Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ilmars Rimsevics, az idei év elején az eurózóna tagjává lett Lettország jegybankjának elnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett Lámfalussy Lectures Konferencián elmondta, hogy országa jelenleg Európa legjobban növekvő gazdasága és ez így lesz a következő pár évben is. A válság előtti GDP-szintet a balti állam 2013-ban érte el. Ennek a növekedésnek kell, hogy legyen egy motorja, forrása; a versenyképesség itt a kulcskérdés, ez a legfontosabb tényezők közé tartozik a lett jegybankelnök szerint. Lettország exportja emellett az egyik legdinamikusabban bővül az EU-ban. Mi büszkén mutatjuk be, hogy leértékelés nélkül értük el ezt a szintet - tette hozzá Rimsevics.
A munkanélküliségi rátát 19 százalékról 9,5 százalékra tudták csökkenteni, a folyó fizetési mérleg egyensúlyát is sikerült teljes egészében helyreállítani, ebben a külföldi tőkebefektetések komoly szerepet játszottak. Emellett pedig alacsony infláció is volt az utóbbi években Lettországban.
Megosztják tapasztalataikat, ha kérdezik őket
Nem azt szeretnénk mondani, hogy megtaláltuk a "lett receptet", de ha valaki megkérdezi tőlünk, hogyan csináltuk, szívesen megosztjuk véleményünket - fejtette ki Rimsevics. Az első dolog a válságban, amire gondoltak, hogy le kell értékelni a fizetőeszközt, Lettország viszont erre nemet mondott. A központi bank meggyőzte a kormányt, hogy a leértékelés nem opció, a kormányzati kiadásokat kell csökkenteni, de rugalmas munkaerőpiacot kell kialakítani és a kereskedelmet is nyitottá kell tenni.
A leginkább nélkülözhetetlen tény Lettországnak a válság sikeres legyőzéséhez Rimsevics szerint, az az volt, hogy gyorsan tudtak cselekedni. Csökkentették a kiadásokat, enélkül Lettország nem lett volna képes a válság fölé kerekedni. Felmerül a kérdés, hogy lehetett-e volna másképpen tenni: Rimsevics szerint igen, volt rá példa, hogy máshol másképp csinálták, döntően a bevételek növelésével. Ám Lettországban igen precíz "leltárt" állítottak össze, alaposan áttekintettek minden kiadási tételt. A központi bank szolidaritásból csökkentette munkatársainak fizetését is, 40 százalékos vágást fogadtak el a munkatársak. Rimsevics ezek után a kertészetből hozott példával illusztrálta azt, hogy ha a nem szükséges ágakat levágjuk, a következő évben jobb lesz a termés. Ez a kiadások területén is így van - tette hozzá.
Teljesen természetes volt a csatlakozás
A központi bank esetében és személyesen nálam sem merült fel az euróhoz csatlakozás kérdése - emelte ki Rimsevics. 2004-től kezdve nagyon sokan vettek fel euróban hitelt Lettországban, az akkori hitelek 80 százaléka euróban denominált volt, a lakossági megtakarítások felét euróban tartották a polgárok. Természetes volt számunkra, hogy az eurót használjuk - mondta a jegybankelnök. Teljes mértékben értjük, hogy mit jelent az eurózóna tagjának lenni, leellenőriztük, hogy mit jelent ennek a hajónak a fedélzetére lépni - hangsúlyozta. Kétség nem volt bennem, hogy Lettország számára az eurózóna a helyes út - mondta Rimsevics.
A lett jegybankelnök szerint az eurózónás tagság azonnali hatásokkal is járt: már maga a bejelentés is két fokozatot javított az ország hitelminősítésén, ez pedig a hitelezés költségeit is befolyásolta. A leértékeléssel kapcsolatos pletykák pedig soha többet nem merülnek fel, emellett pedig az EKB mindig is ott lesz a háttérben, ha probléma akad - fejtette ki Rimsevics.
