Magyarországon a lakosság közel tíz százaléka él albérletben. Az öt év alatt országosan 87 százalékkal megnőtt lakbérek további emelkedése állami beavatkozás nélkül aligha megfékezhető – állítja a Habitat for Humanity. A lakáspolitika kizárólag a saját tulajdonszerzésre koncentrál, ez viszont jellemzően hitelfelvétellel oldható meg, többek között ez az alapja a csoknak is.

Mindez óriási nyomást helyez az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra és kiszolgáltatottá teszi őket. 2017-ben a háztartások 13-19 százalékának volt 60 napon túl fennálló rezsitartozása, ennek egy része abból ered, hogy választaniuk kell, a rezsit vagy a törlesztőrészleteket fizetik.

Jelenleg Magyarországon csaknem 840 ezer ember küzd súlyos problémákkal olyan háztartásokban, ahol a bevételek több mint 40 százalékát teszik ki a lakhatási költségek. Emellett százezres nagyságrendű azoknak a száma is, akiknek biztonságos lakhatását nem védik megfelelő jogi garanciák. De nehéz helyzetben vannak az albérletpiacon az egyetemisták is.

A szervezet azt kéri, hogy a jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma, a felmondási idő pedig a bérlőnek kedvezzen. Emellet, a törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is.

A megfizethetőséget három szempont mentén, a lakhatási támogatások visszavezetésével, adókedvezményekkel és egyértelműbb szabályozással segítené elő a szervezet. De azt is felvetették, hogy a turisztikai célra kiadott lakások egy része évközben diáklakásként hasznosuljon, illetve hogy a turisztikai célú ingatlankiadás adózása is jövedelemarányos legyen.