Hollandia rettenetesen komolyan veszi a pazarlás elleni harcot

Akar ételt menteni? Ez a bizarr felirat fogadja az amszterdami Instock étterembe betérőket. A közelmúltban a szomszédos Hágában és Utrechtben is megjelent vendéglő a kidobásra ítélt alapanyagok felvásárlásával próbálja menteni, ami menthető. Így az ételkínálat mindennap más és más, attól függően, milyen „utolsó pillanatos” zöldséget, tejterméket vagy húst találnak a helyi szupermarketben alapanyagnak. A sört pedig saját maguk főzik – a felhalmozódott krumplikészletből.

Hollandia élen jár a pocsékolás elleni küzdelemben, és most azt tűzte ki célul, hogy 2050-re teljesen körkörössé teszi a gazdaságát, vagyis az összes keletkező hulladékot hasznosítja. Ez 2030-ra legalább 50 százalékos ráta elérését feltételezné. Jelenleg a gazdaság lineáris, azaz „gyárt-fogyaszt-kidob” – ez a modell viszont kimerülő nyersanyagkészletekhez, fokozódó energiaigényhez és növekvő szeméthegyekhez vezet. A körkörösség nem szimplán a PET-palackok és a papír újrahasznosítását jelenti, de azt is, hogy a melléktermékek más gyártási folyamatban alapanyagok lehetnek. Így például teremhet gomba a kávézaccon, készülhet „bőr”-táska mangóhéjból, illetve épülhet irodapark kiszuperált hajótestekből.

Az EU-ban ma egy átlagember évente 15 tonna anyagot használ fel, és 4,5 tonna hulladékot termel. Hollandia az Egyesült Államok után a  legnagyobb élelmiszer-exportőr a világon, ami eleve predesztinálja a kezdeményező szerepre. Szerencsére – ahogyan a városi utcákon látható kerékpártömeg is bizonyítja – lakói az átlagnál környezettudatosabbak. A kitűzött célhoz pozitívan áll a kormány, illetve az önkormányzatok is: Amszterdamban például alacsony kamatozású hitellel ösztönzik a lakókat házuk energetikai korszerűsítésére, s ehhez a város közműcégeinek eladásából teremtik elő a forrást.

Nem csak az ételpazarlás csökkentésére lehet jó példákat találni Hollandiában. A Bols nevű nemzetközi italkereskedő cég egykori vezére, Robert-Jan van Ogtrop által alapított Circle Economy nevű szervezet ma már több mint ötven tagot fog össze és lát el szakmai, illetve finanszírozási tanácsokkal. Ezek a cégek, közösségek vagy kormányzati szervek mind azt állítják, „körkörösen” gazdálkodnak. Az amszterdami hulladékcég, a Meerlanden például évi 55 ezer tonna szerves hulladékot szed össze 30 város háztartásaitól, és ezt teljes egészében hasznosítja. A banánhéjból és csirkecsontból kinyert hővel melegházakat fűtenek, illetve biogázt, komposztot és kondenzált vizet állítanak elő – ez utóbbiból például speciális sókoktélt kevernek, amelyet az utak tisztítására használnak.

Európában és Amerikában évente 15 millió tonna textilhulladék keletkezik, ez 4 millió elefánt súlyának felel meg – hívja fel a figyelmet Hollandia legnagyobb használtruha-begyűjtő cége, a körkörös gazdaságot 2015. január óta erősítő, utrechti Simpany. A cég összesen 23,4 millió kilogramm textilt gyűjt be 140 hollandiai településen, s a ruhahalmokat nagyrészt a munkaerőpiacon másutt esélytelen dolgozóival válogattatja szét.

A manapság épülő irodákban – például a Schiphol repülőtér mellett felhúzott Park2020, valamint a kimondottan a körkörös gazdaságban tevékenykedő cégeknek megálmodott Valley területén – ma már nem csupán megújuló energiával hűtenek-fűtenek, s a kertben megtermelt zöldségeket hasznosítják a kantinban, a levegőt pedig zöld növényekkel tisztítják, de az irodisták vizeletét is igyekeznek hasznosítani: foszfort nyernek ki belőle, amiből gyorsan apadnak a készletek a Földön. Az irodaházakat száz százalékban újrahasznosított bútorokkal rendezik be, a világítást és a lifteket pedig lízingelik a gyártóktól. Így ösztönzik a világcégeket a minél hosszabb élettartamú termékek előállítására, valamint arra, hogy csere helyett inkább javítsák meg azokat, ha elromlanak.

A cikk a HVG 2017/08. számában jelent meg.