Miután az őrnagy közölte, hogy menedékjogot kér, Dél-Korea mindkettőjüket befogadta. Ez volt az első dezertálás azóta, hogy a két Korea első embere találkozott egymással Panmindzsonban, a fegyverszüneti vonalon április végén.

A két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalat igen szigorúan őrzik azóta, hogy 1953-ban megkötötték a fegyverszünetet. A Dél-Koreában megrendezett téli olimpia enyhülési folyamatot indított el. Azután a két Korea vezetőinek találkozása megnyitotta az utat az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó előtt is. Donald Trump bejelentette: június 12-én Szingapúrban találkozik Kim Dzsong Un-nal, Észak-Korea ifjú diktátorával.

Korábban Trump katonai megelőző csapást fontolgatott, miután Észak-Korea atomháborúval fenyegette meg az Egyesült Államokat. Kim Dzsong Un egy ravasz diplomáciai húzással felajánlotta: megsemmisíti atomfegyvereit, ha az USA garantálja, hogy nem indít támadást országa ellen. Erről lesz szó a csúcstalálkozón Szingapúrban. Minderről Észak-Korea szigorúan ellenőrzött televíziója is beszámolt, amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Phenjanban járt.

Észak-Korea hadseregének őrnagya tehát tudhatott a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóról. A maga részéről inkább a dezertálást választotta mintsem az ifjú diktátor hűséges szolgálatát. Döntését talán érthetővé teszi két adat: Dél-Korea 51 millió lakosa 1400 milliárd dolláros GDP-t produkál egy évben, Észak-Korea, feleannyi lakossal csak 20 milliárdot. És ennek nagyrészét is lenyeli a hadiipar a kommunista paradicsomban.