A csőd elmaradt, de mi lesz ezután?

Azoknak, akik kisebb településről származnak, bizonyára kivétel nélkül ismerős a történet: ígéretes beruházás indul, mondjuk egy uszoda vagy élményfürdő építése, a helyi mozi vagy színház felújítása, parkosítás, esetleg szökőkút és térkő a helyi főtérre. Az EU ad pénzt, remek, az önerő is megvan bankhitelből – devizaalapú természetesen –, elindul a fejlesztés, sőt rendben el is készül minden. Ekkor jön azonban a feketeleves, mikor kiderül, hogy nem készült üzleti terv, a fenntartásra és utófinanszírozásra nincs pénz, és elkezd ketyegni a devizahitel is – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

A helyi önkormányzatok a válság kirobbanását követően hirtelen megugró adósságállománnyal, komoly likviditási problémákkal, üzleti-likviditási terv hiányában "véletlenszerűen" alakuló bevételekkel és megugró kiadásokkal szembesültek. A szektor a csőd szélére került, erről azonban a hazai médiában csupán kevés szó esett, tekintettel arra, hogy a jóval közvetlenebb, a lakosságot érintő adósságproblémák is megszaporodtak. Az önkormányzatok kapcsán ugyanakkor világossá vált, hogy állami adósságátvállalás és a feladatok egy részének központi átvétele – például iskolák vagy kórházak üzemeltetése – nélkül belefulladnának az adósságokba. A válság rávilágított az önkormányzati szektor elkerülhetetlen reformjára, ami elengedhetetlen mind a rövid távú finanszírozási problémák megoldásához, mind a hosszú távú eredményes működés biztosításához – írja a blog.

A jövőben szükség lesz a tervezési és kontrollmechanizmusok fejlesztésére, a helyi bevételek jobb kihasználására, további állami adósságátvállalásra és a helyi szinten finanszírozhatatlan közfeladatok átadására, az eredményszemléletű könyvvezetésre való sikeres áttérésre, a devizaadósságok által keltett finanszírozási bizonytalanság kezelésére, a forrásbevonás zökkenőmentes biztosítására, lakossági források bevonására.

Teendő tehát bőven akad, a válság és az EU-s fejlesztések lehetősége ugyanakkor rávilágított, hogy a korábbi szemlélet helyett egy új, tervezéssel, kontrollal és eredményszemlélettel fűszerezett gazdálkodási modellre van szükség a hazai önkormányzatoknál – írja a blog.