A fegyvergyártás lesz a magyar húzóágazat?

Szabálytalansági vizsgálatot indított a nemzetgazdasági tárca a balatonfűzfői lőporgyár építkezése kapcsán. A számlákat befogadták ugyan, utóbb mégis kifogás merült fel, így elakadt a pénzáram. A lőszer kurrens cikknek számít manapság, de a 2,5 milliárdos, részben uniós forrásból épülő gyár ebben a felállásban aligha lovagolhatja meg a konjunktúrát. Úgy tűnik, a beruházás politikai háttércsaták terepévé vált, s a tulajdonosok már a legrosszabbra is felkészültek: ha ellehetetlenül a projekt, akkor 7,5 milliárd forint kártérítésre tartanak igényt.

Így állt az egyetlen magyarországi hadiipari beruházás, miközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról nyilatkozott, hogy a fegyvergyártás hosszabb távon az ország húzóágazata lehet, és hogy tárcaközi munkabizottság dolgozik az ehhez szükséges képesség megteremtésén. A régió más országaiban ennél előrébb tartanak, Romániában például már épül az Airbusszal közös helikoptergyár. A keresletre pedig jellemző, hogy tíz éve nem látott, méretes, 5 ezer tonnás lőszerszállítmány érkezett az USA-ból a NATO kelet-európai szárnyának ellátására.

A Komondor. Made in Hungary

Túry Gergely

Ambiciózus hadiipari célokban eddig sem volt hiány. „A német katona a gombjáig német gyártmány. Ezt szeretném látni Magyarországon is” – Orbán Viktor miniszterelnök vázolta így az irányt már 2010 nyarán. A honvédség évértékelő állománygyűlésén a „teljesen szétesett” hadiipar újjáépítéséről beszélt, ami szerinte nem pusztán katonai, hanem legalább annyira gazdasági érdeke is Magyarországnak. „Minden egyes bakancs, amit külföldről rendelünk meg, külföldön teremt munkahelyeket” – ecsetelte. Azóta sokkal több nem történt, mint hogy a kormány elfogadta az Irinyi-tervet, lényegében a gazdaságfejlesztési prioritásokat 2020-ig. Ennek lényege, hogy az ipar részesedése a GDP-ből 23,5-ről 30 százalékra gyarapodjék, a fejlődés motorja pedig hét stratégiai ágazat lenne, ezek egyike a védelmi ipar. Lepsényi István nemzetgazdasági államtitkár – egyben a már említett munkabizottság vezetője – védelmi iparról beszélt, amelynek csupán egy szelete a hadiipar és azon belül a Varga által említett fegyvergyártás. A fejlesztések alapvetően az importfüggőség számottevő csökkentését, a honvédség és a rendvédelmi szervek ellátását szolgálnák.

Bőven van honnan feljebb kapaszkodni. A hivatalos adatok szerint 2013-ban a hadiipari gyártás és szolgáltatás értéke összesen 82,5 millió eurót, alig 30 milliárd forintot tett ki. A kivitel a legutóbbi, 2014-es adatok szerint nagyjából 10 milliárd forint körül alakult, igaz, a mérleg pozitív volt, hiszen az import alig haladta meg a 8 milliárdot. A behozatalban vezetnek az elektronikai és a titkosszolgálati eszközök, a kis kaliberű kézifegyverek, vadász- és sportlőszerek. „Magyarország nemzetbiztonsági szempontjából is fontos, hogy legyen magyar fegyvergyártás” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír Tv-ben.

A reményekkel szemben tény, hogy a tradicionális hadiipari gyártók közül jóformán csak a gépjárműgyártásban bevethető Rába, a vegyvédelmi ruhákról vagy a Komondor páncéljármű fejlesztéséről ismert Gamma és a honvédelmi tárca gödöllői gépgyára, a HM Currus maradt fenn két lőszergyártó társaságában – utóbbiak azonban külföldi kézbe kerültek. Az 1952-ben alapított siroki lőszergyár 2009 óta a svájci RUAG Holding tagja; a RUAG Ammotec Magyarországi Zrt. kis kaliberű, központi gyújtású lőszereket gyárt egyedüliként Magyarországon. Főként svájci, német, svéd és egyesült államokbeli gyártókkal működik együtt, évi 7,5 milliárd forintos árbevétele döntően nyugat-európai és amerikai exportból származik. A cég a Magyar Honvédséggel együttműködve több speciális lőszer kifejlesztésében is részt vett, rendszeres beszállítója a fegyveres testületeknek, kiemelt feladatának tekinti a magyar hatósági felhasználók és a honvédség megrendeléseinek teljesítését – válaszolta Károly György vezérigazgató a HVG-nek. Tavaly a RUAG 10 millió eurós beruházással növelte gyártókapacitását, 2009 óta pedig 4 milliárd forintot költött a siroki fejlesztésekre. „Kizárólag magyar dolgozókat foglalkoztat, immár 350-et, Magyarországon adózik, tehát magyar cég és magyar lőszert gyárt” – tette hozzá a vezérigazgató.

hvg

Arra, hogy konkrétan milyen haditechnikai eszközök gyártása jöhet szóba Magyarországon, egyelőre Simicskó István honvédelmi miniszter sem tudott válaszolni. Vizsgálják, hogy milyen kapacitások, milyen szakmai tudás van itthon, és milyen együttműködést lehetne kialakítani, akár a visegrádi négyekkel, akár másokkal. A nemzetgazdasági minisztériumnak a hazai gyártókat tömörítő Magyar Védelmiipari Szövetség együttműködésével 2012 elején elkészült stratégiai fejlesztési tervezete mindenesetre erősen specializált, high-tech színvonalú, exportorientált védelmi és biztonsági ipar létrehozását célozta meg. Állami integrátorszereppel és a még meglévő hazai tulajdonú technológiai bázisra építkezve, stabil – jogszabályok által garantált – költségvetési háttérrel.

hvg

Nem a fegyvergyártás lesz a húzóágazat a védelmi iparban – állítja Zsitnyányi Attila, a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke. A speciális rendeltetésű, kis sorozatban készülő fegyvereken kívül sem a belső, sem az exportpiacokon nincs megfelelő vevői potenciál. A nagy fegyvergyártó államok a saját cégeik védelme miatt nem fognak vásárolni, békében az erős országok háborúkban kipróbált termékeiből is túlkínálat van, és ezek beszerzése politikai kérdés is. Háborúk, polgárháborúk idején adódik lehetőség fegyvereladásra, főként azonban olyan országokba, ahová éppen akkor nemzetközi egyezmények miatt tilos szállítani – magyarázza az elnök. Rakéta, helikopter, komolyabb műhold gyártására a magyar ipar nem képes, kis forrásigényű platformok fejlesztésében viszont lát lehetőséget.

A hivatalos nyilvántartás szerint mintegy 120 cégnek van engedélye valamilyen hadiipari tevékenységre, a védelmi iparban közvetlenül körülbelül 1700 főt foglalkoztatnak, ami elmarad szinte valamennyi régiós országétól. Viszont ennél jóval nagyobb a kapacitás, az iparágban érdekelt cégek együttesen, a nem katonai célú profilt is beleértve, több tízezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Továbbá számos új vállalkozás jelent meg exportképes termékekkel, mint például a Pro Pátria radarja. A Rába futóművekkel, a Komondor páncélozott jármű fejlesztéséről ismert Gamma vegyvédelmi eszközökkel, a BHE Bonn és a Carinex speciális elektronikai berendezésekkel, a Sero fegyverekkel, a G.I.S. fegyvertartozékokkal jutott piacra Európában, Amerikában, illetve a Közel-Keleten.

VITÉZ F. IBOLYA