncepciót választja a kabinet. Ez azonban nem történt meg: ehelyett a kabinet megszüntette a nyugdíjvédelmi megbízotti munkakört 2012 április végén. Májusban újabb fordulatot figyelhettünk meg: asztalra került az elképzelés, hogy a német pontrendszerhez hasonló egyéni számlás nyugdíjrendszert honosítana meg a kormány, amely jutalmazza a gyermekvállalást és a gyermekek kitaníttatását. Ez az elképzelés aztán komoly szakmai vitát generált, de döntés még továbbra sincs.

Bármilyen egyéni számlás rendszer is lesz, nem világos, hogyan kapcsolódik össze a majdani nyugdíj kiszámításával. Bár arról élénk diskurzus zajlik, hogy társadalmi szempontból igazságos-e tudnunk, hogy az egyéni számlánkon mennyi pénz gyűlik össze és abból mekkora nyugdíjra számíthatunk, az viszont biztos, hogy jelenleg csak a nyugdíjszámítás korábbi, hosszú hónapokat igénybe vevő metodológiája adott. Ha jól olvasunk a sorok között, ezen rövid időn belül nem is várhatunk változást.

Magán az egyéni számlán az évekre visszamenő kereshetőség is elengedhetetlen lenne. Ez viszont minden bizonnyal nem valósul meg. Az egyéni nyugdíjszámlákhoz szükséges adatbázis-kezelő rendszer kialakítására kiírt 1,3 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázat olyan rendszerrel számol 2014 végére, melyben szintén csak az idén év elejétől lennének láthatóak a befizetések.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!