Márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot két bangladesi menekült ügyében, azzal vádolva Magyarországot, hogy nem tartotta be az emberi jogok európai egyezményét. 

A két bangladesinek a bíróság 10-10 ezer eurós kártérítést, az őket képviselő Helsinki Bizottság számára pedig 3 millió forintnyi költséget ítélt meg - idézte fel Völner Pál.

Az államtitkár szerint összeférhetetlenségi kérdéseket is felvethet, hogy a bíróság egyik bírája a CEU egyik alapítója, aki Magyarországon a Helsinki Bizottsággal szoros kapcsolatokat ápol. 

A magyar kormány szerdán beadta fellebbezését a strasbourgi bíróság nagykamarájának - tette hozzá. Azt mondta, Magyarország azért támadta meg az ítéletet, mert ha ez a fajta jogértelmezése uralkodik el, akkor az a schengeni rendszer romba döntését jelenti, bizniszmigrációt indíthat el és "biznisz emberi jogi védelmet" generálhat.

Szerinte ez migrációs vákuumot hozhat létre Európában, és a világ minden részéről Európába vándorolhatna az összes gazdasági bevándorló. Ezért azt kéri  a kormány a bíróságtól, hogy az ügy globális hatásait is vizsgálja meg, hiszen bevándorlók tízmilliói kelhetnek útra egy ilyen döntés után - mondta Völner Pál.

A kormány azután emleget bizniszmigrációt, hogy off-shore cégeken keresztül letelepedési kötvényeket árusít, lényegében gazdasági bevándorlóknak.