G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Napokon belül bíróság elé citálhatja Magyarországot az unió a levegő rossz minősége miatt. Az ország harmada szeméttel fűt, és százezernél több kályhában égetnek lignitet. Hamarosan Mészáros Lőrinc hasznára.

Az idei a második tél, amikor Bódvaszilason száraz tűzifát kapnak az önkormányzattól a rászorulók. A szociális tűzifaprogramban részt vevő önkormányzatok ugyanis többnyire hatalmas füsttel égő vizes fával vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó lignittel látják el a szegényeket. A borsodi kistelepülésen élőknek az a szerencséjük, hogy az egyik önkormányzati képviselőjük levegőtisztaság-védelmi szakember. Stieber József egy ideig a saját költségére végzett méréseket, hogy számokkal érveljen a száraz tűzifa mellett, amely feleannyira szennyezi a levegőt, mint ha vizes fát égetnek. Mostanában valamivel kevesebb is a sötéten füstölő kémény a faluban, igaz, az 1,5 köbméternyi ajándék tüzelőanyag legfeljebb a tél egyharmadára elég egy-egy családnak. Ha pedig ez elfogy, megint előkerül a „jól bevált” tejfölösdoboz, PET-palack és gumiabroncs, no és az aznap begyűjtött, még nedves tűzifa.

Ki beszél a levegőbe?

Az asztmás megbetegedések is Borsodban a leggyakoribbak, pedig már 2008-ban is főként a szálló por ottani, gyakori magas koncentrációja miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság. Ezzel szemben az Állami Számvevőszék szinte dicshimnuszt zengett a levegő minőségéért felelős szervezetek tevékenységéről idén január 18-án közzétett jelentésében. „A kitűzött célok elérése érdekében az érintett minisztériumok számos intézkedést tettek, a légszennyező anyagok koncentrációja, illetve összkibocsátása trendszerűen csökkent” – effajta megállapítások sorakoznak a dokumentumban. Néhány nappal ez után pedig az Európai Bizottság Brüsszelbe idézte a legrosszabb légszennyezettségi mutatókat produkáló tagországok, köztük Magyarország környezetvédelemért felelős miniszterét. E hét végén az is eldől, hogy az Európai Bíróság elé citálják-e a kilenc renitenst (Magyarország mellett Német-, Francia-, Olasz- és Spanyolországot, az Egyesült Királyságot, valamint Csehországot, Szlovákiát és Romániát). Ezek a tagállamok ugyanis évek óta rendszeresen megsértik a nitrogén-dioxid-kibocsátásra és a részecskeszennyezésre – vagyis a szálló porra – vonatkozó előírásokat.

Nálunk a fűtés a fő felelős

Míg Nyugat-Európában inkább a közlekedés, nevezetesen a dízelautók felelősek a rossz levegőért, addig Magyarországon a levegőt szennyező káros anyagok kétharmada a háztartási fűtésből és szemétégetésből származik. A nitrogén-dioxidtól évente 1200-an halnak meg idő előtt Magyarországon, a szálló portól pedig 10–12 ezren – érzékelteti az arányokat Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője. Igaz, az elsősorban a dízelautók által a levegőbe eregetett nitrogén-dioxid koncentrációja például a fővárosi Széna téren egy év alatt 206 alkalommal haladta meg a megengedett értéket, miközben az unió szabályai legfeljebb 18 alkalommal nézik el a határérték túllépését. A szálló por koncentrációja pedig Csepelen például 46 napon lépte túl a határértéket – úgy, hogy tavaly csak az év 60 százalékában működött a mérőműszer. A kistelepüléseken pedig egyáltalán nincsenek mérőállomások. Az unió ugyanis csak azt írja elő, hogy a városokban és a 250 ezer fősnél nagyobb településeken kell mérőpontot felállítani, vidéken pedig 100 ezer négyzetkilométerenként egy mintavételi pontot.

A Mátrai Erőmű hűtőtornyai. Borús jövő
©

A szemétégetést ugyan 2001 óta 300 ezer forintig terjedő bírsággal büntethetik, ám a szakértők tapasztalata szerint a járási kormányhivatalok általában lerázzák magukról ezt a feladatot. „A háztartásban képződő, kezeletlen fát el szabad égetni, ám sokszor fakonzerválóval kezelt anyagot dobnak a tűzre, abból pedig extrém mennyiségű rákkeltő dioxin kerül a levegőbe” – példálózik Lenkei Péter.

„Borsodban papíron nincs légszennyezés, miután mindenki szeméttel fűt, és az emberek fedezik egymást”

– mondta az egyik ottani kistelepülés polgármestere. Éveken át vásárolták például zsákszámra a selejt pelenkát egy vállalkozótól: egy zsáknyival néhány száz forintból két-három napra be lehet fűteni. A gumiabroncs is „gazdaságos”: a fűtőértéke jobb, mint a fáé, és két darabbal már be lehet melegíteni egy átlagos családi házat. Csakhogy az égésekor felszabaduló benzapirén erősen rákkeltő. Aligha vannak azonban tisztában az emberek ezekkel a hatásokkal. A Levegő Munkacsoport minapi felmérése szerint a szeméttel fűtők 30 százaléka ismerethiány miatt teszi ezt, míg 15 százalékuk a szegénység miatt. Minden második érintettre pedig mindkét ismérv igaz, és összességében minden harmadik háztartás éget hulladékot Magyarországon. A hulladékkezelő cégek tapasztalatai szerint a fűtési szezonban egyszerűen eltűnik a háztartási szemét egyharmada: vélhetően a kályhákban köt ki.

Mészárosék erőműve is rátesz pár lapáttal

„Kevés az a néhány tízmillió forint, amit a kormány a Fűts okosan! felvilágosító kampányra költött. A levegőszennyezés jóval több haláleset oka, mint a közlekedés, mégis csak az utóbbival kapcsolatos ismeretterjesztésre fordítanak milliárdokat” – von párhuzamot Lenkei. Ennél is nagyobb mulasztás azonban, hogy a lignites fűtés ellen nem lép fel a kormány. Ma több mint százezer magyarországi háztartásban melegítenek ezzel az extrém mértékben szennyező szénfajtával. Más kérdés, hogy a földművelésügyi tárca úgy látja: a lignites fűtési mód mérséklése igenis sikeres volt. „Az épületek energiahatékonyságának támogatása is azt eredményezi, hogy a korszerűtlen, szilárd tüzelésű fűtési rendszerek használata – így a lignittel való fűtés is – visszaszorul” – érvelt a HVG kérdésére.

Aligha szigetelték azonban tömegesen a házakat azokban a borsodi és hevesi kisfalvakban, ahol a Mátrai Erőmű bányáiból származó lignittel fűt a lakosság. A hatóságok rábólintása után Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe kerülő erőmű – amely millió köbméteres óránkénti füstgázkibocsátásával Európa legszennyezőbb létesítményei közé tartozik – évente 350–400 ezer tonna lignitet árusít a környékbelieknek, kedvező, nettó 600 forintos mázsánkénti áron (összehasonlításul: a legolcsóbb szlovák importfa mázsája 2200 forintba kerül). Sőt több mint kétszáz önkormányzat is főként Mészárosék lignitjéből kap a szociális tűzifaprogramhoz.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nem tartotta be a súlykorlátozást a busz, majdnem leszakadt alatta a híd – videó

Nem tartotta be a súlykorlátozást a busz, majdnem leszakadt alatta a híd – videó

Kiszivárgott egy terv: megszűnhetnek a fizetős szolgáltatások a kórházakban

Kiszivárgott egy terv: megszűnhetnek a fizetős szolgáltatások a kórházakban

Engedély nélkül épült a Sagrada Familia

Engedély nélkül épült a Sagrada Familia

A Nébih nem ült fel a feketekaja-trendnek

A Nébih nem ült fel a feketekaja-trendnek

Törőcsik Mari nagy változásra készül

Törőcsik Mari nagy változásra készül

Sztrájkolnak az ELTE oktatói

Sztrájkolnak az ELTE oktatói