Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot két bangladesi menekült ügyében, azzal vádolva Magyarországot, hogy nem tartotta be az emberi jogok európai egyezményét.
A két bangladesinek a bíróság 10-10 ezer eurós kártérítést, az őket képviselő Helsinki Bizottság számára pedig 3 millió forintnyi költséget ítélt meg - idézte fel Völner Pál.
Az államtitkár szerint összeférhetetlenségi kérdéseket is felvethet, hogy a bíróság egyik bírája a CEU egyik alapítója, aki Magyarországon a Helsinki Bizottsággal szoros kapcsolatokat ápol.
A magyar kormány szerdán beadta fellebbezését a strasbourgi bíróság nagykamarájának - tette hozzá. Azt mondta, Magyarország azért támadta meg az ítéletet, mert ha ez a fajta jogértelmezése uralkodik el, akkor az a schengeni rendszer romba döntését jelenti, bizniszmigrációt indíthat el és "biznisz emberi jogi védelmet" generálhat.
Szerinte ez migrációs vákuumot hozhat létre Európában, és a világ minden részéről Európába vándorolhatna az összes gazdasági bevándorló. Ezért azt kéri a kormány a bíróságtól, hogy az ügy globális hatásait is vizsgálja meg, hiszen bevándorlók tízmilliói kelhetnek útra egy ilyen döntés után - mondta Völner Pál.
A kormány azután emleget bizniszmigrációt, hogy off-shore cégeken keresztül letelepedési kötvényeket árusít, lényegében gazdasági bevándorlóknak.
