Itt a döntés: nem ludasak a közjegyzők a devizahitelesek csőbe húzásában

Az Európai Bíróság egy magyar devizahiteles ügyben hozott ma ítéletet, és a lényege az, hogy a közjegyzőnek nem kell megvizsgálnia, hogy egy szerződésnek tisztességesek-e a kikötései, amikor végrehajtási záradékot csatol hozzá. A bíróság ítélete szerint a szerződések tisztességtelenségének vizsgálata bírósági feladat, a közjegyzőkre nem vonatkozhat ez a követelmény, legfeljebb a szerződés elkészítése során, megelőző jelleggel. Az ítélet fontos esemény azoknak a magyar devizahiteleseknek, akik abban reménykedtek, hogy a velük szemben indult végrehajtás érvénytelen a joghézag miatt.

Az ügy, amelyben a bíróság döntött, 2007-ben kezdődött. Egy magyar magánszemély az Erste Banknál vett fel svájcifrank-alapú kölcsönt, amihez szokás szerint egy úgynevezett végrehajtási záradékot is csatolni kellett.

Fülöp Máté

Ez a közokirat azért fontos része a szerződésnek, mert azt biztosítja, hogy – a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglalt eljárás szerint – a kötelezettségvállalás (jelen esetben a kölcsön) közvetlenül végrehajthatóvá váljon. Vagyis a banknak vagy a megbízottjának nem kell bírósági eljárást lefolytatnia ahhoz, hogy a végrehajtást elindítsa.

A konkrét ügyben az adós ellen el is rendelték a végrehajtást, mert nem tudta rendesen fizetni a hitelét, ám ő azzal érvelt, hogy ez az eljárás nem felel meg az uniós fogyasztóvédelmi irányelveknek. Álláspontja szerint ugyanis a közjegyzőnek a végrehajtási záradék kibocsátása előtt meg kellett volna győződnie arról, hogy a kölcsönszerződésben nincsenek tisztességtelen elemek, mivel azonban erre nem volt kötelezettség, a magyar jogszabályok nincsenek összhangban az európai irányelvvel.

A luxemburgi testület korábbi ítéletei kifejezetten előírták, hogy a fogyasztói szerződéseknél a tisztességtelen jelleget hivatalból értékelni kell.