Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Lázár János a hvg.hu kérdésére azt mondta: lehetséges forgatókönyv, hogy az állam a jelenleginél nagyobb tulajdoni hányadhoz kerül a milliárdos bankár, Spéder Zoltán bankjában. Ezzel egy csapással megoldódna a probléma, hogy ki az úr Takarékbanknál, mert az abban közvetett tulajdonnal rendelkező FHB-csoport elvesztené meghatározó befolyását. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is hozzátette, hogy ebben a kérdésben a pénzügyi felügyelet, vagyis a Magyar Nemzeti Bank dönthet.
Ezt a forgatókönyvet az tenné lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van egy olyan FHB-kötvénycsomag, amely bizonyos feltételekkel, például akkor, ha a kötvény kibocsátója nem teljesíti a vállalásait, részvényre váltható. A kormány még 2012 szeptemberében foglalkozott az FHB Jelzálogbank tőkehelyzetével, ám az arról szóló döntéseket titkosították.
Lázár János most elismerte, hogy amikor a Magyar Nemzeti Bank a héten megbírságolta az FHB-t, mert egy kötvénykibocsátásnál félrevezető információt tett közzé, az éppen ezt a kötvénycsomagot érintette. A miniszter részletekbe nem bocsátkozott, ismételten arra hivatkozott, a további lépések attól függnek, hogy az MNB milyen felügyeleti döntéseket hoz.
Ezzel ugyanakkor nem cáfolta azokat a piaci információkat, miszerint a 2012. őszi kormánydöntést követő kötvénykibocsátáskor nem az lett az értékpapírok tulajdonosa, aki elsőként Londonban lejegyezte, hanem valaki más. A válaszból az is kiolvasható lehet, hogy ez valóban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
Ennek azért van jelentősége, mert a kötvényjegyzéssel a befektető – akár magánbefektetőről, akár az államról van szó – pénzt bocsát a kötvénykibocsátó rendelkezésére. Ráadásul úgy tudni, hogy az állam, legalábbis 2015-ben nem tartott igényt a kamatra, amely a kötvény után minden év június 15-én esedékes. Jogászok szerint ez kimerítheti a tiltott állami támogatás fogalmát.
Ez alapján valószínűsíthető, hogy az FHB éppen ettől a kötvényproblémától akart megszabadulni, amikor közvetett részvényesként kezdeményezte a Takarékbank rendkívüli közgyűlésének az összehívását idén június 15-ére. Ezen a Takarékbank legnagyobb részvényesével állítólag azt akarta elérni, hogy a takarékszövetkezetek vásároljanak be az FHB Kereskedelmi Bank részvényeiből. Ezzel az FHB Jelzálogbank nagyjából éppen akkora összeghez jutott volna, amennyiből visszavásárolhatná az államtól a kötvényeket.
Ezt akadályozta meg Demján Sándor, amikor levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, és közölte vele, hogy szerinte az FHB meghatározó tulajdonosa, Spéder Zoltán ezzel a takarékszövetkezetek kárára nyerészkedik. Az ezután 24 óra alatt elfogadott törvénymódosítás megalapozta, hogy a Magyar Nemzeti Banknak az eddigieknél jóval nagyobb jogköre legyen a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett, beleértve a személyi kérdéseket és a tulajdonosi jogok gyakorlását.
Lázár János szavai alapján a következő napokban az MNB fog olyan döntéseket hozni, amelyek meghatározhatják az FHB-csoport jövőjét. Annak alapján, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai szerdán már több Spéder-érdekeltséghez is kiszálltak, nem kizárt, hogy az MNB további lépéseket tesz. A tőzsde mindenesetre már árazza a fordulatot, néhány nap alatt több mint 20 százalékot vesztettek értékükből az FHB-részvények. Miután az FHB-ben már eddig is kisebbségi tulajdonos volt az állam, a történtek az állami vagyont is apasztották.
