Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A véletlen műve, hogy az örmény származású legendás francia énekes és dalszerző, Charles Aznavour épp a napokban hunyt el, az ő halála új dimenziót adott a régóta tervezett rutineseménynek. A „Frankofónia Nemzetközi Szervezete”, francia rövidítéssel, „OIF” 30 frankofón országot tart számon. Tehát olyan államokat, ahol hivatalos Voltaire nyelve, illetve a lakosságnak legalább a húsz százaléka érti, még ha folyékonyan netán nem is tudja használni a franciát. Arról a statisztikák különböznek, hogy melyek a világ legbeszéltebb nyelvei.
Az élen a kínai mandarin, az angol, a hindi és arab áll, de a spanyol és a portugál is jó pozícióban van. A frankofón szervezet szerint viszont a világkereskedelemben a harmadik leginkább használt nyelv a kínai és az angol után a francia, persze nyilván ez a sorrend is vitatható. De tény, hogy a világgazdaság élvonalába tartozó Franciaországban, Kanadában, Svájcban, Belgiumban a francia nélkülözhetetlen az üzleti életben. És akkor ott van a hatalmas fejlődési potenciál: Afrika. Főleg a Maghreb országok és a Szaharától délre fekvő volt francia gyarmatok, ahol a kultúra nyelve ma is a francia. Szóval a frankofón világszervezet szerint a francia a harmadik leginkább használt nyelv a világkereskedelemben. És ez óriási adu lehet, vagy legalábbis potenciális lehetőség.
Az OIF szerint a világkereskedelem 20 százaléka frankofón országok között zajlik. Ez persze megint csak egy vitatható szám, de azért a nagyságrend figyelemre méltó. A Szaharától délre fekvő, és az üzleti életben a franciát használó országok éves GDP növekedése 5 százalék és meghaladja az angol nyelvet használó hasonló fekvésű országokét. Persze a francia nyelvnek nincs olyan gazdasági óriása, mint Nigéria, de például a ma még konfliktusokkal terhelt, de hatalmas nyersanyag kinccsel rendelkező és üzleti szempontból francia nyelvű Kongó, előbb-utóbb a nyomába érhet.
A frankofón országok a korábbi évtizedekben csak a nyelv és a kulturális örökség megőrzésére törekedtek. A francia nyelvben rejlő lehetőség, mint gazdasági adu, csak a négy évvel ezelőtti csúcson fogalmazódott meg stratégiai célként. A mostani csúcson persze semmilyen komoly döntés nem születik, hiszen a frankofón országok szervezete nem operatív döntéshozó testület. De például előjöhetnek új ötletek, a francia nyelvű mobil applikációk fejlesztéséről. A mobil Afrikában nem csak az üzletemberek eszköze, hanem a minimális, öt-tíz dolláros ügyleteket bonyolító szegény falusi lakosságé is.
(via RFI)
