Mindent a kínai pénzért: Orbán a Tienanmen téren koszorúzott

A Nép hősei emlékművet a külföldi delegációk az 1980-as évek óta szokták megkoszorúzni, főleg a kommunista szövetségesek és poszt-szovjet vezetők – írja az angol Wikipedia arról a obeliszkről, melyet Orbán Viktor koszorúzott meg szombaton Pekingben.

  • hvg.hu hvg.hu
Mindent a kínai pénzért: Orbán a Tienanmen téren koszorúzott

Az MTI a Miniszterelnöki Sajtóiroda képét közre adva szemérmesen csak annyit ír: a hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren. Nem kell azonban sok utánajárás, hogy kiderüljön, milyen emlékművet tisztelt meg Magyarország nevében a kormányfő egy nemzeti színű virágkölteménnyel.

A Nép hősei emlékmű 38 méter magasra nyúlik Mao Ce-tung mauzóleuma előtt, és a kínai háborúk elesett katonáinak állít emléket. A nyolc dombormű közül az utolsó a Jangcén való átkelést örökíti meg, amely a kínai kommunisták végső győzelmét hozta el a több évtizedes polgárháborúban. Az 1952-ben átadott emlékművön Mao felirata olvasható, amelyben örök dicsőséget kér azoknak, akik életüket adták a nép szabadságért és forradalomért vívott harcában az utóbbi három, az utóbbi harminc és az utóbbi száz évben.

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

És bár nem csak feketeöves kommunisták és poszt-szovjet vezetők szoktak koszorúzni az 1989-ben vérbe fojtott lázadás helyszínén, hanem európai országok vezetői is, a szavakban markánsan antikommunista Orbán Viktortól akkor is érdekes választás, hogy épp itt fejezi ki tiszteletét. Tölgyessy Péter épp a héten mondta, hogy a magyar kormányfő keleti nyitást ígérő politikája csúfos kudarc, az ugyanis teljes naivitás, hogy a magyar termékek megállják a helyüket a kínai piacon, ha az osztrákon elbuktak. Ott ugyanis a verseny még erősebb. Ilyen körülmények között Orbán nem tud mást kínálni Keleten, mint a nyugati szövetségi rendszerünk belső gyengítését – értékel Tölgyessy.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.