Nem tette meg a magyar kormány az Európai Bizottság által elvárt intézkedéseket a hiány csökkentése érdekében, ezért Brüsszel továbbra is azt várja el, hogy Magyarország 2018-ban a GDP 1 százalékának megfelelő éves strukturális kiigazítást hajtson végre – áll az uniós költségvetési koordináció (szemeszter) most kiadott értékelésében. Ezért a bizottság azt javasolja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy úgynevezett felülvizsgált ajánlást fogadjon el a kiigazításról.

Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a magyar hiány meghaladná az engedélyezett szintet, vagyis a GDP 3 százalékát, hanem arról, hogy a középtávú hiánycsökkentési programban vállalttól tér el a kormány. Emiatt júniusban a pénzügyminiszterek már elfogadtak egy határozatot, a kormánynak pedig október 15-ig kellett új tervet benyújtania – ám az elvárt, csaknem 400 milliárdos kiigazítás ebben sem szerepelt.

Megszorítást tehát nem tervez a kormány, és ezzel egyelőre Brüsszel sem nagyon tud mit kezdeni ezzel, azon túl, hogy figyelmeztet. A Tanácsnak tett ajánlásban is egyelőre annyi szerepel, hogy Magyarországnak 2019 áprilisáig kell tervet benyújtania arról, hogyan tervezi a GDP 1 százalékát kitevő kiigazítást végrehajtani.

Ennél súlyosabb a helyzet Olaszországban, amellyel szemben a bizottság már túlzottdeficit-eljárás megkezdésére tett ajánlást. Brüsszel aggályosnak tartja a kormány költségvetési tervezetét, amely „különösen súlyosan megsérti” az uniós szabályokat.

Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is elutasította a jövő évi olasz büdzsé tervezetét. A lépés várható volt, miután Róma a korábbi felszólítás ellenére sem volt hajlandó korrekcióra. Ez a legelső alkalom, hogy visszautasították valamelyik tagállam költségvetését.

A bizottság első lépésként jelentést fogadott el az olasz helyzettel kapcsolatban, amelyet szakemberek szerint nagy valószínűséggel jóváhagynak majd a tagállamok pénzügyminiszterei is, és így formálisan is megindulhat a túlzottdeficit-eljárás, akár már januárban. Ennek keretében ajánlásokat küldhetnek Olaszországnak, amennyiben pedig ezeknek meghatározott időn belül nem tesz eleget a kormány, akkor pénzügyi szankciókat is elfogadhatnak.

A lépés fokozhatja a feszültséget Róma és Brüsszel között, politikai elemzők szerint azonban ez éppen az olasz kormánypártok malmára hajthatja a vizet a jövő évi európai parlamenti választások előtt. A Politico hírportál szerint a nagy kérdés, hogy az EU még a választások előtt válaszadásra kötelezi-e majd Olaszországot.

Az alapvető probléma, hogy az új populista olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb hiánycélokat tűzött ki a következő évekre, ráadásul véget kíván vetni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatoknak. Teszi ezt úgy, hogy az olasz államadósság a GDP 131 százalékát teszi ki, ami több mint duplája az elvárt 60 százaléknak. Az adósságnak nem csak az aránya, de az összege is aggasztó, 2300 milliárd euró, vagyis 740 ezer milliárd forint.