szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ma már senki nem lepődik meg azokon a statisztikákon, amelyek szerint Kína egyre több gazdasági területen világelső.

 A legfrissebb adatok szerint most éppen a leggyorsabban fejlődő gazdaság címét vette vissza Indiától. De a jövőre nézve különösen érdekes az a tanulmány, amelyet a Center for China and Globlization (CCG) nevű pekingi agytröszt nemrég tett közzé. Ezt az intézetet nyugati egyetemeken végzett, nyugati kutatóközpontokban szerzett tapasztalatokkal rendelkező, de Kínába visszatért szakemberek alapították 2008-ban. A CCG jelentésének legfontosabb információja, hogy Kína immár a diákexportban is első a világon.

A világ összes egyetemén tanuló, nem hazai diákok egynegyede kínai, vagyis 1,26 millió kínai fiatal végzi felsőoktatási tanulmányait az országon kívül. Ha csak az amerikai és a kanadai felsőoktatási központokat nézzük, az összes ott tanuló külföldi diák 30 százaléka kínai. A CCG azonban nemcsak az egyetemeket, hanem a középiskolákat is vizsgálta. Ezek az adatok még mellbevágóbbak- írja a Les Echos francia lap.

2012-ben még csak a világ külföldi gimnazistáinak 17 százaléka volt kínai, 2015-re 27 százalékra ugrott az arányuk. Ami pedig a jelenleg még otthon tanuló kínai fiatalok jövőbeni szándékait illeti: a CCG által végzett közvélemény-kutatás szerint az elvágyódó kínai diákok 61 százaléka az USA-ba, 10,5 százaléka Nagy-Britanniába menne, míg Kanadát és Ausztráliát 5-6 százalékuk tekinti célnak. Német, francia, dél-koreai vagy szingapúri felsőoktatási intézménybe 3-3 százalék menne szívesen.

A következő kérdés persze az, mi lesz a külföldön diplomázott kínaiakkal. A legfrissebb, ellenőrzött adatok szerint 2015-ben 221 ezren tértek haza. A CCG szerint az utóbbi években egyre magasabb a hazatérők aránya, de még mindig csak negyven százalék körüli. Vagyis a külföldön végzett kínaiak hatvan százaléka ott is marad. Hogy miért? Vélhetően, részben a kínait messze meghaladó fizetésért. De a CCG szerint azért is, mert a hazatért, külföldön diplomázott kínaiaknak csak a negyven százaléka talál a képzettségének valóban megfelelő állást. Hatvan százalék viszont olyan munkakörbe kerül, amelynél sokkal többre hivatott. 

Tehát a kínai diákexport globálisan lenyűgöző, de ebből még nem profitál eléggé a kínai gazdaság. Az már persze más kérdés, hogy a külföldön elhelyezkedett, jól képzett kínaiak milyen adut jelenthetnek a világ legnépesebb országának a globális gazdasági versengésben
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!