Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Rákellenes, méregtelenítő, tisztítja a májat és javítja a látást, ráadásul ökológiai gazdálkodásból származik – mindezt a sok pozitív tulajdonságot L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár állítja a borai mellé ajánlott barackmagjáról, amelynek minden egyes csomagja ezer forintot kóstál. A bökkenő csak az, hogy effajta minősítéseket szigorúan tilos ráírni az élelmiszerekre; többségük objektíven nem is bizonyítható. Az ökológiai, más néven biogazdálkodásról szóló tanúsítvány is hiányzik a csomagolásról; ráadásul sem L. Simon, sem cége, a Simon és Simon Kft. nem szerepel a nyilvántartott ökológiai gazdálkodók között. Az pedig, hogy esetleg nem permetezi a barackfáit, még nem jogosítja fel, hogy bioélelmiszerként tüntesse fel a portékáját. Mindez arra utal, hogy az államtitkár trükkösen próbálja meglovagolni azt a trendet, hogy Magyarországon is sikk lett a bio – hát még az, ami gyógyulást is ígér.
L. Simon László rákellenesként reklámozott biobarackja, illetve az államtitkár és borásza az agárdi pincészetben. Maghasítás
hvg
„Élelmiszernek gyógyhatás nem tulajdonítható, jelölésén gyógyhatásra vonatkozó állítás vagy ilyen tulajdonságra utalás nem tüntethető fel” – közölte kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely a HVG megkeresését közérdekű bejelentésként kezelve vizsgálatot is indított L. Simon „csodaszere” ügyében. Alighogy megérkezett szerkesztőségünkbe a Nébih erről szóló értesítése, az államtitkár honlapjáról néhány órán belül eltűnt a barackmagreklám. Kicsi az ország, és erősnek tűnik az összefüggés a két eset között, de persze az sem zárható ki, hogy sokan bedőltek a masszívan egészségesnek titulált terméknek, és épp mostanra fogyott el a teljes készlet.
Nem L. Simon az egyetlen politikus, aki szó szerint is eteti a népet. Számos parlamenti képviselő, polgármester vagy államtitkár tulajdonos valamiféle élelmiszergyártó cégben, termeszt zöldséget vagy tart fenn borászatot. Utóbbit L. Simon is műveli: 1999-ben alapította agárdi pincészetét, amely pár éve azzal került be a híradásokba, hogy rabokkal dolgoztatott. Az egyik kereskedelmi lánc reklámújságja szerint a pincészet „nemcsak nedűi terén mondható rendkívülinek, palackjai impresszív külseje is fontos karakterjegye a vállalkozásnak”. Vagyis L. Simon nem kizárólag a barackmagnál ad a külsőségekre. A költőként korántsem romantikus stílusáról elhíresült államtitkár lírai neveket ötlött ki a borainak: a környékbeli nádasokban fészkelő madarak után egyebek között Zöldikének, Rozsdás csuknak és Vörös gémnek hívja őket, s a palackokat is a nevezett szárnyas vadak „művészi precizitással kidolgozott képei díszítik”. Azt viszont nem tudni, mi alapján nyerte el a Kalóz nevet a borivók körében a legújabb divatnak számító, frissítő rozé-gyöngyözőbor kategória képviselője, amely manapság akciósan, 1249 forintért kapható Baldauf László CBA-elnök Corso Gourmand nevű Váci utcai üzletében. A 2012-ben borlovaggá is avatott polihisztor cabernet sauvignonja pedig – amely 2 ezer forintos árával még mindig messze van a prémium kategóriától – nemzetközi sikert is aratott már: idén tavasszal ezüstérmes lett a Vinalies International elnevezésű párizsi megméretésen, holtversenyben többek között a legendás 2011-es évjáratú, 8 ezer forintos villányi Bock Cuveevel.
Villány egy másik ismert borásza is politizál. Az Ős-Dráva programot koordináló Tiffán Zsolt miniszteri biztos a saját bevallása szerint lassan szerette meg a bort, miután főiskolásként rájött, hogy a lányok körében az presztízsnövelő. A bizniszt tavaly a Szársomlyó tövében uniós pénzből bővítő sztárborász – pontosabban a családban a szakmát elsősorban űző édesapja, Tiffán Ede – L. Simonnal szemben a régimódibb, „nagyboros” stílust képviseli. Jellemzően testes, magas tannintartalmú nedűiből a 17 ezer forintos példányok szerepelnek a boltok legelőkelőbb polcain. Szakmai vélekedések szerint a hazai láncok árulják azokat a kevésbé neves, középkategóriás borokat is, amelyek készítéséhez számos politikus szőlőjét felhasználják. Ezek azonban első látásra nem azonosíthatók be, így az átlagfogyasztó nem tudja, melyik bort kell megkóstolnia, hogy kiderüljön, jól gazdálkodik-e Lázár János kancelláriaminiszter két fia, akiknek a nevén másfél hektár mádi szőlőbirtok van, felesége haszonélvezetével.
Tokaj környékén mindig is erős fideszes érdekeltségek voltak. A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó ugyan tíz éve kiszállt a Szárhegy Dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja Kft.-ből, amelyet mások mellett Kékessy Dezső volt párizsi nagykövettel együtt gründolt, ám néhány hektár földet azért megtartott; az ottani termés Kékessyék Patricius Borházának nedűiben köt ki. Mádon borászkodik fiával Demeter Ervin egykori nemzetbiztonsági miniszter, jelenleg a megyei kormányhivatal vezetője is. Az eredetileg vendéglátó-ipari főiskolát végzett volt MDF-képviselő családi pincészetének legújabb, Élvezet fantázianevű, 5 ezer forint körül kínált „junior koncepcióborát” a honlap tanúsága szerint élelmiszerboltokban éppúgy nem lehet kapni, ahogyan a 22 ezer forintos aszút vagy a 8 ezer forintra belőtt furmintot sem. Kaphatók viszont olyan trendi éttermekben, mint a Michelin-csillagos Onyx, a Mák bisztró vagy a balatonszemesi Kistücsök.
Bár nem maga Hörcsik Richárd fideszes képviselő, hanem azonos nevű fia termeszt öt hektáron szőlőt a Tokaji borvidéken, az egész család rámozdult a bizniszre, s kiegészítő vállalkozást is futtat. A honatya 30 százalékos résztulajdonában lévő Dynamis Kft. pálinkás- és boroshordók gyártásában utazik, de borospalack-tárolókkal, egyéb pinceberendezésekkel, sőt még ülőbútorokkal is el tudja látni a szőlő levének szerelmeseit.
Simonka György a paprikáival. Aratás
Lehoczky Péter
„Nagy divat a borászkodás, aki nagyobb vagyonból kisebbet akar csinálni, az belefog, csak azért, hogy a saját köreiben trendi legyen. Pont olyan ez, mint a vadászat” – mondta a HVG-nek egy, a piac egészére rálátó borkereskedő. A szenvedély nem új keletű: az előző ciklusokban is akadtak kormánypárti politikusok, akik a szőlő feldolgozásába kezdtek, Wekler Ferenc SZDSZ-es képviselőtől az egykori szocialista frakcióvezető Nagy Sándoron át Kiss Elemérig, a Miniszterelnöki Hivatalt a Horn-kormány idején irányító közigazgatási államtitkárig. Mikola István volt egészségügyi miniszter pedig vásárolt szőlőből készített bort.
A korszellemhez a bornál csak a pálinka passzol jobban, leginkább azért, mert ezekben a politikusi körökben az dívik igazán, hogy vadászat után a saját pálinkájából kínálja meg a házigazda a kollégákat. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor szinte első dolgaként adómentessé tette a házi pálinkafőzést, ami miatt később összeütközésbe került az EU-val, s az idén már szigorodtak a szabályok. „A magyar pálinka már hungarikum és páratlan az alkoholos italok között, hiszen csak gyümölcsből készül” – érvelt Font Sándor fideszes képviselő tavaly a brüsszeli támadás ellen, miközben ő maga sem veti meg a pálinkát, sőt a Gyümölcspálinka-főzők Országos Szövetségének elnökletét is elvállalta. Font maga a bérfőzetést preferálja, míg például a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős V. Németh Zsolt államtitkár saját maga főz, és pár éve a Magyar Pálinka Lovagrend tagja is lett. A lovagrend elismert főzőket vagy olyan közéleti személyiségeket választ tagjai közé, akik sokat tesznek a pálinka népszerűsítéséért. Már „leigazolta” többek között Font Sándort, Kósa Lajos Fidesz-alelnököt, de Gráf József 2010 előtti agrárminisztert is. Vélhetően csak idő kérdése, hogy bekerüljön a körbe Tiborcz István, a kormányfő veje is, aki nemrég igazgatósági tag lett a fő tevékenységeként desztillált szeszes ital gyártását megjelölő G2G Zrt.-ben, melyet eredetileg, 2011-ben Házipálinka Bérfőzde néven jegyeztek be.
Tiborczhoz hasonlóan új szereplő az élelmiszerbizniszben Mészáros Lőrinc, Felcsút formálisan független, ám Orbán Viktorral szoros kapcsolatban álló polgármestere is, aki a közelmúltban szerezte meg a felszámolásból megvett Vivien és a Santa Aqua ásványvizek védjegyét. A víz minősége szakértők szerint kiváló, nátriumtartalma alacsony, így a trendi babavizek versenyében is labdába rúghat. Szakmai berkekben úgy tartják, a bicskei kutak hozama alapján akár a nagyok közé is bekerülhet Mészáros szerzeménye, bár a technológiája még korszerűsítésre szorul. Az első nagy megrendelés mindenesetre már megvan: a MÁV a hőségriadóra készülve rendkívüli ásványvízbeszerzést bonyolított le június végén. A 2 milliós megrendelést – másnapi szállítással – a felcsúti polgármester cége nyerte meg.
Pócs János a dinnyeföldjén. Mr. Mézédes
Facebook
Kevésbé tűnik sikersztorinak Mészáros Bakony Hús Kft.-je, amely nemrég még olyan álmot dédelgetett, hogy a futballsztár Puskás Ferencről elnevezett kolbásszal tör be a piacra. Ehhez képest a Bakony márkanevű hústermékeket is alig lehet megtalálni a boltokban, pedig azokat a hazai láncokon kívül már a multik is forgalmazzák, többek között a felcsúti focit támogató diszkont, a Penny Market is kitette a polcaira, s Mészáros nagy reményeket fűz a Tescóhoz is. Bár a cég első számú partnere eddig a CBA volt, több belvárosi üzletben hiába kerestük a portékáit. „Egyszer rendeltünk a mangalicatermékükből, de senki sem vitte” – mondták egy színvonalas belvárosi szupermarketben. Hosszas keresgélés után viszont a majorannás kenőmájasát sikerült megtalálnunk az Auchanban. Ez volt a legolcsóbb a műfajban, egy 150 grammos rudacskát 169 forintért árultak; munkatársaink szubjektív véleménye szerint az íze is ennek megfelelő volt. A Bakony Hús termékeiből az Erzsébet-táborokban nyaraló gyerekek is kaphatnak, mivel az Erzsébet Üzemeltető Kft. maga is a forgalmazók között van.
Az állami hátszél segítségével Mészáros előbb-utóbb utolérheti akár a lipóti pékként ismertté vált Tóth József Pétert, az azonos nevű szigetközi település független polgármesterét is, aki – felcsúti kollégájától eltérően – politikamentesen, talán ezért is lassabban, de biztosan alakuló karriert tudhat magáénak. A ma már mintegy kétszáz helyen kapható lipóti péksütemények mestere 14 évvel az után lett a szigetközi település első embere, hogy 1992-ben – pék szakmunkásként – elindította vállalkozását: esetében előbb volt a szakma, csak aztán jött a politika. Cukrászként végzett, de hamar abbahagyta a praktizálást – pedig egységvezetői beosztásig vitte a bácsalmási áfész cukrászüzemében – Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Képzettségben nem szenved hiányt Sallai Róbert Benedek LMP-s politikus sem, aki papíron aranykalászos gazda, méhész és vadgazdálkodási technikus is egyben. A méhészkedést űzi Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára is, aki – mivel oktatja – a nyúl- és prémesállat-tenyésztésben is otthonosan mozoghat.
| Vacsoracsaták |
Ha a politikusok zöme nincs is jelen az élelmiszerpiacon, szűkebb-tágabb ismerősi, baráti körben többen is előszeretettel főznek másokra. És hogy mennyire büszkék egyesek ebbéli tudományukra, az abból is kiderül, mennyire szívesen anekdotáztak erről, például a HVG Portré rovatában. „Hozzájárultam, hogy II. Erzsébet reggelente valami különlegesen finomat fogyasszon” – büszkélkedett Varga Mihály gazdasági miniszter (akkor még csak Fidesz-alelnök) a kilencvenes évek közepén, amikor róla készült portrénkban arról beszélt, az egyetemi évei után rövid időre elszegődött dolgozni Angliába. Ekkor került a királyi ház szállítójaként ismert lekvárgyárba, ahol a dzsemek készítésével vette ki a részét a kapitalizmus építéséből; hogy milyen eredménnyel, arról nem szól a fáma. Szemben minisztertársa, Fazekas Sándor főztjével: az agrártárca vezetőjének birkapörköltjéről a saját állítása szerint legendákat mesélnek. „Ez nem pusztán étel, hanem maga az ételre épülő kultúra és műveltség” – dicsérte a főztjét pár hete a HVG-portréban Fazekas, hozzátéve: a családjában generációkon át öröklődő receptből dolgozik. Ő egyébként, mint mondta, ritkán főz, „de egyszer sem fordult elő, hogy maradt volna belőle”. A világot járt, London, Brüsszel, Budapest és – észt felesége révén – Tallinn között ingázó fideszes EP-képviselő Schöpflin György is otthonosan mozog a lábosok, fazekak közelében. Ha ideje engedi, a különböző európai konyhákkal kísérletezik. Németh Szilárd rezsicsökkentési biztosnak egyenesen szenvedélye a főzés: „Legszívesebben csülkös-velős pacalt készítek (...) Kedvencem még a töltött libanyak, amit a nagymamám szolgálóként tanult meg a sok kóser kaja mellett.” Párttársa, Zsigó Róbert hivatalból is törődik azzal, mi kerül az asztalra: a Fidesz-szóvivőség után élelmiszerlánc-felügyeleti államtitkárrá nevezték ki. Szűkebb területe azonban az édességipar: politikusi karrierje előtt Baján cukrászkodott. Ezzel kapcsolatban korábban azt tartotta fontosnak megosztani a HVG-vel, hogy „tizenkét évi cukrászati tapasztalataim sokat segítettek a képviselői munkám tisztességes ellátásában”. Ugyanis „a cukrászszakmában tényleg meg kellett tanulni az időnket jól beosztani, nem lehetett valamit félbehagyni, hogy majd másnap befejezem, vagy otthagyni a piskótát a sütőben”. Bár Rogán Antal korábban a „maximum egy levest és egy virslit tudok összehozni” formulával hárított, számos párt- és politikustársa már receptkönyvvel is beírta a nevét a politikai gasztronómiába. A sort az MSZP-s Békesi László–Csehák Juditházaspár nyitotta, majd a kormányfőfeleség Lévai Anikó, tavaly pedig Gyurcsány Ferenc folytatta. A többségnek azonban csak egy-egy olyan specialitása van, amit fontosnak tartott megosztani a nyilvánossággal, amikor Őszy-Tóth Gábriel szerkesztésében 2001-ben megjelent az Így főz a Tisztelt Ház című receptgyűjtemény. A könyvben közölt fogásokból az is kiderül, hogy a politikusok gyomra pártsemleges: nem lehet azt mondani, hogy a jobboldal magyarosabb ételeket részesítene előnyben, mint a képviselői által gyakran multikultival vádolt ballib. Az időközben alkotmánybíróvá avanzsált exfideszes Balsai István például a mexikói pizzareceptjére esküszik. A nagy pecás hírében álló Áder János a baconszalonnába göngyölt süllővel jeleskedik. A fideszes Selmeczi Gabriella sem a magyar édesvízi halakkal, hanem az olasz konyha szerelmeseként a tenger gyümölcseivel bolondítja spagettijét. Deutsch Tamás keletre tekint: neki az indiai csirkeleves a specialitása. A korábbi kulturális államtitkár, Halász János stílszerűen narancsos kacsával kápráztatja el a környezetét, az MSZP egykori elnöke, Kovács László ugyanennek a kínai változatát, a pekingi kacsát készíti előszeretettel. Szemben a szocialisták másik volt elnökével, Lendvai Ildikóval, aki a magyaros pásztortarhonyát preferálja; politikusi megnyilatkozásaihoz méltóan „csípősen”. Az MSZP-s múltja dacára újabban az Orbán-kormány miniszterelnöki biztosaként dolgozó Szili Katalin „vadrizzsel töltött karalábéjával” szintén nem valamelyik egzotikus ételben éli ki szakácsművészetét. A liberális Fodor Gábor az öntött kiflijével, illetve Pokorni Zoltán a körözöttjével viszont nem sokat kockáztat. A legegyszerűbb, legpuritánabb ételt talán mégis Orbán Viktor készíti, illetve propagálja: tanyai levetlenje nem más, mint lebbencstészta avas szalonnával. DOBSZAY JÁNOS |
A manapság igazán hazafias tettnek számító dinnyetermesztés sem létezik politikus nélkül. Ez egyébként az egyszerű dinnyetermesztőknek is hasznosnak bizonyult pár éve. Az állami dinnyekartell kivitelezőjeként híressé vált Simonka György fideszes országgyűlési képviselő 2012-ben, a Magyar Dinnyeszövetség elnökeként elérte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodjon a nagy élelmiszerláncokkal: egyikük sem viszi 99 forint alá a dinnye árát, mert az már nem érné meg a termelőknek. Azóta az Országgyűlés törvényesítette a kartellezés lehetőségét az agráriumban: nem számít már versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre.
A dinnyekirály mégsem a zöldség- és gyümölcstermesztő cégeiből azóta kivonult Simonka, hanem párttársa, Pócs János jászberényi honatya, aki 28 hektáron termeszt különféle dinnyefajtákat, s optimális esetben hektáronként 30–40 tonnát tud eladni. „Nem baj, ha az elején alacsony árról indul a szezon, csak ne csökkenjen az ár” – mondta egy tévéműsorban a politikus, aki a termést főleg helyben árusítja, no és külföldön: német, lengyel, szlovák piacokon. A Pócs családban dinasztikusnak számít ez a megélhetési forma, a képviselő is a dinnyeföld mellett, egy dinnyéskunyhóban látta meg a napvilágot. Pócs sajátos marketingeszközökkel is népszerűsíti a termékét: a Pócs Dinnyészet minden évben megrendezi a Miss Mézédes szépségversenyt, melynek győztesét a Facebook-oldalukon dinnyével pózoló hölgyek közül választják ki.
