Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A hajdan legendás magyarországi édességipar a rendszerváltás éveit követően válságba került. A privatizáció során jellemzően külföldi nagyvállalatok vásárolták meg a hazai gyárakat, emellett jelentősen növekedett az importtermékek behozatala a hazai kereskedelmi hálózatokba. Úgy tűnik a cégadatokból, hogy a szektor 2012 óta magára talált - derül ki az Opten elemzéséből. Ezt mutatja nemcsak a működő cégek számának növekedése (2012-ben 317 darab ilyen profilú vállalkozás volt, ami 2017-re 357 darabra emelkedett), de az árbevétel folyamatos bővülése is. Ez a statisztika egyébként nem tartalmazza azon nagyvállalatok adatait, melyek fő tevékenysége nem édesség gyártás, hanem például kereskedelem, de az általuk gyártott édesipari termékek jól ismert márkák.
Opten
Szintén kedvező jelenség, hogy a multinacionális vállalatok mellett egyre több a hazai kézben lévő, sikeres édességipari cég. A szektor tisztulását jelzi a cégfluktuációs index alakulása. 2012 és 2014 között ez enyhén emelkedett és az országos átlag környékén alakult, 2014 és 2016 között azonban 11 százalékos értékre csökkent, ami azt jelenti, hogy a működő cégek számához képest a piacra belépő és onnan távozó cégek aránya csökkent. Kismértékű emelkedés a tavalyi évben történt, de még így is kedvezőbb értéket mutat, mint az országos átlag.
A szektor szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Magyar Édességgyártók Szövetsége többször felhívta a figyelmet a beruházási és innovációs támogatások fontosságára és a piacon működő cégeket elérő, fokozódó munkaerőhiányra is. A szektor szereplői a 2013-2017 uniós ciklusban összesen 3 287 532 ezer forint pályázati támogatást nyertek el. Ezek a fejlesztési támogatások elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz kerültek, mivel a kiírások döntő többségéből a nagyvállalatok ki lettek zárva.
A munkaerőhiány jól kiolvasható a létszámadatok alakulásából. 2012 és 2016 között enyhén növekedett a dolgozó létszám, ugyanakkor 2017-ben már megfordult a trend. Emelkedő cégszám mellett 143 fővel csökkent az alkalmazotti létszám 2016-2017 vonatkozásában. A hazai édességipar jövőjét sok egyéb mellett a szakképzett munkaerő megtartásának hatékonysága fogja meghatározni, mivel ha a beruházások során létrejövő gyártósorok mellé nem sikerül megfelelő munkaerőt találni, az jelentősen visszavetheti a hazai cégek befektetési kedvét.
Jelenleg még a képzettség nélküli munkások is kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni, mivel a magas áfa és a népegészségügyi termékadó miatt a hazai cégek még csak közelítőleg hasonló feltételeket sem tudnak ajánlani. Emellett a szektor szereplőinek a kakaó és a cukor világpiaci árának emelkedéséből eredő gyártási költségnövekedéssel is meg kell küzdeniük.
