A magyar kormány szerint az új magyar atomerőmű építésével kapcsolatban megindított uniós versenyjogi vizsgálattól nem kell tartani, és a kormány továbbra is fenntartja állítását, mely szerint a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást. Ennyi a tartalmi mondanivalója a Miniszterelnökség kedden délelőtt kiadott sajtóközleményének, melyet az is indukálhatott, hogy a hírek szerint Lázár Jánosnak Brüsszelben a "kreatív adatösszeállítás" miatt kell magyarázkodnia.

A Távirati Iroda által négy részletben közölt kormányzati dokumentum azonban ennél messzebb mutat: a Brüsszel–Budapest-vitában látni engedi a kormányzati gondolkodás egyes elemeit. A közleményben például az olvasható, hogy, hogy "A magyar kormány megítélése szerint az Európai Bizottság versenyjogi biztosának 2015. novemberi 23-i döntése, illetve az Európai Unió hivatalos közlönyében ma megjelent összefoglalója számos pontatlanságot, félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz", majd az az állítás is, mely szerint "a Paks II. beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére".

MTI / Sóki Tamás

Arról azonban a szöveg hallgat, hogy éppen ez utóbbi állítását nem tudta eddig a kormány Brüsszelnek bizonyítani (miközben az EB pont azokat az aggályait jelezte, melyekről a HVG-nek tavaly Felsmann Balázs beszélt a Paks II. beruházás közgazdasági modellszámításának bemutatásakor). Helyette az olvasható a Miniszterelnökség álatal kiadott szövegben, hogy "az Európai Bizottság a közel kétéves versenyjogi egyeztetéseket követően sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját megcáfolná".

Ez arra utal, hogy Lázárék valójában fordítva ülnek a lovon, mivel ezügyben bizonyítania most a magyar kormánynak kell(ene).  Ráadásul ez a fonák logika máshol előjön. 
Az uniós dokumentum nyilvánosságra hozatala azt is jelenti, hogy egy hónapig az EB és a magyar kormányok kívül, ún. "harmadik felek" is észrevételeket tehetnek a brüsszeli vizsgálatindítási döntéssel kapcsolatosan. A Miniszterelnökség szerint azonban "a bizottság például félrevezető módon arra kéri fel a harmadik feleket, hogy az állami támogatással kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket, holott annak meglétét még egyáltalán nem bizonyította". Az EB által a múlt héten publikált, több mint 30 oldalas, a vizsgálat megindítását indokló leveléből az világosan kiderült, hogy Brüsszel kérdéseket tesz/tett fel, információkat kért és kér be a magyar kormánytól, és ezek alapján számos kérdésben úgy találta, hogy az állításait nem tudta egyértelműen alátámasztani.

Azt is a most megindult vizsgálatnak kell majd igazolnia vagy cáfolnia, hogy "a bizottsági állásfoglalásban sugalltakkal ellentétben a magyar kormány az elmúlt közel két év során a bizottság kéréseinek eleget téve minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott az értékelés elvégzéséhez". Meg az a kormányzati jelzést is, hogy "a bizottság bizonyos feltételezett megállapításai nem helytállóak, ezért a félreértésekre tételesen fog reagálni a következő beadványában".

A ma kiadott sajtóközleménnyel kapcsolatosan azonban az a legnagyobb talány, hogy ha az EB napokban megjelent levelét a magyar kormány már november 23-án, hivatalból megkapta, akkor az elmúlt másfél hónapban mit csinált az ezzel foglalkozó apparátus, hogy csak a ma kiadott közleményben szereplő "cáfolatra" futotta.