Miért utálják a techóriások annyira Trumpot?
Forrong a Szilícium-völgy a hét, muszlim többségű ország polgárainak belépését megtiltó elnöki rendelet miatt. Donald Trump eddig sem volt a kaliforniai techcégek kedvence, ám most létüket féltik.
„Van hatékonyabb módja is a közbiztonság megőrzésének, mint egy olyan intézkedés, amely jelentős károkat okoz az ország megítélésének és értékeinek.” A Microsoft szóvivője kelt ki így Donald Trump pénteken aláírt rendelete ellen, amely 90 napra megtiltja a belépést hét, jórészt muszlim ország lakói számára. Nem ez volt az egyetlen kemény bírálat a nyugati partról: az intézkedés az egész világon felzúdulást okozott, a leghangosabban mégis a technológiai cégek tiltakoztak miatta.
Donald Trump ellen fordult még kedvenc médiuma, a Twitter is. Le nem tiltották ugyana @POTUS fiókot, ahogyan azt dühös felhasználók elvárták volna, ám a cég első embere, Jack Dorsey kemény hangnemben kelt ki a rendelet ellen. Egy tweetben arra is felhívta a figyelmet, hogy a szíriai bevándorlók 11 százaléka vezet valamilyen vállalkozást, ami a "tőzsgyökeres" amerikaiakhoz képest több mint háromszoros arány.
11% of Syrian immigrants to the U.S. are business owners, more than triple that of U.S.-born business owners https://t.co/cU9UMKcG4r
— jack (@jack) January 28, 2017
Egy ilyen üzletember a világ legnagyobb techcégévé kinövő Apple alapítójának, Steve Jobsnak a vér szerinti apja is. John Abdulfattah Jandali 85 évesen is egy renói kaszinó alelnöke. Rá is gondolhatott Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, amikor a cég dolgozóinak küldött körlevélben így bírálta Trump rendeletét: „az Apple nem létezne bevándorlás nélkül”.
Nem az Apple az egyetlen cég, amely ezt elmondhatja magáról a Szilícim-völgyben: a PayPal, később a Tesla és a SpaceX alapítója, Elon Musk sem az Egyesült Államokban született. Igaz, a szülőhazájából, Dél-Afrikából előbb Kanadába, onnan pedig az Egyesült Államokba áttelepülő Musk jóval visszafogottabban reagált a kitiltásra. Az „nem a legjobb módja az ország előtt álló kihívások kezelésének” – posztolta Twitter-oldalán, hozzátéve azt is: azok közül, akiket negatívan érint az intézkedés, sokan „az Egyesült Államok támogatói”, akik nem érdemlik meg a tiltást.
Many people negatively affected by this policy are strong supporters of the US. They've done right,not wrong & don't deserve to be rejected.
— Elon Musk (@elonmusk) January 29, 2017
A Google egyik alapítója, a moszkvai születésű Sergey Brin is akcióba is lépett, igaz, ő egy tüntetésen. Brin – akinek matematikus-közgazdász apja 1979-ben disszidált családjával a Szovjetunióból – a San Franciscó-i reptéren tüntetett az intézkedés ellen.
Google cofounder Sergey Brin at SFO protest: "I'm here because I'm a refugee." (Photo from Matt Kang/Forbes) pic.twitter.com/GwhsSwDPLT
— Ryan Mac (@RMac18) January 29, 2017
A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai közben szintén a munkatársaknak küldött üzenetben ítélte el az intézkedést. Az indiai Csennaiban (korábbi nevén Madrász) Picsai Szundaradzsan néven született szakember – Satya Nadellához, a Microsoft vezetőjéhez hasonlóan – egyike azoknak a bevándorlóknak, akiket Trump legfőbb tanácsadója, Steve Bannon személyesen „szólított meg”.
A Breitbart News radikális jobboldali hírportál vezetőjeként ismertté vált Bannon a csatorna rádióadásában interjúvolta meg Trumpot még a választási kampány finisében. A kedélyes beszélgetésben abban egyetértettek, hogy a migránsok elveszik a munkát az amerikaiak elől, Bannon pedig hozzá is tette: tarthatatlan, hogy „a Szilícium-völgy cégvezetőinek kétharmada Ázsiából származik”.
Tény, sok bevándorló került magas pozícióba a térségből, ám a kijelentés – mint arra a Huffington Post felhívta a figyelmet – túlzás. A lap egy 2015-ös tanulmányt idéz, amely szerint a kaliforniai techcégeknél dolgozók 27 százaléka ázsiai vagy ázsiai-amerikai. A menedzserek 19 százalékát teszik ki, a cégvezetőknél pedig 14 százalékos az arányuk.
Olcsó fuvar, ingyenszállás
A rendelkezés még olyan cégvezetőknek is szúrta a szemét, akiket nem lehet azzal vádolni, hogy kritizálnák Trumpot. Travis Kalanick, az Uber vezetője, aki tanácsadóként segíti az elnök munkáját, nem csak bírálta a tiltást, de még azt is felajánlotta, hogy a fuvarközvetítéssel foglalkozó cég kompenzálja azt a bevételt, amelytől egy sofőr elesik a kitiltása miatt.
Hogy ez pontosan hány embert érint és ez mennyibe fog kerülni az Ubernek, még nem világos, ahogy az sem, hogy a valójában nem alkalmazottként, hanem alvállalkozóként foglalkoztatott sofőrök hogyan jutnak a pénzükhöz.
Annyira azért nem kell sajnálni az Ubert. New Yorkban például abból tud profitálni, hogy a jobbára muszlimokból álló taxisszakszervezet úgy döntött – ugyancsak az intézkedés elleni tiltakozásul –, egy órán keresztül nem vesz fel utast a JFK reptéren. A taxisok uberes kollégáikat is megpróbálták ugyan rábírni a csatlakozásra, ám hírek szerint az Uber csak annyit reagált, hogy alacsonyan tartotta árait a megnövekedett forgalom ellenére. (A szolgáltatás árai emelkednek, ha megnő a kereslet egy adott időszakban.)
A közösségi gazdaság másik megacége, az Airbnb ingyenszállást ígért azoknak, akik a rendelet miatt nem tudnak az Egyesült Államokba utazni. A cég felhívást tett közzé: bárki felajánlhatja otthonát a menekülteknek és azoknak, akiket váratlanul érintett az Egyesült Államokba történő beutazást tiltó intézkedés.
A menekülteknek kínált segítséget első reakciójában a Starbucks is. A seattle-i gyökerű, 75 országban jelenlevő kávéházlánc azt közölte: a következő öt évben 10 ezer menekültnek kíván munkát adni, előbb az Egyesült Államokban, később a Közel-Keleten is.
Álmodozók
Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője sem akart kimaradni a tiltakozók sorából. Stílszerűen hosszú Facebook-posztban állt ki a bevándorlás és a menekültek befogadása mellett és kelt ki az elnöki rendelet ellen.
A posztban azt is megemlíti, örömmel hallotta, hogy az elnök valamiféle megoldást akar találni az úgynevezett Dreamers kérdésére. A szó álmodozókat jelent, de Zuckerberg valójában egy programra és az azt szabályozó törvényre utalt. A DREAM Act azokat segíti tartózkodási engedélyhez, akik 16. születésnapjuk előtt kerültek az Egyesült Államokba, ott végzik tanulmányaikat, és törvénytisztelően élnek.
A DREAM Act még 2001 augusztusában került a szövetségi törvényhozás elé – az egy hónappal későbbi terrorcselekmények fényében érthető, hogy a javaslatot végül nem sikerült átverni a kongresszuson. Több mint húsz államban később viszont hatályba lépett. Ezek közé tartozik Kalifornia is, bár ott 2011-ig, Arnold Schwarzenegger távozásáig várni kellett erre, a kormányzó ugyanis többször vétót emelt a törvény ellen. (Ennek persze nem idegengyűlölet volt a motivációja, az osztrák születésű politikus szerint túl sokba került volna a program. Schwarzenegger egyébként maga is kikelt Trump rendelete ellen.)
Barack Obama elnök egy hasonló programot indított el, a DACA ugyancsak illegálisan az országban tartózkodó gyerekeket segíti tartózkodási engedélyhez. Ezt a lehetőséget ma már 750 ezer „álmodozó” veszi igénybe – emlékeztet a Facebook alapítója, aki reméli, hogy Trump érvényben tartja ezt is.
A dreamerek miatt aggódik a Netflix vezérigazgatója. Reed Hastings szerint 600 ezer, a DACA keretében az USA-ban élő ember tartózkodása került közvetlen veszélybe Trump politikája miatt.
A mostani rendelkezés persze jóval kevesebb embert hozott nehéz helyzetbe. A Microsoft 76 alkalmazottját, a Google-nál pedig a cég hatvanezer dolgozója közül kevesebb mint 200 embert érint az intézkedés (vagyis ennyien nem tudnak visszatérni az Egyesült Államokba). Attól félnek azonban, hogy ez csak az első lépés volt, és a következő már a képzett külföldi munkaerő alkalmazásának a szigorítása lesz.
Ez a félelem nem megalapozatlan: Donald Trump korábban bírálta a H-1B vízum rendszerét, amely kimondottan a magasan képzett munkaerő alkalmazását teszi lehetővé. A beutazási engedélyt nem is a dolgozó igényli, hanem az a cég, amelyik alkalmazni kívánja. Az éves keret 65 ezer fő, az indiai – és persze a magyar – informatikusokon kívül így került az Egyesült Államokba Melania Trump, a First Lady is. Igaz, ő nem programozóként kaphatta meg a vízumot, hanem egy másik hiányszakma képviselőjeként: mint szupermodell.
| A Wall Street óvatosabb |
Amíg a Szilícium-völgy forrongott, a Wall Street-i üzletembereket látszólag hidegen hagyta az intézkedés. A legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase vezetése a dolgozóknak írott levélben az irántuk érzett „megingathatatlan elkötelezettségről” ír a rendelettel kapcsolatban. Az üzenet anélkül, hogy értékelné az intézkedést, megjegyzi: a hétvégén igyekeznek minden potenciálisan érintett dolgozójuk tartózkodását tisztázni. A Goldman Sachs sem siette el a dolgot. A cég vezetője, Lloyd Blankfein viszont arra is emlékeztetett, hogy az intézkedést több szövetségi bíróságon is megtámadták (azóta néhány helyen fel is függesztették). Hétfőn aztán több világcég is támadást indított Trump ellen: a Ford és a Coca-Cola vezetői is éles hangon ítélték el a rendeletet. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Porrá zúzták Amerikában Trump beutazási tiltólistájának érveit
A világ egyik legbefolyásosabb politikai elemzőcsoportja, a Cato Intézet munkatársa tételesen cáfolta és nevetségessé tette a hét muszlim állammal szemben hozott elnöki intézkedés indokait. Az elemző ugyanakkor úgy látja, hogy a lista a jövőben bővülni fog, ez még csak a kezdet Donald Trump kirekesztő politikájában.
